2010. 07. 19.

Együttműködésre kell késztetni a Fideszt - interjú a Hírextrán

 

 

 Hogyan manőverezhet az LMP a Fidesz és az MSZP mellett függetlenként? Hogyan alakítaná a Budapestet? Milyen a magasabb nívójú életforma? Ki nézi hülyének a választókat? Jávor Benedekkel, az LMP főpolgármester-jelöltjével beszélgettünk.

Az LMP gyakorlatilag két politikai erő malomköve között őrlődik, aminek egyik jele, hogy főpolgármesterjelölt-szempontból végül nem álltak be egy független civil jelölt mögé, mire válaszul az MSZP nyílt levélben szólította fel az LMP-t, hogy lépjen vissza Tarlós István javára (Tarlóssal készült interjunk itt). Hogyan lehet úgy politizálni, hogy hol az MSZP, hol a Fidesz támogatását vélik felfedezni politikai cselekedeteik mögött?

Az LMP létrejötte óta hozzászoktunk ahhoz, hogy a nagypolitikai erők olyan bábnak tartják a pártunkat, amit az ő saját stratégiai igényük szerint mozgathatnak, viszont amikor az LMP nem bábuként viselkedik, akkor értetlenül állnak. Ilyenkor egymásra tolnak minket, illetve olyan címkéket aggatnak ránk, amelyektől éppen hasznot remélnek. Ez a függetlenség nyilván nem szimpatikus az elmúlt húsz év politikai rendszerében megcsontosodott gondolkodású politikai szereplők számára, de nekünk a saját stratégiánkat és a saját programunkat kell képviselni.

A legutóbbi, MSZP-megnyilvánulás, miszerint lépjünk vissza Tarlós István javára, érthetetlen. Az MSZP mással sem foglalkozik az elmúlt időszakban, mint megpróbálja megmondani az LMP-nek, hogy mit csináljon. Jó lenne ezt befejezni, és egyenrangú félnek tekinteni az ellenzéki pártokat, majd az egyenrangú felekhez méltó, kulturált kommunikációt megvalósítani.



Mivel Horváth Csaba (vele készült interjúnk itt) és Ön is indul, megoszlanak majd a Tarlóssal szemben leadott szavazatok, ami ahhoz vezethet, hogy nyerni fog, viszont nem lesz többsége a közgyűlésben. Milyen politikai célt szolgál az LMP önálló főpolgármester-jelölése? Esetleg így lehet demonstrálni, hogy meg tudják előzni az MSZP-t? Netán valódi esélyesként indul?

Én úgy futok neki, hogy megnyerhetem, és ez nem irreális elképzelés. A budapesti választók igen nagy része mélységesen elégedetlen a budapesti városirányítással, amely belefulladt a korrupció mocsarába, ugyanakkor nem vevő arra a konzervatív, tekintélyelvű, a demokratikus normákat meglehetős könnyedséggel kezelő irányítási stílusra, amit a Fidesz képvisel. Ha ezt a választói tömeget meg tudjuk nyerni, akkor a főpolgármester-választáston is sikeresek leszünk.

Mindemellett leegyszerűsítőnek tartom azt a közéleti tematizációt, amely csak a főpolgármester személyéről szól, ami természetesen fontos, de legalább ilyen lényeges a közgyűlés összetétele. Ahhoz viszont nem kell különösebb csoda, hogy megakadályozzuk a Fidesz fővárosi közgyűlési többségét. Ehhez az kéne, hogy az ellenzéki pártok ne egymás piszkálgatásával foglakozzanak.

Mit tartana az LMP jó eredmények?

Tavasszal 13%-os eredményt értünk el Budapesten. Azt gondolom, hogy ezen tudunk jelentősen javítani. Nehéz előre látni az eseményeket, de úgy vélem, őszig nagyon komoly politikai átrendeződés állhat be, és hiszek abban, hogy az LMP egy most még elképzelhetetlennek látszó jó eredményt tud majd elérni. A minimál program, hogy húsz százalékkal megkerülhetetlen frakciót alakítsunk a közgyűlésben.

Tarlós István számíthat az LMP-re, ha nem szerez a Fidesz többséget a közgyűlésben?

Lehet kisebbségből irányítani a várost, mindössze az kell hozzá, hogy ez egyes ügyekhez egyesével kell összeszedni a szavazatokat. Elképzelhetőek olyan javaslatok, amikhez hol a Jobbikkal, hol az MSZP-vel, hol pedig az LMP-vel kell alkalmi koalíciót kötni.

Ez arra kényszerítenésztetné a Fideszt, hogy egy kompromisszumos, együttműködésre hajlandó városvezetési technikát honosítson meg, ami homlokegyenest különbözik attól, ami jelenleg az országgyűlésben zajlik.



Milyen Budapest-víziója van az LMP programjának? Például városszerkezet-átalakítás is szerepel benne, amit nehéz elképzelni.

Az elmúlt húsz évben is megéltünk egy jelentős városszerkezet-átalakulást. Csak ezek nem tervezetten zajlottak, hanem a pillanatnyi befektetői üzleti érdekek mentén. Például a kereskedelmi funkciók kiköltöztek a közigazgatási határon kívülre, így kivezető utak és az M0-ás mentén kialakult egy bevásárlóközpont-gyűrű, ami elszívta a kereskedelmi funkciókat a belvárosból.

