2015. 07. 16.

Budapest Szíve Program: hány milliárdot kell visszafizetni?

Giovanni Kesslerhez, az Európai Csaláselleni Hivatal főigazgatójához fordultam a Budapest Szíve Program körüli visszaélések nyomán indult vizsgálat ügyében. Válasza megerősítette: az OLAF az uniós támogatást visszafizettetését javasolta a projektet finanszírozó Regionális politikai főigazgatóságnak. Hogy a 15 milliárdos projektből ez mekkora összeget érinthet, azt pontosan nem tudjuk. De vajon hány milliárd forintot kell még visszafizetnünk csak azért, mert Lázár, Rogán meg a többiek nem tudnak, és nem is akarnak leszokni a lopkodásról?

Íme az OLAF válasza:

kessler_bpszive.jpg

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2015. 07. 08.

Pakson vagy teljesen hülyék, vagy teljesen hülyének néznek

Az elmúlt hónapok egyik leglátványosabb közéleti Benny Hill-bemutatóját feltétlenül az MVM Paks II. projektcég tartotta, amelynek egyik vezetője egyszerűen az autójában hagyta az erőmű építésére vonatkozó, egyébként a nyilvánosság elől gondosan eltitkolt dokumentumokat, amelyeket onnan aztán ismeretlenek annak rendje és módja szerint el is loptak. De úgy látszik, az illetékesek nem érezték eléggé humorosnak a helyzetet, mert tovább csavartak a poénon: a nyilvánosság előtt kifejtették, hogy az ellopott adathordozókon nem voltak titkos adatok. Joggal merült fel a kérdés, hogy ha a Pakssal kapcsolatban 30 évre általánosan szinte mindent titkosító törvény az erőmű terveire nem vonatkozik, akkor vajon mire? De emellett azt is észre kell venni, hogy ha a kérdéses adatok nem titkosak, akkor vajon miért nem ismerjük őket? Abból az állításból ugyanis, hogy az ellopott adatok nem voltak titkosak, két közvetlen logikai következtetés adódik:

1. Pontosan tudják, hogy milyen adatok voltak az adathordozókon (különben honnan tudnánk, hogy vannak-e köztük titkosak, vagy sem);

2. Ha nem titkosak, akkor semmi akadálya, hogy a nyilvánosság megismerje őket.

 

Ennek fényében korábban adatkéréssel fordultam a projektcéghez, amiben az eltűnt adatok megküldését kértem. És a börleszk-jelenet most ér a csúcspontjára! A napokban megkaptam az MVM Paks II. Zrt. válaszát az adatkérésre:

paks2_valasz.jpg

Ha valakinek nincs kedve képfájlokat olvasgatni, annak összegzem a mondanivalójukat:

1. Meghatározhatatlanul tág a köre az általam kért adatoknak, nem tudják mit kérek. Nos, az általam kért adatok köre pontosan lehatárolható, azokról van szó, amelyek az ellopott adathordozókon voltak. Ezt vagy pontosan tudják, hogy mi volt, és akkor pontosan le van határolva a kért adatok köre, vagy számukra meghatározhatatlanul tág a kért adatok köre, azaz fogalmuk sincs róla, hogy mi is volt a kérdéses adathordozókon. Ezesetben azonban arról sem lehet fogalmuk, hogy voltak-e köztük titkosak, vagy sem, azaz a cég nettó hazudott, amikor azt állította, hogy nem tűntek el titkos adatok.

2. Az általam kért adatokat amúgy sem áll módjukban kiadni, mert azok titkosak. Ebben a levélben tehát az MVM Paks II. projektcég konkrétan megcáfolja a BM állítását, miszerint nem voltak titkos adatok az ellopottak között.

Ezek után az alábbi levéllel fordultam a céghez, amelyben kérem, hogy vagy adják írásba, hogy fogalmuk sincs róla, hogy mit loptak el a munkatárs autójából, vagy vallják be, hogy a BM hazudott, amikor azt állította, hogy nincsenek titkos adatok az adathordozókon, vagy azonnal adják ki az adatokat.paks2_level.jpg

 

paks2_level2.jpg

Konklúzióként annyit jegyeznék meg, hogy egy olyan társaságra, amelyik a fenti mutatványt bemutatta, a kerti sufnim építését sem bíznám rá jó szívvel, nemhogy 2400 MW-nyi nukleáris kapacitás építését.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

· 1 trackback
2015. 06. 26.

