2010. 07. 27.

Lehet más az energiapolitika?

Így zsugorodhat töredékére a fűtésszámlánk

G. Kiss Zsolt írása,  Heti Válasz online  


 
 
"Miközben egyesek kész ténynek tekintik, hogy a paksi atomerőmű bővítése elkerülhetetlen, más szervezetek ezt másképp gondolják. Jávor Benedeket, a parlamentbe jutott ökopárt képviselőjét - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárát - kérdeztük az LMP energiastratégiájáról.
 
 
- Az LMP választási programjában behatóan foglalkozik energiagazdálkodással, de nem találtunk egy szót sem az atomenergia jövőjéről. A témát nem találták hangsúlyosnak, nincs egységes álláspontjuk, vagy eldöntöttnek tekintik az ügyet?
 
- Amikor nálunk atomenergiáról beszélnek, akkor jellemzően fordítva ülnek a lovon. Van egy atomenergiával kapcsolatos pro- vagy kontra elszánás, sokszor szakmai megalapozás nélkül, amihez aztán hozzáigazítják az energiapolitikai stratégiát. Nemrég a Parlament a paksi élettartam-meghosszabbításról olyan határozatban döntött, amit el sem olvasott a képviselők döntő többsége, és nem mutatott be szakmai alternatívákat. Egy szándéknyilatkozat-szerű valamire bólintottak rá, az MVM és a Paksi Atomerőmű Zrt. pedig ezt úgy kezeli, hogy a Parlament döntött az új paksi blokkokról. Ez életveszélyes: itt nem stratégia alapján alakul az energiapolitika, hanem lobbicsoportok érdekérvényesítő képessége szerint. Az LMP ezzel szemben távlatos energiapolitikát képzel el, amely a széndioxid-kibocsátási célokból, az ország energiafüggetlenségéből és a hazai erőforrások hasznosításából indul ki. A jelenlegi helyzetben rövid távon nem látjuk lehetségesnek a paksi atomerőmű kiiktatását, tehát az élettartam-hosszabbítást megfelelő vizsgálatok után és szigorú ellenőrzés mellett elfogadjuk. Vannak viszont olyan vizsgálati eredmények, melyek szerint hosszú távon - a biztonsági kockázatok és megoldatlan problémák mellett - az atomenergia alkalmazása pénzügyileg, gazdaságilag és társadalmilag sem éri meg. A hosszú távú megoldásokat ezért teljeskörű, több alternatívát tartalmazó, nyilvános vizsgálatoknak kell alávetni.
 
- Egyesek kész ténynek tekintik, hogy az atomenergiának nincs alternatívája. Mivel kívánja az LMP pótolni a jövőben kieső 2000 megawatt kapacitást, ha Pakson nem építenek új blokkokat?
 
- A világban a következő évtizedekben energetikai forradalom fog végbemenni. Magyarország dönthet, hogy ennek egyik nyertese, élharcosa akar lenni, vagy az utolsó pillanatig, komoly költségeket vállalva megpróbál ellenállni a változásoknak. Szerintünk a legnagyobb tartalékok az energiahatékonyság növelésében vannak. Az EU 2020-ra 20 százalékos megtakarítást irányzott elő. Ehhez képest a jelenlegi magyar jövőképek szinte kivétel nélkül évi 1-2 százalékos energiafogyasztás-növekedéssel számolnak, és ebből kihozzák, hogy szükség van Paksra. Ezt egyébként a nem megújuló energiában utazó szakemberek is megkérdőjelezik. Az LMP viszont energiatakarékossági csomagokkal számol.
 
- Számokban kifejezve?
 
