2018. 06. 15.

Roszatom a nagyvilágban III: belorusz bakiparádé

ostrovets.jpg

A nukleáris energia szerepe - szemben a magyar kormányközeli szereplők által közvetített alternatív valósággal - világszerte csökken. A futó projektek jelentős része, köztük a Roszatom beruházásai is, súlyos késésekkel, költségtúllépésekkel, finanszírozási gondokkal, mindent átható korrupcióval, biztonsági problémákkal küzdenek. Sorozatom első részében Lengyelország atomálmainak zökkenőiről írtam. A második epizód témája az volt, hogy az "illiberalizálódás" útján messze Magyarország előtt járó, de Orbán Viktor számára példaképül szolgáló Törökországban hogyan küzd a mindenhatónak gondolt állam azzal, ha kedvenc projektjének, az Akkuyu atomerőműnek az árampiaci és finanszírozási lábai inogni kezdenek. A mostani, harmadik részben egy szinte minden szempontból riasztó, és az Európai Unió rosszallását is kiváltó projekt, Beloruszia osztroveci atomerőművének kálváriája kerül terítékre.

 Ha van „állatorvosi ló” nukleáris iparban, akkor Fehéroroszország első atomerőműve mindenképpen az: a 2013 óta zajló projekt során eddig tucatnyi súlyos technikai melléfogás és több komoly baleset is előfordult. A beruházás leginkább arra példa, hogy miért nem szabad egy ekkora vállalkozást a Roszatomra bízni, és miért nem lehet az egyébként Paksra is szánt VVER-1200-as reaktorblokkokban megbízni.Már a telephely kiválasztásánál is hibáztak: 2008-ban úgy határozták meg a beruházás helyszínét – légvonalban alig 10 kilométernyire a litván határtól –, hogy nem végezték el az Espoo-i Egyezményben előírt, a határon átívelő környezeti hatások felmérését célzó nemzetközi vizsgálatot. Ezt most utólag készítik el, az építkezés viszont zajlik, ami az egyezmény szerint jogsértőnek minősül. Más nemzetközi szabályokat is sért a helykijelölés: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2013-as, már a fukusimai tapasztalatokat figyelembe vevő ajánlása szerint nem épülhetnek atomerőművek nagyvárosok 100 kilométeres körzetében. Osztrovec viszont mindössze 40 kilométerre van Litvánia fővárosától, Vilniustól, és egy esetleges nukleáris baleset közvetlen hatásai azonnal elérnék a litván lakosság egyharmadát.

A helyszínnel további problémák is akadnak, például a földrengésbiztonság területén. Az elmúlt négyszáz évben – ami földtani értelemben nem számít különösebben hosszú időnek – mintegy 40 nagyobb földmozgás volt a régióban; az utolsó kettőre a 80-as évek végén került sor, jelezve, hogy a terület geológiailag továbbra is aktív. A potenciális fehéroroszországi atomerőmű-helyszínek kiválasztását célzó, 1993 óta zajló kutatás Osztrovecet a nem megfelelő lokációk közé sorolta. Az, hogy ennek ellenére a nukleáris létesítményt mégis ott kezdte el építeni a Roszatom, arra utal, hogy a műszaki és a gazdasági racionalitáson kívül vannak más szempontok is. Mintha az atomerőmű Oroszország bosszúprojektje lenne a túlzott tempóban önállósuló Litvánia megbüntetésére. Ilyesmire utal a nemzetközi kötelezettségek sorozatos megsértése is. A már említett Espoo-i Egyezmény mellett a környezeti információk hozzáférhetőségéről szóló Aarhusi Egyezmény előírásait sem sikerült betartani. Az illetékes jogi fórumok az elmúlt években mindkét egyezmény megsértését kimondták (az Aarhusi Egyezménnyel kapcsolatban egymás után háromszor, 2011-ben, 2014-ben és 2017-ben is). A döntések leszögezik: Fehéroroszországban hiányoznak a közvélemény érdemi informálását és a társadalmi részvételt szolgáló jogi keretek. Sőt, semmi nem akadályozza meg például, hogy az adatnyilvánosságért küzdő civil aktivistákat börtönbe zárják. Ráadásul egy 2012-es Nemzetközi Atomenergia Ügynökség-vizsgálat azt is megállapította, hogy a belorusz nukleáris hatóság technikai hozzáértése és függetlensége sem megfelelő szintű egy atomerőmű-építés végig viteléhez.