Én írok Önnek - Orbán levele Junckernek

Érdekes levél került birtokomba - Orbán Viktor Jean-Claude Junckernek június 24-én, tehát szerdán küldött kérése.

Csak emlékeztetőül, az előzmények: Június 23-n a Belügyminisztérium bejelentette, hogy "Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, azaz nem fogadjuk vissza a Nyugat-Európából hozzánk visszaküldött menekülteket, mivel nincs kapacitásunk több menekült fogadására. A döntés ideiglenes, ha javulnak a feltételek, újra fogadunk menekülteket".

Trócsányi László szerdán igazságügyi miniszter levélben tájékoztatta Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét arról, hogy Magyarország június 23-i hatállyal ideiglenesen, határozatlan ideig nem tudja fogadni a nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztő embereket. Vagyis nem hajtja végre a Dublin III rendeletben előírt kötelezettségét.

Korábban Orbán Viktor nemzeti konzultációt kezdeményezett a közös határvédelmi politika ellen, lásd nemzeti konzultációt kísérő levél, melyben kifejti, hogy döntést kell hoznunk arról, hogyan kell védekeznie Magyarországnak a törvénytelen határátlépésekkel szemben. Ezt követően Orbán Viktor a Kossuth Rádióban június 5-n úgy fogalmazott: a magyar kormány arra készül, hogy “lerúgja” az Európai Unió szabályait az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében A következő héten pedig Orbán az Európai Parlamentben kifejtette: "mi, magyarok magunk akarunk dönteni arról, hogy akarunk-e bevándorlókat".

Ezek után írt Orbán Viktor Jean-Claude Junckernek június 24-én szerdán, amelyben biztosította, hogy Magyarország határozott szándékában áll eleget tenni minden uniós kötelezettségének a közös schengeni határőrizet tekintetében és a közös európai megoldás mellett érvel néhány nappal később. Orbán 180 fokos fordulatot vett és levelében jelenlegi rendszert közösen európai rendszerszintű és földrajzilag átfogó megoldást szeretne.

Nem tudjuk, mi van szerdai sasszé hátterében, de talán az is szerepet játszhatott, hogy a bizottság szóvivője szintén szerdán kijelentette: "a dublini rendelet (az EU egyik menekültügyi jogszabálya) nem tartalmaz olyan lehetőséget, amely szerint a fogadó tagállamok felfüggeszthetnék a menekültek átvételét, a bizottság azonnali magyarázatot kért Magyarországtól arra, hogy milyen természetű és kiterjedésű technikai akadályról van szó, és milyen intézkedések történtek ennek kezelésére".

A kormánykommunikáció ezen a ponton teljesen követhetetlené vált, az azonban nyilvánvaló, hogy miközben Orbán a saját táborát uszítva arról beszél, hogy az EU menekültpolitikája megbukott, és Magyarország a saját kezébe veszi a probléma kezelését, aközben a valóságban a folyamatosan simfelt EU azonnali segítségéért rimánkodik. Amúgy okkal, valóban nem tudunk külön megbirkózni a menekültválsággal, és joggal tartunk igényt az EU segítségére. Csak akkor kisebb mellénnyel kéne szapulni az EU-t.

És egy apró megjegyzés: a levél utolsó  (valószínűleg copy paste-elt) mondata alapján feltételezhető, hogy Donald Tusknak is küldött Orbán ilyen tárgyú levelet, mivel a Junckernek címzett levél utolsó mondatában tájékoztatta Orbán "az Elnököt" arról, hogy Juncker is kapott hasonló levelet...

 

 

 

juncker_jean-claude_2015_06_24_pdf-page-001.jpg

juncker_jean-claude_2015_06_24_pdf-page-002.jpg

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2015. 06. 24.

Mennyibe fog kerülni Paks bezárása?

