2016. 05. 02.

A kormány azt se tudja, miről akar népszavazást – de arról nagyon!

Holnap dönt a Kúria a beadványomról, amelyben megtámadtam a kormány bevándorlási kvótás népszavazását. Meggyőződésem, hogy a feltett kérdésről nem lehet népszavazást tartani, mert a magyar és az uniós jogot sérti, félrevezető, továbbá nem felel meg az egyértelműség követelményének. Hogy az Nemzeti Választási Bizottságon a kérdés probléma nélkül átszaladt, azon természetesen nem vagyok meglepődve - az NVB és bármilyen szakmai megfontolás két külön univerzumban léteznek. Nem kizárt azonban, hogy a Kúriában még pislákol a szakmaiság lángja, ezért fordultam hozzájuk, hogy vizsgálják felül az NVB döntésének, és a kormány népszavazási kérdésének jogszerűségét. A kormány szerint ok nélkül, és tovább emelték a tétet, amikor a vasárnapi boltzáras fiaskójuk után a kvótanépszavazást nevezték meg a következő hónapok legfontosabb ügyének. 

 

A magabiztosság álarca mögött a jelek szerint azonban mégiscsak erős aggodalmak húzódnak. Erre utal, hogy  beavatkozóként beszálltak a Kúriánál folyó eljárásomba, részletesen indokolva, hogy szerintük miért nincs igazam. Csakhogy azok az érvek, amikkel cáfolni akarnak, valójában még nagyobb bajról tanúskodnak, mint amit eredetileg feltételeztünk. Kiderül belőlük, hogy a kormánynak valójában fogalma sincs róla, hogy miről is akar népszavazást rendezni, leginkább valami nem létező, feltételezett helyzetről, de ez se világos.

 

kvota_kuria.jpg

A beavatkozóként fellépő kormány álláspontja a képre kattintva olvasható.

 

De vegyük sorra.

A majrézás ott kezdődik, hogy megpróbálják bebizonyítani, hogy eleve nem is voltam jogosult a kúriai fellebbezés beadására, mert szerintük a közvetlen érintettségem nem bizonyítható - egy népszavazás ügyében, ahol egyébként jogosult lennék szavazni. Bátor kísérlet, de végül is azok is tiszteletre méltóak, akik valamilyen belső késztetésből fakadóan arccal szeretnek nekirohanni a betonfalnak, és kitartóak ebbeli tevékenységükben.  Sajnos azonban egy sor kúriai döntés állapítja meg, hogy ilyen esetekben az érintettség fogalmát a lehető legszélesebb körben kell értelmezni. A népszavazáson való részvétel joga tehát megalapozza az érintettséget.

Az igazi vidámság azonban a tartalmi érveknél kezdődik. Kezdjük azzal, hogy miről is akarnak itt referendumot. Önök azt gondolták, hogy a kormány az Unió Tanácsa által hozott, a menekültügyi eljárások lefolytatásának áthelyezésére vonatkozó elosztási rendszerről (aka "betelepítési kvóta") akar népszavazást rendezni? Nos, Önök - a népszavazásról egyáltalán tudó magyar közvélemény egészével együtt - tévednek! A kormány - mint kiderül - erről természetesen semmiféle népszavazást nem akar, hiszen ez egy meghozott döntés, amit őnekik eszük ágában sem volna népszavazáson megtámadni! Hát hiszen ez fogalmilag is kizárt! - mondják. Ez az elem azért eddig fájóan hiányzott a nyilvános kommunikációból.

De akkor mégis miről szavaztatnák meg a népet, ha nem a sokat ostorozott "betelepítési kvótáról"? Nos, egy jelenleg még nem létező, és Brüsszelben napirenden sem lévő, esetleges későbbi uniós döntésről! Nem viccelek: a magyar kormány halálosan komoly népszavazása egy nem létező, de feltételezhetően esetleg majd egyszer bekövetkező helyzetre vonatkozik.