A 2013 óta épülő erőmű hűtését Paks I-hez és Paks II-höz hasonlóan folyóvízzel tervezik megoldani. Nem vizsgálták meg viszont kellő alapossággal, hogy milyen hatással lesz a projekt a Neris és a Nemunas folyók vízgyűjtőjére, ami újabb konfliktusforrás Litvániával, mivel a vízgyűjtőterület egy része a balti államhoz tartozik.

A fentiek miatt az osztroveci építkezés leginkább a litvánokat zavarja – de nem egyedül őket. Az építkezésen ugyanis ismétlődően fordulnak elő olyan mozzanatok, amelyek egész Európában aggodalmat keltenek. Eddig tíz enyhébb vagy komolyabb műszaki hibára illetve balesetre derült fény, és három haláleset is történt. A legnagyobb visszhangja annak az esetnek lett, amikor az egyik reaktortartályt nagy magasságból leejtették, és az megsérült. Ami ezután történt, az megerősíti azokat a vélekedéseket, hogy Csernobil szelleme tovább kísért a térségben: a belorusz hatóságok először megpróbálták eltitkolni a balesetet, majd – miután a sajtó nyilvánosságra hozta - alkudozni kezdtek a Roszatom illetékeseivel a sérült reaktortartály beépítéséről. Végül a belorusz fél úgy döntött, hogy nem kér a selejtessé vált alkatrészből, amire a Roszatom úgy reagált: szerintük a tartálynak nincs komolyabb baja, majd beépítik máshol (például Pakson?). Megsérült egyébként a másik, szintén Osztrovecbe szánt reaktortartály is: azt a vasúti szállítás közben verték oda egy felüljáró tartópilléréhez.

Mikhail Mikhadyuk, Fehéroroszország energiaügyi miniszter-helyettese nem tartja túl nagynak a hibák számát, annak ellenére sem, hogy a kiszivárgott információk rendszerszintű problémákra utalnak. A munkavédelem elhanyagolására, a biztonsági kultúra és az átláthatóság hiányára, az utasítások és előírások visszatérő megszegésére, a felügyeleti és ellenőrzési gyakorlat hiányosságaira. Az Átlátszó belorusz és lengyel forrásokra támaszkodó írása szerint még a fehéroroszországi szabályokat sem tartják be az építkezés során. Például a kivitelezésben részt vevő egyik cégnek, a belorusz JSC Stroitelnek hiányoznak a szükséges tanúsítványai, így semmilyen munkálatot nem végezhetne az erőmű területén. Ennek ellenére a szóban forgó vállalkozás építette ki az automata tűzoltó rendszert, a leállás esetén az áramellátást biztosító dízelgenerátort, és az áramtermelő turbinák hűtését (ugyanolyat, mint ami 2015-ben az oroszországi rosztovi erőműben tüzet okozott). Fehéroroszország folyamatosan akadályozza a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség SEED (Site and External Events Design) felülvizsgálati misszióját is, így az ellenőrök csak ún. immateriális projektértékelést végezhettek. A SEED-misszó keretében vizsgálandó 6 kritérium közül így azonban csak kettőt vizsgálhattak, és ezek közül az egyiket is csupán részben. A helyszíni szeizmikus tevékenységekre és a geológiai alkalmasságra vonatkozó vizsgálat valamint a környezeti hatások elemzése sem része így az eljárásnak. Végül a kormány nem járult hozzá, hogy a NAÜ 2016-os látogatása során készült jelentést nyilvánosságra hozzák.