Múlt héten Litvániában többek közt az ignalinai atomerőműben is jártam. A rendszerváltás körül az ország villamos energia-igényének 80 százalékát biztosító, csernobili típusú erőmű leállítása a kilencvenes években Litvánia uniós integrációjának egyik feltétele volt – cserébe az EU vállalta a leszerelés költségeinek fedezését. Mivel nagyon kevés tapasztalatunk van világszerte az atomerőművek bezárásával és leszerelésével kapcsolatban, ezért nagyon fontosak azok a tapasztalatok, amiket Ignalinában szereznek. Különösen fontos mindez Magyarországon, ahol egy számháború közepén vagyunk a kormánnyal Paks2 valós költségeiről, a szükséges járulékos beruházások, vagy a hulladékkezelés finanszírozásáról; vagy hogy a Központi Nukleáris Alapban lévő pénzek fedezik-e mindezt.

 img_0268_1.jpg

Nos, a két blokkos ignalinai erőmű leszerelésének költségeit 2,3 milliárd euróra (710 milliárd forintra) becsüli az EU. Ebben nincs benne a nagy aktivitású hulladék végleges elhelyezésének költsége. Ez alapján blokkonként 1,15 milliárd euróval (355 milliárd forinttal) számolhatunk, ami Paks1 esetében 1420 milliárd forintot, Paks2 esetében további 710 milliárd forintot jelentene. Az EP kutatószolgálata által készített kitűnő tanulmány szerint a még el nem kezdett, de tervezett leszerelési költségek a 17 német atomerőmű esetében blokkonként 800 millió euróra (247 milliárd forintra rúgnak). Ez alapján Paks1 leszerelése (a bodai nagy aktivitású hulladéklerakó nélkül) 1000 milliárd forintot, Paks2 500 milliárdot jelentene. Ugyanez a tanulmány GW-onként 680 millió eurós (210 milliárd forint) becslést ad – ez Paks1-re 420 milliárd forintos, Paks2-re 500 milliárd forintos eredményt jelent. A két erőmű leszerelési költsége tehát valahova a 920-2130 milliárd forintos sávba tehető. Figyelembe kell venni, hogy a sáv alsó széle még el nem kezdett leszerelési projektek elméletileg kalkulált költségein alapuló számítás, míg a felső széle a gyakorlatban kivitelezés alatt lévő leszerelési projekt valós költségeire támaszkodik – ami összevág azzal, hogy a nukleáris projektek költségei az elméletileg számítottakhoz képest a gyakorlati kivitelezés során szinte mindig a sokszorosukra emelkednek. És még ha csak ezeknek a becsléseknek átlagát is vesszük alapul, akkor is 1525 milliárd forintot kell számolnunk az összesen hat blokk leszerelésére.

img_0235.jpg

Ehhez hozzászámolhatjuk még a bodai nagy aktivitású hulladéklerakó hivatalos becslések szerinti (tehát minimum) 745 milliárd forintját, és néhány kisebb tételt elhanyagolva máris 2270 milliárd forintnál tartunk, ami csak az erőmű bezárásának, lebontásának és a hulladékok elhelyezésének költségeit jelenti. Ez benne van-e a paksi áramárban? Akkor épülne be, ha ezeket a költségeket az erőmű befizetéseiből feltöltött Központi Nukleáris Alapból tudnák állni. Tudják abban mennyi pénz van? 246 milliárd forint. És még ennek egy része is költségvetési hozzájárulásból (azaz adófizetői forintokból), nem pedig az atomerőmű befizetéseiből származik. Aszódi Attila szerint Paks2 60 évre tervezett üzemidejének végéig 1600 milliárd forint gyűlik össze. Még ha hitelt adunk is ennek az állításnak (márpedig az eddigi állításainak elhanyagolható része bizonyult igaznak), akkor is van itt 670 milliárd forint hiány. Ezt az adófizetők fogják állni. Kis ajándékcsomag a jövő nemzedékeknek.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

2015. 06. 22.

Vannak tanulmányok Paks2-ről - de nem véletlenül titkosak

Évek óta birkózom az új paksi atomerőmű (Paks2) létesítését megalapozó tanulmányok megismerhetősége érdekében. Jártam már Pakson, a Paks II. projektcég székhelyén, ahol szigorúan zárt adatszobában mutogattak nekem az interneten nyilvánossá tett, illetve teljesen érdektelen dokumentumokat. Bíróságon is ellenálltak azonban a valódi megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozatalának, illetve részben a létezésüket is eltagadták.