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

 

Így hangzik az előterjesztett kérdés. Napirenden van ilyesmi az EU-ban? Nos, nincs, egyetlen dolog van napirenden, a menekültügyi eljárások lefolytatásának elosztása a tagállamok között. Erre szokott a kormány "betelepítési kvótaként" hivatkozni. Erre vonatkozik a népszavazási kérdés? Nos, a kormány egyértelmű álláspontja szerint nem. Akkor miről lesz népszavazás? Fogalmam sincs. De arról nagyon.

Ezen az alapon javaslom következő kérdésben népszavazás kiírását: "Akarja-e Ön, hogy a kormány haladéktalan kapitulációs tárgyalásokat kezdjen a mongol inváziós csapatokkal?" Mongol inváziós csapatok ugyan jelenleg nincsenek, de akár lehetnének is, végül is előfordult már egyszer. Jobb félni, mint megijedni, és fontos előre tisztázni, hogy mit szeretne a nép különböző, a bekövetkezés elvi lehetőségével rendelkező ügyekben.

Csak Paksról ne lehessen népszavazni, nehogy kiderüljön, hogy abban mit szeretnének az emberek.

A kormány beavatkozására természetesen benyújtottuk a válaszainkat.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2016. 04. 27.

A bejelentők védelme - egy sötét ügy Európa számára

 

2013 őszén robbant Horváth András "áfa-bombája". A volt adóellenőr szerint az adóhatóság tudtával ezermilliárdos nagyságrendű áfa-csalás folyik Magyarországon, amely fölött a kormány és a hatóságok szemet hunynak. Az ügy a magyar-amerikai kapcsolatok mélyrepülését is magával hozta, és az amerikai kitiltási botrány is ezzel állt összefüggésben. Az elmúlt közel 3 évben a konkrét vádak ügyében hatékony, eredményes eljárásra nem került sor, Horváth Andrást ellenben a lakásából hurcolták el a rendőrök, és egy sor gyanúsításra került sor vele szemben.

 

2014 őszén robbant a "LuxLeaks-botrány". A PriceWaterhouseCooper pénzügyi tanácsadó cég volt alkalmazottja, Antoine Deltour szerint Luxembourg (az EB jelenlegi elnöke, Jean-Claude Juncker irányítása alatt) egy sor szabállyal, kivétellel és trükkel tette lehetővé globális nagyvállaltok számára, hogy a nagyhercegségben számolják el profitjukat, minimális adóterhelés mellett, elkerülve az adófizetést a tényleges működésük szerinti országokban. Az elmúlt közel 2 évben senkit nem voltak felelősségre az adóelkerülések miatt, ellenben Luxemburgban vádat emeltek Antoine Deltour ellen, üzleti titok megsértésének vádjával. A Deltour-per első tárgyalása tegnap kezdődött a Luxembourg-i Város Bíróságon.

 

Hétfőn az átláthatóságért, elszámoltathatóságért és az adócsalás, adóelkerülés ellen fellépő szervezetek szolidaritási gyűlést tartottak Luxembourg-ban, ahol az ügyet folyamatosan végigkísérő, és Deltourt támogató Zöldek képviseletében én is részt vettem, és felszólaltam.

dsc_0153.JPG

Az EUObserver tudósítása szerint:

"Az adóelkerülés hatalmas probléma az EU számára" - mondta Jávor az EUObservernek.

"A kormányzati bevételek közel 80 százaléka - a tagállamok között némi különbséggel - a személyi jövedelemadó és áfa-bevételekből származik, amit döntően az átlagember fizet, aki nem tudja elkerülni őket."

Jávor a támogatásáról biztosította Deltourt, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a közérdekű bejelentő bíróság előtt áll,  míg azok, akik érintettek az adóelkerülésben, nem. A képviselő szerint a bejelentőket jobban kell védenünk.

"Dacára annak a központi szerepnek, amelyet a közérdek védelmében játszanak, a bejelentőket nagyon gyakran vádolják meg üzleti érdekek megsértésével, és különböző szankciókat szenvednek el a munkaadójuk részéről" - mondta.