Fehéroroszország már korábban kötelezettséget vállalt ugyan arra, hogy 2011-ben elvégzi a kockázat- és biztonsági értékeléseket (a stressz-teszteket), de a felülvizsgálat következtetése és ajánlásai máig nem ismertek. Időközben Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke is felszólította Fehéroroszországot, hogy nemzetközi felügyelet mellett végezze el a hiányzó vizsgálatokat, tavaly nyáron pedig az Európa Tanács parlamenti közgyűlése fogadott el az építkezés leállítását sürgető határozatot, egyelőre eredménytelenül. Továbbra sincs válasz olyan lényeges kérdésekre, mint az alacsony minőségű kivitelezés hatása a létesítmény biztonságára, vagy a repülőgép-becsapódás ellen védő boltozat hiánya. Finnországban, ahol hasonló konstrukciójú erőmű épül, a Roszatom a fukusimai tapasztalatok után utólag vállalta a védőhéjazat beépítését (1 milliárd eurós felárért), Fehéroroszország viszont nem állt elő ilyen kéréssel.

A Roszatom eredetileg az első blokk 2019-es üzembe helyezését ígérte, ezt azonban a sorozatos bakik miatt nehéz lesz tartani. Az egész beruházás kapcsán mégis az a legfőbb dilemma, hogy mi szüksége van Fehéroroszországnak egy új atomerőműre. A pangó gazdaságú országban nincs energiahiány, a tervezett két új blokk egyike kizárólag exportra termelne, miközben a posztszovjet állam szomszédai közül Oroszország maga is nagy energiaexportőr, Lengyelország és Litvánia pedig deklarálta, hogy nem kér az atom-áramból. Ezen a ponton pedig sokadszorra merül föl a magyar párhuzam: Paks II.-t is földrengésveszélyes helyre építi a Roszatom, nálunk is súlyos hiányosságok voltak a megalapozó vizsgálatoknál, a paksi beruházás körül is sűrű a titokháló, és mi sem tudjuk, mit fogunk kezdeni a relatíve drága atomerőművi árammal – ugyanúgy, ahogy a fehéroroszok.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr114050070

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Paksi atomerőmű egy elavult gőzgép 2018.06.17. 11:03:27

  Paksi atomerőmű azért alapjaiban véve egy nagyon elavult technológia. Nem is lehet már ésszerű, csak kamu érvekkel lobbizni a bővítéséért. Gondolj csak bele! Gyakorlatilag egy gőzgép. Nem ártana fejlődni. Jobb és okosabb lenne az arra szánt pénzt és...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2018.06.16. 10:50:58

Egy kis olvasnivaló:
ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/EN/1-2016-177-EN-F1-1.PDF

"There are 129 nuclear power reactors in operation in 14 Member States, with a total capacity of
120 GWe and an average age close to 30 years. New build projects are envisaged in 10
Member States, with four reactors already under construction in Finland, France and Slovakia.
Other projects in Finland, Hungary and the United Kingdom, are under licensing process,
while projects in other Member States (Bulgaria, the Czech Republic, Lithuania, Poland and
Romania) are at a preparatory stage. The United Kingdom has recently announced its intention
to close all coal-fired power plants by 2025 and to fill the capacity gap mainly with new gas
and nuclear power plants."

2018.06.16. 11:06:08

" Lengyelország és Litvánia pedig deklarálta, hogy nem kér az atom-áramból."
Azért nem kérnek, mert saját erőmű építésén gondolkoznak. Lásd fenti idézetet:

> "are under licensing process, while projects in other Member States (Bulgaria, the Czech Republic, Lithuania, Poland and Romania) are at a preparatory stage."

" és mi sem tudjuk, mit fogunk kezdeni a relatíve drága atomerőművi árammal"
De igen. És az osztrákok is tudják.

hvg.hu/gazdasag/20160216_ausztriaban_esnemetorszagban_aremelkedesre_szamitanak_a_paksi_bovites_miatt

"[...] a Der Standard összefoglalta, hogy miért rendkívül káros az osztrák és német lakosoknak a paksi atomerőmű bővítése. A lap a berlini Energy Brainpool nevű kutatóintézet tanulmányát idézi, amely szerint a paksi villamos energia olyan pluszkapacitást hoz a nemzetközi hálózatba, amely a német áramtőzsdén várhatóan megawattonként 70 eurócenttel lenyomja az árakat (jelenleg 21,5 eurón állnak)."