Az elmúlt húsz év változásaira a sodródás volt jellemző, a városvezetés egyszerűen hagyta megtörténni a változásokat. Az LMP annyi változást mindenképpen hozna, hogy nekünk van egy világos városvíziónk egy olyan Budapestről, ami élhető, zöld és emberléptékű város, amely a saját lakói számára kínál elsősorban minőségi életteret és lehetőségeket.

Párizsban az apró lépések – forgalomcsökkentés, elmozdulás egy kerékpáros város irányába – koncepcióvá adódtak össze, aminek következtében néhány év alatt átalakult a város. Ha ezt meg lehetett csinálni Párizsban vagy Prágában, akkor Budapesten miért ne?

A gyakorlatban hogyan lehet változtatni a városszerkezeten? Ha lenne Budapest közepén egy telek, akkor oda csak bevásárlóközpontot lehetne építeni?

Budapest kellően ellátott bevásárlóközpontokkal. Nem azt mondom, hogy a meglévőket azonnal le kell dózerolni, de továbbiakra nincs szükség, hosszabb távon pedig vissza kell hozni a kereskedelmi funkciókat – ez nem feltétlenül belvárosi bevásárlóközpontokat jelent.

Fejleszteni kellene az úgynevezett alközpontok működését. Ezzel azt érnénk el, hogy ritkábban kéne bejönni a belvárosba, hiszen a lakosok el tudják intézni valamennyi ügyüket a lakhelyük közelében, és így csökkenhetne a közlekedési igény.

Ez azt is jelenti, hogy nem elég pusztán Budapestben gondolkozni. Amikor Budapest fejlesztéséről beszélünk, akkor egy olyan agglomerációról is beszélünk, ami ma már Gyöngyöstől Székesfehérvárig és Esztergomtól Dunaújvárosig tart.

Én például úgy vélem, hogy az agglomerációban meg kell akadályozni a zöldterületek beépítését, vagy éppen bevásárlóközpontként való értékesítését egész egyszerűen azért, mert a tömeges kiköltözés az agglomerációba káros.

Nem szankcionálni kell a piaci szereplőket, és nem is kell helyettük végrehajtani fejlesztéseket, hanem egy olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, amiben megjelennek a városvezetés prioritásai. Például az egy prioritás, hogy a zöldmezős beruházások helyett, amelyek biológiailag aktív felületet tüntetnek el a városból, és amelyek új, esetleg tömegközlekedéssel el nem látott gócpontokat hoznak létre, tereljük a leromlott ipari barnamezős területekre.

A cél az lenne, hogy a működő tőkének jobban érje meg ezeket az ipari területeket felújítani, mint zöld területeken a semmiből építeni, amelyek aztán a főváros számára jelentenek terhet, mert ott ki kell alakítani a közösségi közlekedést és más közszolgáltatásokat.



Kényelmesebb autóval vásárolni, mint biciklivel. Hogyan lehet eljuttatni az emberekhez egy ökopárt üzenetét, ami valamelyest lemondásra szólítja fel őket?

Ha tényleg kinn akarunk lakni Budajenőn vagy Vecsésen, ha be akarunk járni a városba dolgozni, akkor ezt valóban autóval a lehet a legkényelmesebben megvalósítani. A kérdés, hogy ez-e a legmagasabb nívójú életforma. Nem lehet-e ugyanilyen örömteli az, ha abban a közösségben ahol lakom, tényleg be vagyok ágyazódva, ismerem a szomszédokat, lejárok a szomszéd boltba, ismerem a boltosokat, része vagyok egy helyi közösségnek? Nem lehet örömteli, ha nem dolgozok napi tizenhat órát azért, hogy olyan javakat vásárolhassak meg, amikre kétséges, hogy szükségem van, hanem a családommal vagy a barátaimmal vagyok?

Magyarországon széles tömegek nem részesülnek ezekből a javakból és szolgáltatásokból, miközben a hatásaikat – pl. a közlekedés terén – nekik is el kell viselniük. Az ide tartozó embereket a napi megélhetési gondok kötik le A rendszerváltás utáni fogyasztói eufória után ugyanakkor ma már egyre szélesebb az a kör, amelyik kezdi megunni ezt a fajta életmodellt, miközben keresi, hogy milyen más értékek mentén szervezhetnék mindennapjaikat.

Szívesen utazna a díjmentes BKV-val?

Hogyne! Ki ne utazna szívesen ingyen! Sőt, ingyen sört is szívesen innék, miközben élem az örök életet. Az ingyenes BKV-ról szóló ígéret körülbelül olyan, mint az ingyen sör. Az, hogy a világban bizonyos városokban évtizedes munkával megvalósították a díjmentes tömegközlekedést jellemzően olyan városvezetési stratégia részeként, aminek egyik központi eleme a forgalomcsökkentés volt, nem jelenti azt, hogy Budapesten rövid időn belülhárommeg lehet oldani. Pláne az elmúlt húsz év ellentétes irányú intézkedéseivel a hátunk mögött.

Ezt pontosan tudnia kellene annak a Horváth Csabának, aki részt vesz és részt is vett az elmúlt években a városvezetés munkájában. Az ilyen felelőtlen ígéretekben én azt látom, hogy a városlakókat hülyének nézzük.

forrás:hirextra.hu

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr342162033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.