Épp ezért kellenének a jelenleginél sokkal hatékonyabb szabályok a bejelentők védelmére, és mivel az EU-tagállamok között óriási különbség van a hatályos szabályok hatékonyságát illetően, olyan európai irányelvre van szükség, amely biztosítja minden tagállamban a bejelentők védelmnek minimális szintjét és keretét. Magyarországon a Korrupcióellenes ügyészségre vonatkozó javaslatunk keretében már benyújtottuk a bejelentők hatékony védelmét megteremtő jogszabályt. De hónapok óta dolgozunk egy európai irányelv-tervezeten is, amit rövidesen a nyilvánosságnak is bemutatunk, és ki akarjuk kényszeríteni a Bizottságból, hogy nyújtsa be azt, vagy egy hasonló tervezetet a Parlamentnek.

dsc_0172.JPG

De nem csak a bejelentők védelméről van szó, hanem azokról is, akik különböző trükökkel büntetlenül kerülik el a közteherviselést. Olyan technikák révén, amelyek sokszor egyébként törvénytelenek is, igen gyakran mégsem kell szembesülniük jogkövetkezményekkel. Az EUObserver idéz:

Felhívta a figyelmet arra, hogy a német Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 5 milliárd eurót tudott beszedni cégektől, amelyek hasonló adómegoldásokat alkalmaztak Svájcban.

"Kicsit szomorú vagyok, hogy az EU intézményei nem aktívabbak ebben az ügyben" - tette hozzá.

A javaslatunkat Antoine Deltour tárgyalásának utolsó napján, május 4-én mutatjuk be az Európai Parlamentben.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2016. 03. 23.

A megsebzett város

 

Brüsszel, 2016. március 23., szerda. Le jour d’aprés le choc – a sokk utáni nap, ahogy a tévé állandó szalagcíme hirdeti. Ezt nézi a sarki arab fodrászüzlet közönsége is, szemmel láthatólag megrendülten – de azért közben csattog az olló. Vendég van, munka van. A boltok, kávézók, éttermek nyitva.

 20160323_170912_3.jpg

 

Tegnap telefonok, sms-ek, facebook üzenetek, emailek sokasága. Megvagyunk? Jól vagyunk? Megvagyunk. Jól vagyunk. Tegnap épp senki nem Maelbeeknél szállt le a metróról a csapatból. Aki arra jött volna le, szerencsére csak később indult, és már fel sem tudott szállni a Josephine-Charlotte-nál. Szívszorító a reggeli emailezés. Megvan mindenki, jól vagytok? Nem érlek el telefonon! Én meg téged nem! Akadozik a telefonszolgáltatás. De végül mindenki meglesz, mindenki él, épen, egészségesen.

Barátok aggódva kérdezik: mi most a helyzet? Mit látsz az ablakból? Milyen most a város? Furcsa. Furcsa, hogy él. Furcsa, de él. Mintha távolabbról ijesztőbb lenne az egész. Itt, Brüsszelben, valahogy továbbra is élni kell. 20 perc séta tőlem a Maelbeek metróállomás, de itt a tegnap délután épp olyan volt, mint a többi. Boltok, kávézók, éttermek. Iskolák. Mozdulatlan dugó a Chaussée de Wavre-on – ahogy mindig. Az esti lakógyűlés sem marad el, és hosszan vitatják az esedékes felújításokat, meg az egyes lakásokban tapasztalható kellemetlen szag eredetét, jóízű beszólásokkal tarkítva, amin felhőtlenül szórakoznak. Reggel a gázművektől pontosan érkezik egy kedélyes bácsi, rendbe rakja a gázórát, beszél kicsit az időjárásról, majd szép napot kíván, és távozik.

