2017. 05. 31.

OLAF-jelentés: korrupcióban Magyarország tényleg jobban teljesít

Ma publikálta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2016-ra vonatkozó jelentését. Az elmúlt években az OLAF az egyik legismertebb uniós intézménnyé nőtte ki magát Magyarországon, köszönhetően annak a számos korrupciós ügynek, amelyekben nyomozniuk kellett, és ajánlásokat fogalmaztak meg. Gyakran az az érzésünk, hogy a magyar ügyeknek lassan külön bejárata van az OLAF-nál, és a friss, ropogós 2016-os jelentés számokkal is alátámasztja azt a benyomást, hogy Magyarországon kiemelkedően nagy a baj. Hiába állítja az ellenkezőjét a kormány, és sértődötten visszautasítja hogy a Bizottság az országspecifikus ajánlások keretében a közelmúltban kifogásolta a korrupció magas szintjét hazánkban, az OLAF jelentése egyértelműen az EB-nek ad igazat. Magyarország a lefolytatott vizsgálatok számában is dobogós, ami azonban még jobban megkülönbözteti a többi uniós országtól, az az, hogy a nyomozások elképesztően magas arányában (11 esetben a 13-ból, azaz 85 százalékos találati aránnyal) intézkedéssel végződtek, azaz az OLAF megalapozottnak találta a gyanút, szemben az 50 százalék körüli európai átlaggal. Szinte mindegy hova nyúltak, ott valami visszaélést tapasztaltak. (A teljes jelentés itt olvasható).

olaf_report_2016_en_page_16_1.jpg

Még ijesztőbb a helyzet, ha azt nézzük, hogy az OLAF pénzügyi korrekciós ajánlásai (kvázi büntetései) hány százalékát teszik ki az összes kifizetésnek. Magyarország esetében a strukturális alapok kifizetéseinek 4,16 százalékára rúgtak a javasolt pénzvisszatartások vagy visszatérítések, ami közel tízszerese (!) az európai átlagnak (0,43%). Azaz nem csak nagy arányban követtek el visszaéléseket, hanem ezek a csalások elképesztően nagy összegekre vonatkoznak más tagállamokkal összehasonlítva. A szomorú rangsort toronymagasan vezető Magyarországot követő Szlovákiában ez az arány 2,55 százalék, valamivel több, mint a magyar adat fele, a dobogó harmadik fokán álló Málta esetében pedig 0,5%, a magyar Európa-csúcs nyolcada!

olaf_report_2016_en_page_33.jpg

Nyilvánvaló, hogy Magyarország kiemelkedően teljesít a korrupció területén, de vajon mi a helyzet a korrupció üldözésével. Az OLAF jelentés etekintetben  is világos választ ad: a hivatalos magyar hatóságok a kiemelkedő korrupciós kockázat dacára példamutatóan visszafogottak. Az OLAF-hoz érkező 22 bejelentésből 2 db érkezett hivatalos forrásból (10%), ami az európai átlag (50%) ötöde. Az OLAF által 2009-2016 között megfogalmazott 31 ajánlás közül 22 esetben a magyar hatóságok egyáltalán nem hoztak döntést, a 9 esetből, ahol igen, 6 esetben ejtették az ügyet, és csupán 3 esetben emeltek vádat. Azaz az OLAF által alátámasztottnak talált visszaélési ügyek kétharmadában még érdemi döntést sem hoztak, a maradék eset kétharmadában nem találtak semmit ott, ahol az OLAF igen, és csupán az esetek tizedében (!) történt tényleges vádemelés. Csodálatos statisztika.

olaf_report_2016_en_page_35.jpg

olaf_report_2016_en_page_53.jpg

Összefoglalva, az OLAF 2016-os jelentése alapján Magyarországon elképesztően széleskörű a korrupció, szinte minden ügyben amivel foglalkoznak, találnak valamit. Ezek ráadásul nem piszlicsáré falusi parkrendezés ügyek, hanem kiemelkedően magas összeget érintenek, a magyar korrupció nem csak mindent átsző, de rendszerszinten meghatározó összeget érint. Mindezek ellenére a magyar hatóságok egyszerűen nem látják ezt a korrupciót, vagy ne gondolják, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélésekről informálni kéne az ezt üldözni hivatott európai intézményt. De nem csak vakok a korrupcióra, de meg is vannak bénítva: még azokban az ügyekben is, ahol tálcán viszik eléjük a bizonyítékokat, ott sem tesznek semmit. A magyar ügyészség valami olyasmi, mint a három majom, amelyik nem hall, nem lát, nem beszél. Csak ül mellettük egy negyedik majom is, amelyiknek a keze van lefogva, és nem mozdul.

Mindezek fényében aligha kétséges, hogy égető szükség volna egy korrupció üldözésére hivatott önálló intézményre, amiről négyszer terjesztett be a Párbeszéd törvényjavaslatot a parlamentben. Négyszer utálta el a korrupt kormányoldal. Ezért indítottuk útjára a Közérdekvédelmi Központot, amely afféle árnyékügyészségként igyekszik elvégezni azt a munkát, amit a magyar hatóságok nem hajlandóak, pedig ezért fizetjük őket!

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

http://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr8012555913

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

necrophil collins 2017.06.05. 20:21:20

index.hu/kulfold/eurologus/2017/05/31/csak_meg_ne_alljon_brusszel/

ezt azért nagyrészt a négyes metró tolta túl (nem védve a fideszkormányt)