"A számítások szerint emiatt egy szélerőmű 2030-ban megawattonként és évente 1700 euróval kevesebbet képes majd termelni, a biogázüzemek pedig évi 6 ezer eurót vesztenek Paks II. miatt. A német lakosságnak így összességében 200 millió euró pluszköltségbe kerül Paks II., ahhoz képest, mintha nem épülne meg."

Tovább azt hiszem kár is olvasni...

lobaszopiatej 2018.06.16. 12:57:24

Az oroszok műszaki szemlélete valahol a múlt században ragadt (lásd pl új Lada tesztek totalcar-on).
Minőség sehol (szibériában amúgy meg minek), náluk alap filozófia a felhasználási körülményektől függő, későbbi folyamatos szervizelés.
Ezért Paks 2 egy állandó függés lesz az oroszoktól (szervizelni mikor épp mi szarik be), csakúgy mint a régi szép időkben.
Persze Paks 1 egy öreg technika, ott nincs hírértéke ha le kell állítani váratlanul 1-1 blokkot, az igazi baj hogy Pask 2 is pont itt folytatja majd.

Shish Yakoo 2018.06.16. 19:02:13

@lobaszopiatej: "Minőség sehol" Az oroszokat folyamatosan szankciózgatják, aztán a legkorszerűbb technikát kérik rajtuk számon? Nem szemforgató kétszínűségről van itt szó?

Shish Yakoo 2018.06.16. 19:04:18

@European citizen: "Tovább azt hiszem kár is olvasni" Bizony, így van ez, ha a szerző összetéveszti a megawattokat a megawattórákkal.

lobaszopiatej 2018.06.16. 19:19:41

@Shish Yakoo: a korszerűség (azaz hitech) meg a minőség (avagy megbízhatóság) 2 külön fogalom.
Minőség pl a japán autók, noha a konstrukciójuk elavult (de pont ezért soha nem romlanak el).
Ellentétük a francia szoborautó, amik qrva bonyolultak meg kísérleti hightech-et képviselik, de 10 év múlva rejtett bombák ketyegnek bennük, szervizelhetetlenek lesznek mert nyugatra mennek az ilyen bonyolult technikákhoz értő szerelők.

Oroszok egy külön állatfaj: náluk a minőségellenőrzés hiányzik, egyszerűen ilyen az alap hozzáállásuk, ami baj lesz úgyis elsikálják / megjavítják, vagy engednek az árból.

A szankcióknak ehhez semmi köze.

Brix 2018.06.16. 19:24:29

@European citizen: Mit számít az, hogy Nèmetországnak mennyibe fog ez kerülni, ha egyáltalán el lehet hinni, egy ilyen sajtóban megjelent prekoncepciót...Mindig azt èrdemes figyelembe venni , amit már biztosan tudunk: Paks 2 egy olyan, az ország teherbírókèpessègèt jócskán meghaladó beruházás lesz, aminek megèpèsi költsègeit mèg unokáink is nyögni fogják. Az előzetesen kalkulált 4000 milliárd forint, èpítèsi költsèg könnyen lehet a duplája is, ahogy más atomerőmű pojektek esetèben is hatalmas keret- túllèpèsek törtèntek. Könnyen lehet, hogy a vègèn 20-25 milliárd euro lesz a bekerülèsi költsèg, mire megvalósul a beruházás. Ebbe bele fogunk rokkanni, mert az emberektől veszik el a pènzt a soha meg nem tèrülő, közgazdaságilag èrtelmezhetetlen vállalkozásukra... Akik Magyarországra erőltettèk Paks 2- őt , közönsèges hazaárulók, akiknek felelniük kell tetteikèrt a jövőben!

Quas! 2018.06.16. 19:35:52

@Brix: Veled beszélni, olyan, mint lóval imádkozni. Qrvasoxor elmagyarázták már neked, hogy amit írsz az egyszerűen nem igaz. De azért te minden egyes cikk alá beteszed ugyan azt a marhaságot.

Brix 2018.06.16. 20:17:10

@Quas!: Hadd lássuk akkor azokat a megtèrülèsi számításokat! Eddig nem cáfolta meg senki, amit Paks 2 kockázataival kapcsolatban írtam.

Khonsu 2018.06.16. 20:37:50

Egy-két projekt megvalósítása esetén felmerülnek ugyan problémák, de ettől függetlenül az atomenergiát azért nem kéne démonizálni.