- Úgy látjuk, 2050-ig 30 százalékkal csökkenthető az egy főre eső energiafelhasználás, elsősorban a lakossági fogyasztásból, hiszen a magyar épületállomány rendkívül elavult, energiapazarló, mind fűtés tekintetében, mind áram-felhasználásban. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az egységnyi gazdasági teljesítményre jutó energiafelhasználásunk 30 százalékkal magasabb, mint az EU 15-ök átlaga - ez is mutatja, hogy komoly megtakarítási lehetőségeink vannak. Megfelelő szigeteléssel a fűtéshez szükséges energiaigény 30-50 százalékkal csökkenthető a már meglévő épületeknél. Ezek a beavatkozások már 5-7 év alatt megtérülnek, és komoly munkahelyteremtő erővel bírnak. Így azt a pénzt, amely jelenleg az importenergia megvásárlására megy el, itthon tudjuk tartani a hazai kis- és középvállalkozások számára. Csak az épületszigeteléssel a következő tíz évben 120-150 ezer munkahely teremthető.
 
- Vagyis hatékonyságnövelő programokkal a fűtésre szánt, főleg gázenergia 30 százalékát meg tudjuk spórolni. Mi van a többivel, például a villamos energiával?
 
- A villamosenergia-rendszerben elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosítása jön szóba. Jelenleg Magyarországon 330 megawatt szélenergia-kapacitásra adtak ki engedélyt, és nemrég írtak ki egy újabb 410 megawattos pályázatot. Szerintünk megfelelő rendszerirányítási eszközökkel ez tovább növelhető ezer megawattig. Ez összesen 670 MW új kapacitást jelent, ami harmada a paksi erőműnek, és néhány éven belül megvalósítható. Jellemző, hogy a most kiírt pályázaton az érdeklődés a többszöröse volt a kiírt 410 megawattnak; a vállalkozói érdeklődés és beruházói tőke tehát jelen van, csak nem kell lefojtani.
 
- És mi van, ha nem fúj a szél? A szélerőművek teljesítménye ingadozó, emiatt szükség van mellettük egy másik erőműre - például atommeghajtásúra.
 
- Az atom - a lassú szabályozhatóság miatt - nem alkalmazható háttérerőműnek. Gyorsan indítható gázturbinák alkalmazhatók szabályozás-kiegyenlítésben, szivattyús energiatárolókról is szó volt az elmúlt években, de a harmadik megoldásról keveset beszélnek nálunk, holott Európában ez aktuális téma. Az Európai Intelligens Szuperhálózatról van szó (European Supergrid), amely összeköti a most még szétdarabolt európai villamoshálózatot. Egy ilyen rendszerben azok az ingadozások, amelyek mondjuk a lokális szélenergia-leadásban tapasztalhatók, európai szinten kiegyenlítik egymást. Ez a hálózat széles energiamixre támaszkodik: napenergia, szélenergia, geotermia, biomassza, stb. Középtávon biztosan tartalmaznak még fosszilis energiahordozókat, így atomenergiát is.
 
- Ennek a szuperhálózatnak a jogi, elszámolási folyamatai ki vannak dolgozva?
 
- A jogszabályi feltételek hamar megteremthetők. Amire szükség van, az az uniós szintű, liberalizált árampiac, ahol az energiapiacot uraló kvázi monopóliumok lebonthatók, és nem kötik magukhoz a fogyasztókat hosszú távú szerződésekkel. Hiába tudnék például én most olcsón, mondjuk osztrák megújuló energiából származó áramot vásárolni, nincs lehetőségem, ha tíz évre leszerződtem egy másik erőművel.
 
- Ez ambiciózus tervnek tűnik, főleg, ha végigkövetjük itthon a Magyar Villamos Művek és az atomenergia-lobbi súlyát a magyar energiastratégiában.
 
- Ambiciózus tervek nélkül nem fogunk megoldást találni például az éghajlatváltozás kérdésére, másrészt az Európai Unió is ilyen tervekben gondolkodik. Magyarország persze dönthet úgy, hogy a maga perifériális rendszereit próbálja megóvni és mesterséges monopóliumokat fönntartani, mint az MVM vagy a paksi atomerőmű. A januárban hatályba lépett törvénymódosítás, amelyet Podolák György szocialista és Fónagy János fideszes képviselő javaslatára fogadott el a parlament, ezt világosan megmutatta: olyan kötelező átvételi rendszert szavaztak meg, amely támogatja az elavult szénerőművek üzemidejének meghosszabbítását, úgy, mintha az megújuló energia lenne.
 
