Bizonytalan energiabiztonság Európában
Finn képviselőtársammal közös cikkünk az EurActive EU-s portálon az európai energiabiztonságról és a Roszatom európai terveiről:
http://www.euractiv.com/
Tiltakozás a tervezett két új atomrőművi blokk ellen Finnországban, 2010-ben (forrás: euractive.eu)
"Amíg az EU az Energia Unió kialakításán fáradozik, néhány tagállam úgy döntött, hogy szembemegy a célokkal – írja Heidi Hautala és Jávor Benedek.
Heidi Hautala és Jávor Benedek az Európai Parlament finn, illetve magyar képviselői. Mindketten a Zöldek/Európai Szabad Szövetség európai parlamenti frakciójának tagjai.
Az energiabiztonság kérdése a külső energiaforrásoktól való jelentős függésből, az energiaforrások diverzifikációjának hiányából, valamint az energiaárak ingadozásából adódóan kulcsfontosságú szerepet tölt be a közös európai energiapolitikában. Az orosz gázellátástól való függés kockázatát az EU energiapolitikája is széles körben elismeri, azonban az EU-ban végrehajtott orosz nukleáris befektetések hatásai nem kapnak kellő hangsúlyt az Európai Bizottság idén májusban megjelentetett, energiabiztonsággal kapcsolatos közleményében.
Az Európai Bizottság állítása szerint figyelmet igényel az a helyzet, hogy EU-n kívüli szereplők ellenőrzést gyakorolnak egyes stratégiai infrastruktúrák felett az EU-ban. Ez különösen igaz akkor, ha ezek a szereplők az EU-t ellátó legfőbb energiaexportőr országok állami cégei, nemzeti bankjai vagy pénzügyi szolgáltatói, melyek célja inkább az EU energiapiacára történő behatolás vagy a diverzifikáció megakadályozása, semmint az EU-s hálózat és infrastruktúra fejlesztése.”
Ha a Bizottság javasolt intézkedéseit nézzük ugyanakkor, úgy tűnik, a testület szemet hunyt az Európai Unió területén tervezett orosz beruházások hatásai felett.
Az orosz kormánynak a különböző energiavállalatokon keresztül megvannak az eszközei arra, hogy a puszta üzleti tranzakciókon túl is képes legyen hatást gyakorolni. A Roszatom tulajdonában állnak például nukleáris fegyvergyárak, kutatóintézetek és egyes nukleáris, valamint sugárbiztonságért felelős ügynökségek is. Kontinensünk nukleáris energiájának 40%-át ez a cég termeli ki. A globális viszonyokat tekintve a Roszatom piaci részesedése az urániumdúsításban 40%, míg a nukleáris fűtőanyag előállításban 17%.
Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók ellenére, a finn kormány nemrég úgy döntött, hogy támogatja azt a tervet, amely alapján a Roszatommal együttműködésben új nukleáris erőmű épülne az országban. A projekt felelőse a finn Fennovoima konzorcium lenne, a részvények 34%-a pedig a Roszatom tulajdonában állna. Az 1200 megawattos reaktort szintén a Rusatom Overseas, a Roszatom egyik leányvállalata szállítaná.
Az erőműbe szállított fűtőanyagot legalább 10 évig a Roszatom biztosítaná. Ezt követően sem lesz egyszerű mással szerződni, mivel a fűtőelemek reaktorra szabottak. Ráadásul a Fennovoima nem fogadhatja el a Roszatom ajánlatát a kiégett fűtőelemek oroszországi feldolgozására, mert a finn törvény tiltja a radioaktív hulladékok vagy kiégett fűtőelemek exportját, annak ellenére, hogy valódi finnországi alternatíva jelenleg nem áll rendelkezésre.
Egy másik uniós tagállam, Magyarország két új 1200 megawattos reaktort rendelt a Roszatomtól, hogy a paksi atomerőmű termelését 120%-al növelje. Az építési munkálatokat közbeszerzési pályázat kihirdetése nélkül vezényelték le – ez egyértelműen vizsgálandó eset lenne az unió illetékes hivatalai részéről. A 12 milliárd eurós összköltségből 10 milliárd orosz kölcsön; az üzlet a teljes fűtőanyag-ciklusra szól.
Az Európai Bizottság épp erre figyelmeztet: „Oroszország megkerülhetetlen szereplő a nukleáris fűtőanyag-termelésben és átfogó befektetési szolgáltatásokat nyújt a teljes nukleáris ágazatban. Tehát különösen körültekintően kell eljárni azon befektetések esetében, melyek nem Európai Uniós technológiával, de az EU területén belül építendő új nukleáris atomerőművekre vonatkoznak. Biztosítani kell, hogy ezen erőművek nukleáris fűtőanyag ellátása ne kizárólag Oroszországtól függjön.”
A finn miniszterelnök, Alexander Stubb szerint az orosz nukleáris iparral való együttműködés épphogy csökkentené az energiafüggőséget Oroszországtól, mert az erőművet finn területen finn illetékesek üzemeltetnék. Valójában azonban az ilyen projektek gyengítik az európai energiabiztonságot, mert:
- növelik a technológia-függőséget
- az energiaellátást orosz nukleáris fűtőanyag-ciklushoz kötik
- rendkívül sebezhetővé teszik az európai energiaellátást az orosz állammal és a hozzá integrált módon kapcsolódó cégekkel kialakult pénzügyi kötelékek révén
A Bizottság kijelentette, hogy a tagállamok nukleáris befektetéseket érintő döntéseit európai szinten kell tárgyalni. Továbbá „a frissen szerzett tapasztalatok fényében” elismeri a „tájékozódás fontosságát a tagállamok és egy harmadik ország között kötendő kormányközi megállapodásokat illetően”, melyek „hatással lehetnek az energiaellátás biztonságára és diverzifikációjára.” Ugyanakkor úgy tűnik, a Bizottság elégedett a finn és magyar kormányok Oroszországgal nemrégiben kötött nukleáris együttműködési megállapodásaival.
Az Ukrajnában kirobbant válság következtében, néhány tagállam újragondolta a Roszatommal történő együttműködést: Bulgária elutasította egy második Roszatom-féle nukleáris atomerőmű megépítését, Szlovákia leállította, míg az Egyesült Királyság felfüggesztette a céggel folytatott tárgyalásait.
Egy átfogó energiapolitikának és energiabiztonsági stratégiának muszáj figyelembe vennie az európai energiainfrastruktúrában jelentkező pénzügyi és tulajdonjogi függőség kérdéseit."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