LebensraumamOsten 2018.06.16. 20:55:35

Hol van a sok "műszaki végzettségű" illisi atomtudós, akik Aladeen admirális-generáls rakétáját hegyesítették? Most mondják a tutit! Olvasni akarom, hogy a reaktor a barátom és a kékes zölden vibráló emberi test a legcsodálatosabb dolog, mert nem kell a sötétben zseblámpa!
Seggfej, hazudozó faszkalapok!

Gleccsertetű 2018.06.16. 22:57:58

@Brix: azért nem cáfolta meg, mert nem tényeket írtál

xclusiv 2018.06.16. 23:22:55

@Gleccsertetű: "a tc-n divat fikázni a ladát"

A motorját speciel dícsérték, a többit pedig szerintem nem ok nélkül fikázták.

xclusiv 2018.06.16. 23:59:32

Kedves Benedek,

Az itt a probléma, hogy te alapban atomellenes vagy, és sajnos a sötétzöld hozzáállás nagyon látszik ezen az egész sorozaton. Mert ugye az atom az fúj, az ún. realitás pedig nem érdekel, oldják meg.

Reagálok a másik 2 post-ra is, ha nem haragszol meg:
1. Lengyelek: "Mert helyette inkább off-shore szélerőművekbe fektet" - hát igen, akinek van tengerpartja ahol folyton fúj a szél, az megteheti. De _mi_ ezt nem tehetjük meg, mert nincs tengerpartunk
2. Törökök: Erdogan egy gyökér, és az egész project büdös, de tengerpartjuk nekik is van, lásd 1-es pont. Valamint: "Törökország már most lényegesen olcsóbban jut áramhoz a saját naperőműveiből – tavaly a beépített naperőmű-kapacitás már megközelítette a 2,7 GW-t - mint a tervezett atomerőműből"

És a napelemet kifejtem. Szóval a napelemmel két szívás van:
1. akkor termel ha süt a nap, és ez nappal van, bár akkor is kiszámíthatatlan. Szóval ha egy atomerővet (alaperőművet) akarsz kiváltani napelemmel, akkor az éjszakai fogyasztást el kell tárolnod, ami baromi drága. Itt idézem magamat máshonnan: "amit a Tesla épített Ausztráliában, az kb. 130 MWh-s és 50 millió dodó körüli összegbe került, mai árfolyamon 12,7 milliárd Ft, Paks2 árának a 4 ezreléke. Nem tudom hogy ez "bruttó vagy nettó" kapacitás, azaz a 130 MWh úgy értendő-e, hogy 80% körülre töltve tud-e ennyit, tegyük fel hogy igen (mert ha nem, akkor 3 év múlva cserélhető). Itthon a völgyidőszakban a fogyasztás kb. 4000 MWh körüli, azaz egy ilyen powerpack - csak az energiamennyiséggel számolva - szűk 2 percet lenne képes ellátni. Ha 1 órát akarsz áthidalni, akkor Paks2 árának a 12%-áról beszélünk, ha 10 órát akkor a 120%-áról."
Szóval áramot gazdaságosan nem tudsz tárolni, esetleg kiválthatod más erőművel, ami szintén baromi drága, és jellemzően baromira szennyező

2. Magyarországon jelentősen kisebb a télen megtermelhető "napáram", mint a nyári, a téli kb. 10-20 százaléka a nyárinak. Nem az ujjamból szoptam: www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/
Szóval a 2a. ábra szerint a nyári J/cm2 bő hatszorosa a télinek - szóval ezt hogyan hidalod át? És itt is idézem magamat: "szóval neked nem 10 órát, hanem legalább 3 hónapot kellene eltárolnod, a fent számolt 10 óra 220x-osát. Itt már 800 ezer milliárd Ft-os nagyságrendű beruházásról beszélünk, és ez csak a tárolókapacitás kiépítése, nincsenek benne a napelemek, nem számoltam veszteséggel, semmi ilyesmi."