20160323_163034_2.jpg

 

Persze azért minden mögött ott van a tegnap. Kikerülni sem lehet, katonák, kommandósok, rendőrök sok helyen. Persze ez már hónapok, a párizsi merényletek óta így van, csak most többen lettek. A Gare Centrale-on hosszú sor kígyózik, minden csomagot egyesével ellenőriznek. De kivárja mindenki. Sok helyütt felirat: Je suis Bruxelles. Ik ben Brussel. Brüsszel vagyok. Naná. A nemzeti trikolór sok ablakban – utoljára a foci vb alatt láttam ilyet. Azt hiszem, még nem tudják, hogy pontosan hogyan is legyen. Egyelőre az összetartás, a szolidaritás tűnik erősebbnek. Nincs arab, vagy muszlimellenes hangulat. Nehéz is lenne, ezt a várost ők üzemeltetik. A boltos, a taxisofőr, a buszvezető, az utcaseprő, az eladó jórészt közülük kerül ki. De van rendőr is, nem egy.

20160322_173210_3.jpg

 

De mindenki tudja, hogy semmi nem lesz már úgy, mint azelőtt. Tegnap megsebezték a várost. Túlélte, meg fog gyógyulni. De a heg örökre megmarad. Valamit kezdeni kell azzal a tudattal, hogy itt, vagy máshol, ez bármikor előfordulhat. Nagy a csábítás, mindkét oldalon, hogy eltoljuk ezt a tudatot magunktól: azt kínálni az embereknek, hogy mi egyszerűen és könnyen megelőzzük ezt; az embereknek meg elfogadni ezt az ajánlatot, bármi is az ára. De az egyszerű megoldásoknak ritkán van jó végük egy bonyolult világban. Amerika szeptember 11. után engedett a csábításnak, vitte a nagy, löttyös indulat, és az egyszerű megoldást választotta: a háborút Afganisztán, majd Irak ellen. Az eredményeket részben most aratjuk le, a menekültválság formájában. Jó lenne, ha tíz év múlva nem a mai csábítóan egyszerű megoldások eredményeit kéne sorba venni. Brüsszel egyelőre nyugodt. Ennél bonyolultabb ország talán nincs is a Földön, lehet, hogy megszokták a komplikált megoldásokat, és van türelmük, higgadtságuk hozzá. Nem tudom. Talán még ők sem.

trikolor2.jpg

 

Végül hazajutok én is Pestre, bár az sem egyszerű – Zaventem zárva marad, a járatok többségét törölték, ami Charleroi-ból indul, az tele. Aztán sikerül vonatjegyet szereznem Párizsba, és onnan tudok repülni.Mire visszajövök, talán Brüsszel is jobban tudja, hányadán áll.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2016. 03. 01.

Jogsértő népszavazási kérdés - beadványom a Kúriához

Az NVB tegnapi döntése a kormány népszavazási kezdeményezéséről jogilag elképesztő - bár politikailag természetesen semmi másra nem számítottunk. Tekintve azonban, hogy az Orbán-rendszer ugyan egyre hatékonyabban tünteti el ennek nyomait, de még mindig egy jogállam romjain épül, adok egy esélyt, hogy a jogállami intézmények maradékainak jogállami reflexei működésbe lépjenek. Ezért ma a Kúriához fordultam felülvizsgálati kérelemmel, amelyben részletesen kifejtem, hogy miért nem lehet a kormány által megfogalmazott kérdést népszavazásra kiírni, és miért jogi nonszensz az NVB határozata.