- Európában nincsenek ilyen monopóliumok?
 
- Európa is küzd ezekkel az energiacégekkel, de a régebbi uniós tagállamok nem szolgáltatták ki magukat ilyen mértékben kormányzati szinten, és erősebb a politikai akarat az általunk is vázolt energetikai program megvalósítására. A politika ki tudja kényszeríteni a változásokat, adott esetben akár konfliktusokat is vállalva ezekkel a cégekkel.
 
- A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanszékvezetője, Aszódi Attila szerint a paksi erőmű bővítése egy fillérjébe sem kerülne az államnak. Lehetséges ez?
 
- Ebben Aszódi Attilán kívül senki nem hisz. A világon nincs olyan atomerőmű-építkezés, amelyet piaci hitelekből finanszíroznának, mivel ezek olyan bizonytalan megtérülésű beruházások, amire nem lehet piaci hitelezőket találni. Finnországban, a mintának tekintett Olkiluoto-i atomerőmű-építésben egyetlen piaci finanszírozó sincs, a költségek pedig a duplájára emelkedtek. Magyarországon, a négyes metró költségeit ismerve, ha most 2000 milliárd forintra becsülik Paks bővítésének költségét, akkor mekkora lehet a végösszeg? Sokkal nagyobb potenciál, érdeklődés van a megújuló energiapiacon: ezt jelzi például a többszörös túljelentkezés a szélerőmű-pályázatra. Ha van az MVM-nek 500 milliárd forintja energetikai beruházásokra, akkor azt miért nem ezen a területen kezdi elkölteni? Nem spekulációkból kellene kiindulni, hanem a kézzelfogható piaci helyzetből.
 
- Készült-e olyan független tanulmány, amely a következő 30 év energiastratégiáját fenntarthatóan megalapozza?
 
- Vannak kezdeményezések, a Közép-európai Egyetemen is készült ilyen, de olyan átfogó és politikai megrendelésre készült tanulmány nincs, amit a hatalom figyelembe is kíván venni. Itt nemcsak az a kérdés, hogy szakmailag elkészíthető-e, hanem az is, hogy milyen hatást képes gyakorolni a döntéshozatalra.
 
- A Fidesz például állást foglalt a paksi atomerőmű bővítése mellett.
 
- Igen, és ezt szomorúnak tartjuk. Abban talán bízhatunk, hogy az új minisztériumi szerkezetben a megújuló energia ügyeinek felügyelete Olajos Péterhez fog tartozni, akit kiváló szakértőnek tartunk. Reméljük, ezt a szemléletet érvényesíteni tudja majd a kormányzatban.
 
- Számolnak-e a társadalom álláspontjával? Várható-e népszavazás Paks 2-ről?
 
- Magyarországon nincs olyan antinukleáris mozgalom, mint a nagy európai országokban. Ezzel együtt a lakosság jelentős része némi aggodalommal tekint a nukleáris energiára: mintegy felének fenntartásai vannak. A magyar állampolgárnak ugyanakkor erős véleménye nem az energiastratégiával, hanem a számláival kapcsolatban van. Azt kell elmagyarázni az embereknek, hogy amikor az energiahatékonyságról, megújuló energiákról beszélünk, akkor ez nemcsak a klímaváltozásról szól, ez nem egy zöld álomvilág, hanem konkrétan az ő pénzük a tét.
 
- Amihez azért befektetés is szükséges.
 
- Valóban, pont emiatt az egész programot jelentős állami segítséggel kell végrehajtani. Mi javasoltuk tavaly decemberben egy egységes klímavédelmi alap felállítását, amely ilyen beruházások támogatására szolgál. Ezt lehetne finanszírozni például a kvótabevételekből. A fogyasztó támogatott hitel kapna, amiért például öt évig ugyanaz maradna az energiaszámlája, mint ami volt, ezután pedig a számlája a korábbi töredékére zsugorodna."
 
 
 
Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

Címkék: ffb

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr42180698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.