Illetve hát van még a "német út", ahol leállítják az atomot és nyomják a megújulót, már látszik is az eredménye. Egyrészt a lakossági áramár baromira megdrágul (mert a német kormány nem olyan hülye, hogy az iparral fizettesse ezt meg).
Az északon megtermelt széláramot rátolják az egységes EU-s hálózatra, amivel kinyírják a keleti államok árampiacát, néha negatív áramárakat is produkálva. Értsd: a német áramfogyasztó lakosság által kifizetett pénzből fizetnek annak, aki ezt átveszi. Egységes EU hálózat nélkül pedig már borult volna a mutatvány.
Közben délen bőszen importálják a francia atomáramot, mert az olcsó.
Ezen kívül szénerőműben égetnek el mindent amit tudnak, lignitbánya (baromi szennyező!) miatt templomot rombolnak le, és Schumacher gyerekkori gokartpályáját is.

És van még egy apróság, a másik zöld álom, az elektromos autó. Ezeknek a töltését is az erőművi kapacitással kell megoldani, és ha ezek elterjednek, akkor baromira meg fog nőni a kereslet.

Szóval Paks2 gáz az orbán-putyin paktum miatt, ezzel egyetértek. Nyílt pályázat kellene, átláthatóan és satöbbi.
De az atom az kell, mert jelenleg nem tudunk jobbat alaperőműnek. Az alternatíva pedig katasztrófa, mert azt szénerőműnek hívják...

Quas! 2018.06.17. 05:39:59

@xclusiv: Nukleáris technológiai beruházás nyíltan és átláthatóan? Na arra nem csak én lennék kíváncsi.

röf 2018.06.17. 07:30:37

Akkor konkrétan milyen problémák okozója volta a ROSZATOM?
Mert ebben a hablatyban semmi ilyen nem olvasható.

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2018.06.17. 11:04:23

Paksi atomerőmű egy elavult gőzgép
2013. augusztus 23. - IGe • Szerkesztés...

Paksi atomerőmű azért alapjaiban véve egy nagyon elavult technológia. Nem is lehet már ésszerű, csak kamu érvekkel lobbizni a bővítéséért. Gondolj csak bele! Gyakorlatilag egy gőzgép. Nem ártana fejlődni. Jobb és okosabb lenne az arra szánt pénzt és energiát más korszerűbb energiatermelő berendezésekre költeni. Már csak azért is, mert a szakemberek becslései szerint az sohasem fog megtérülni. Még az se tévesszen meg senkit, hogy Paksra nem mennek szén szállító vonatkaravánok, mint a szénerőművekbe, és nem okád fekete füstöt a kéménye. A trükk csak annyi, hogy nem ott helyben az atomerőműnél, hanem korábban az urán kitermelésénél és dúsításánál kellett megmozgatni hatalmas tömegeket, és akkor keletkezik a környezet szennyezés nagy része is. Gondolom az eléggé közismert tény, hogy egy uránbányában dolgozni, nem éppen a hosszú élet titka.

bővebben:
vilagnezet.blog.hu/2013/08/23/paski_atomeromu_egy_elavult_gozgep

Iván Gábor IGe · vilagnezet.blog.hu 2018.06.17. 11:05:32

kb 100 közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal.

Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana 100 felé. Az elmúlt 10 évben nagyot fejlődött ez a technológia és sokkal olcsóbb is lett.

Brix 2018.06.17. 11:30:09

@Gleccsertetű: @Quas!:

www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/oriasi_veszteseg_varhat_magyarorszagra.664427.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Ugyanazt mondja a szakértő , amit én: az az ország, amelyik az atomenergia bővítésére tesz, borítékolhatóan a vesztesek közzé fog tartozni...

Gleccsertetű 2018.06.17. 19:03:48

@Iván Gábor IGe: ezzel már kurvára beégtél a másik nickeden az előző posztok valamelyikében.

@Brix: jaja, a "különleges tapasztalatokkal rendelkező szakértő" úr :))))

xclusiv 2018.06.17. 19:09:56

@Quas!: Értsd jól. Nyilván nagyon sok dolog titkosítva lenne alapban, de akkor sem úgy kellene intézni, hogy a orbánovics elrepül moszkvába, aztán hazajön egy erőművel, amivel kapcsolatban mindent 100 évre titkosítanak...
süti beállítások módosítása