Sértik az Európai Unió működéséről szóló szerződést és az Európai Unió szerződését, mivel olyan eljárásokban meghozott döntésekre irányulnak, amelyeket ezek a szerződések - amelyeket Magyarország aláírt és vállalt - egyértelműen az európai intézmények, ezen belül elsődlegesen az Európai Tanács hatáskörébe utalnak. Ezen szerződések felülvizsgálata nemzetközi kötelezettségvállalást érintene, továbbá az Országgyűlésnek, amelyet a népszavazás eredménye jogalkotásra kötelezne, nincs is erre hatásköre. Éppen ezért a kérdés az egyértelműség követelményének sem felel meg, mert nem világos, hogy milyen törvényt is kéne alkotnia. Amúgy a kérdés azért is megtévesztő, mert szó nincs arról, hogy menekültek kötelező betelepítését írnák elő Magyarország számára: pusztán arról van szó, hogy 1294 határátlépő esetében a menedékkérelmi eljárást Magyarországon kéne lefolytatni. Ennek kimenetele egyébként nem kötött (Magyarországon a kérelmeknek átlagosan 10 százaléka körül alakul a ténylegesen megítélt menedékes státuszok száma), ráadásul 5 év után a menedékes szabadon mozoghat az EU-ban. Azaz még ebből az 1294 főből is várhatóan legfeljebb egy-kétszázan, vagy annál is kevesebben telepednének le Magyarországon. Ekörül megy a hiszti a teljes kormányzati propaganda igénybevételével. Végezetül - szemben Trócsányi igazságügyminiszter fejtegetéseivel, meggyőződésem, hogy a kérdés nemzetközi kötelezettségvállalást érint, és az NVB saját korábbi - például Paks-ügyi - döntései eddig arról szóltak, hogy ilyet nem lehet. Ha kiderül, hogy mégis lehet, akkor viszont át kell engedni a paksi népszavazást is, amit egyébként ismételten be fogok adni.

A teljes beadvány, részletes jogi érveléssel a képre kattintva nyitható meg.

kvota-nepszav-kuria-page-001.jpg

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2016. 02. 26.

Oszlik a paksi titokfelhő - meghátrálásra kényszerítettük a kormányt!

 

 

A kormány mindent megtesz a paksi bővítéssel kapcsolatos információk eltitkolása érdekében. Most meghátrálásra kényszerítettem őket. Panaszom nyomán az Európai Bizottság előírta a paksi titkosítási törvény módosítását, és kikényszerítette egy vonatkozó jogalkotási terv benyújtását. Eszerint még tavasszal hatályba kell lépnie a vonatkozó 2015. évi VII. törvény módosításának. Ez lényegében visszaállítja a korábbi rendszert, lehetetlenné téve az általános jellegű titkosítást, és csak célhoz kötötten, konkrét részinformációk kitakarását engedi meg, miközben általánosságban a közérdekű információk nyilvánosságát tekinti irányadónak. Szomorú, hogy a magyar polgárok jogát az elkövetkező évtizedeket alapvetően meghatározó beruházással kapcsolatos információk megismerésére az Európai Bizottságnak kell megvédenie. Mégis itt tartunk: ma a magyarok érdekét az EU védi saját kormányukkal szemben. Amint a módosítás hatályba lép, ki fogom kérni az összes olyan dokumentumot, amit az eddigiekben a paksi titkosítási törvényre hivatkozással nem adtak ki.

 A történet valamivel hosszabb persze. Tavaly nyár elején beadott panaszomat első körben visszadobta a Bizottság. Nem hagytuk annyiban, részletes jogi elemzést nyújtottunk be fellebbezés gyanánt, amelyben levezettük, hogy az elfogadott törvény, és az azon alapuló joggyakorlat hogyan sérti az európai jogot. Ennek nyomán novemberben vizsgálatot indított az Európai Bizottság. 

A most kézhez kapott válaszuk szerint a vizsgálat során egyeztettek a magyar kormánnyal, amely az unió nyomására ígéretet tett a törvény módosítására. A módosítás lényegében visszaállítja a korábbi állapotot, nem engedi meg a törvény hatályba lépése óta folytatott joggyakorlatot, amely alapján általánosságban tekintették titkosnak a paksi bővítéssel kapcsolatos információkat. A módosítás alapján csak konkrét, bizonyíthatóan üzleti titkot vagy biztonsági érdekeket sértő információk nyilváníthatók titkosnak, a dokumentumokat alapvetően nyilvánoságra kell hozni, a kérdéses adatok kitakarásával.

A Bizottság persze ismeri a magyar kormányt: egy szende ígérettel nem érte be, konkrét jogalkotási tervet kértek. A kormány által benyújtott jogalkotási terv szerint még februárban dönt a kormány, márciusban benyújtják a parlamentnek, és áprilisban ki is kell hirdetni.