A napokban a hozzám eljutott néhány dokumentum alapján viszont biztosan állíthatjuk: léteznek megvalósíthatósági tanulmányok, ezeket azonban nem véletlenül tartják titokban. Nyilvánvalóvá válik ugyanis belőlük, hogy ezek a tanulmányok részben vállalhatatlanul alacsony színvonalúak, elemi kérdésekre nem térnek ki, amit viszont tartalmaznak, az alapján viszont Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére, és a Duna hőháztartására.

Az első anyag egy MVM-es belső feljegyzés, amely az "aktualizált megvalósíthatósági tanulmányt" véleményezi. E szerint ez a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki. Nincs megfelelően modellezve az új erőmű rendszerbe illeszthetősége, így nagy valószínűséggel Paks1-et szorítja ki a termelésből, súlyosan veszélyeztetve annak jövedelmezőségét. A költségek durván alulbecsültek (számos járulékos beruházás költségeit nem tartalmazzák), illetve nem foglalkoznak az uniós jognak való megfelelőség kérdésével.mta_javaslatok.jpg

 Az MVM belső feljegyzése (a kétoldalas dokumentum a képre kattintva nyílik meg)

 

A másik két dokumentum akadémiai körökben készült hatáselemzéseket gtartalmaz. A hűtővízellátás lehetőségeiről készült tanulmámy szerint az új erőmű tervezésekor megismétlik a korábbi hibákat, a várható hőterhelés komoly élővilágvédelmi problémákat vethet fel, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez Paks2 tervezett magas (95%-os) kihasználtáságát akadályozza, így viszont az időszakos leállások miatt a pénzügyi megtérülés lesz rosszabb még annál is, amilyennek most látszik.

mvm_megjegyzesek.jpg

A hűtővízellátás kérdéseiről szóló egyoldalas "Megjegyzések"

 

Végül a harmadik elemzés az új atomerőmű rendszerbe illeszthetőségéről szól. Ez azt támasztja alá, hogy Paks2 jórészt Paks1-et fogja kiszorítani a termelésből, ezáltal súlyos veszteségbe fordítja majd a jelenlegi erőművet. Szükségessé válhat egy szivattyús energiatározó létesítése a hatások tompítására, ennek költségei azonban sehol sem jelennek meg a tervekben. Ezeket a hatásokat azonban a megvalósíthatósági tanulmány sehol sem modellezi, így mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el.

megjegyzesek1.jpg

megjegyzesek2.jpg

megjegyzesek3.jpg

megjegyzesek4.jpg

Mindezek fényében biztosan állíthatjuk: a kormány teljesen hamis adatokra alapozza az új erőmű létesítését, és a hivatalos propagandával szemben a belső szakmai közvélemény is pontosan tudja, hogy Orbánék egy rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt mellett köteleződtek el, amely szétfeszítheti és veszélyeztetheti az egész magyar villamosenergia rendszert. Ki-ki állapítsa meg maga, hogy egy kormány, amely ilyen módon belevág egy ilyen, a magyar GDP 10 százalékára rúgó beruházásba, az milyen minősítést érdemel.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

· 1 trackback
2015. 06. 04.

Meddig bírja a Néppárt Orbánt?