Ha a kormány elszabotálja a törvénymódosítást, a jogsértés miatt újabb kötelezettségszegési eljárással szuámolhatnak, annak minden jogkövetkezményével.

A teljes levél a képre kattintva olvasható.

 

codescu-eu_pilot_8053-15-envi-valasz-page-001.jpg

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2016. 02. 20.

Fegyverletétel

 

 

Egyre újabb részletek szivárognak ki az Orbán-kormány gazdasági szabadságharcának valódi természetéről: olyan küzdelem ez, amely látszólag a külföldi gazdasági érdekcsoportok, az „euro-gyarmatosítás” és az USA ellen zajlik, a valóságban kizárólag a kormányzati körök és a pártközeli holdudvar rövid távú gazdasági-politikai érdekeit szolgálja, elveket pedig végképp fölösleges benne keresni.

 

Szép példája volt a nemzetért vívott harcnak a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, azaz a TTIP esete. A kormány rövid kezdeti bizonytalankodás után a TTIP támogatójaként lépett fel, ahogy ez az egyezmény kapcsán rendezett parlamenti vitanapon is kiderült. Aztán Orbán Viktor váratlanul bejelentette: Amerika a kitiltási botránnyal zsarolja a magyar kormányt, hogy ránk kényszerítse a TTIP támogatását (amit egyébként korábban magától is szorgalmazott, zsarolásra tehát semmi szükség nem volt), és ennek ők nem engedhetnek. Majd  - ahogy a kitiltási botrány lecsengett - Orbánék egy kanyarral újra beálltak a TTIP mögé (amit egy minapi konferencián az USA budapesti és Magyarország washingtoni nagykövete is megerősített). Aki ebben bármilyen elvi hozzáállást keres a szabadkereskedelmi egyezményhez, vagy a közszolgáltatások piacosításához, vagy a magyar érdekekhez, az ne erőlködjön tovább. Nincs ilyen.

 

ttip-strasbourg-001.jpg

 

Újabb adalék a dicstelen történethez, hogy egy Brüsszelből kiszivárgott információk szerint Magyarország a CETA (a Kanadával kötendő, a TTIP-nek mintául szolgáló egyezmény) keretében ki kívánja szolgáltatni a magyar egészségügyi ellátást a szabadpiaci rendelkezéseknek illetve az offshore választottbíróságok vitarendezési módszereinek. Vagyis, miközben például Németország mentességet kért és kapott az egészségügy liberalizálása és piacosítása alól (demonstrálva, hogy létezik ilyen opció), a minden más területen – az energiaszektortól a bankokon át a szemétszállításig – államosítási lázban égő, az új állami monopóliumok kialakítására az adófizetők pénzét számolatlanul költő Orbán-kabinet éppen azt az egészségügyet vetné alá a nemzetközi tőkeérdekeknek, ahol elvileg a Fidesz választási programja, a kormányprogram és az alkotmány is az állam feladataként nevesíti az ellátás megszervezését és működtetését. A CETA esetében ez talán kisebb horderejű ügy, ha azonban a kormány a TTIP esetében is elmulasztja  a mentesség rögzítését az egészségügy esetében, az végképp beteheti a kaput az amúgy is széthullóban lévő magyar egészségügynek. Ha ugyan nem épp az a cél, hogy annyira tönkretegyék az egészségügyet, hogy bármi, akár még a magánosítás is jó ötletnek tűnjön az aktuális helyzethez képest.

 

A fenti ügyek üzenete nagyjából annyi, hogy amíg hagyják őket lopni, Orbánék bármilyen elvet hajlandóak feladni, bármilyen érdekeket készek kiszolgálni. Ez is egyfajta (szabadság)harc. Csak éppen ellenünk vívják.

 

A helyzet tisztázása ügyében mindenesetre nyílt levélben fordultam a TTIP-ért felelős külgazdasági és külügyminiszterhez, hogy valljon színt: kezdeményezte-e a kormány az egészségügy mentesítését a TTIP rendelkezései alól?

 

ttip-ceta_nyiltlevel-page-001.jpg

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

· 1 trackback