Az elmúlt hetekben felerősödtek a Fidesz Európai Néppárt-beli tagságával kapcsolatos találgatások. Kedden, egy brüsszeli konferencián a Néppárt egy prominenes képviselője egyértelműen úgy fogalmazott, hogy az EPP elnökségének ma, Budapesten kezdődött tanácskozásán választás elé akarják állítani Orbán Viktort: vagy hátat fordít az egyre szélsőségesebb retorikának és demokráciakorlátozó intézkedéseknek, vagy búcsút mondhat az EPP-tagságnak. Egy kizárási folyamat természetesen hosszadalmas, és nem kerülhet rá sor ezúttal, de világos, hogy a puszta ígérgetés most kevésnek bizonyulhat, a Néppárt biztosítékokat vár arra, hogy nem kell újabb, a halálbüntetés felvetésével vagy a bevándorlási kérdőívvel kapcsolatos botrány ügyében tartania a hátát. Az ígéretekben nincs hiány, a kérdés, hogy mennyire győzi meg a Néppártot ez a fajta verbális szemfényvesztés, közvetlenül egy, az eddigieknél is sokkolóbb és durvább, uszító bevándorlásellenes óriásplakátkampányt megelőzően. Hogy ezúttal komolyan beszélnek, azt az is alátámaszthatja, hogy a jövő héten Strasbourgban az EP szavazni fog egy Magyarországgal kapcsolatos állásfoglalásról. Ehhez minden frakció benyújt saját tervezetet, és majd az egyeztetések során fog kiderülni, hogy lehetséges-e közös, többségi támogatást élvező állásfoglalás-szöveget előállítani. Az ügy szempontjából itt most sokkal érdekesebb az EPP által benyújtott tervezet tartalma. Ez a szöveg minden eddiginél kritikusabb, és jelezheti a Fidesszel szembeni kritika erősödését a Néppárton belül. Úgy tűnik, a halálbüntetéssel és a bevándorlóellenes retorikával Orbán tényleg olyan vizekre tévedt, amelyek túl vannak az európai konzervatívok tűrőképességének határán. A javaslat alapján a Parlament

 "a legkeményebb módon megerősíti, hogy a halálbüntetés eltörlése az alapvető jogok fejlődésének mérföldköve Európában, és a lehető legkategorikusabban kinyilvánítja, hogy a halálbüntetés ellentétes az EU alapvető értékeivel és jogával, ennélfogva lezárt ügynek tekintendő az EU-n belül."

 Nem sokkal szelídebb a szöveg a benvándorlásellenes konzultáció ügyében sem. Miközben a kormányok állampolgárokkal folytatott párbeszédét fontos dolognak tekinti,

Úgy gondolja, hogy a kérdéses, a bevándorlásról és terrorizmusról indított magyarországi konzultáció tartalma és nyelvezete rendkívül félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan; egyben sajnálatát fejezi ki, hogy az az EU intézményeit és szakpolitikáit kárhoztatja, miközben a felelősség a Tagállamoknál van, egyben felhívja a Tagállamokat hogy aktívan vegyenek részt az EU jogalkotási eljárásában.

A két ügyet ráadásul egy szélesebb, az alapvető jogokkal és értékekkel kapcsolatos kontextusba helyezi.

Hisz abban, hogy minden Tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak jogalakotási és adminisztratív eljárásaik során, és minden jogalkotási lépésnek, így a Tagállamok vagy tagjelölt országok elsődleges jogának is, reflektálnia kell és összhangban kell lennie az alapvető európai értékekkel, mindeneklelőtt a demokrácia elvével, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal.

A dolog pikantériájához hozzájárul, hogy nem olyan néppárti képviselők jegyzik, akik kritikus álláspontja régóta ismert, hanem többek közt az a Monika Hohlmeier, aki az Orbán-kormány egyik legaktívabb védelmezőjeként lépett fel az elmúlt hónapokban.

Kérdés, hogy amennyiben a kizárás valóban napirendre kerül, azt Orbán Viktor valóban megvárja-e. Tétlenül végignézi-e ezt egy politikus, aki hajlama szerint szeret először ütni. Létezhet egy olyan forgatókönyv is, hogy Orbán már rég az EPP előtt jár fejben. Húzza az időt velük, amíg a háttérben a többek közt a lengyel PiS-t (Kaczynski-párt) és a brit torykat magába foglaló ECR frakcióval tárgyal. Ez pont beleillene a győzelmi kommunikációba: a néhány hete győztes David Cameron és a lengyel elnökválasztást váratlanul megnyerő PiS-es Andrzej Duda olyan társaság, amelyben az örökké győztes Orbán Viktor szívesen mutatkozik. Ebbe az irányba mutat az ECR-frakció által benyújtott állásfoglalási javaslat is. A korábban a demokrácia sérelme ügyében rendkívül kritikus brit konzervatívok, és az orosz barátkozás miatt felháborodott lengyelek ezúttal néhány általános lózungon túl nem tartották fontosnak a kritika megfogalmazását. 

 Ez esetben még az is kiderülhet, hogy az EPP maga is a hanyatló nyugat része.  

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!