2014. 07. 03.

Budapest-Brüsszel, interurbán

- Szervusz Jean-Claude, itt Viktor!

- Viktor…Viktor… Téged nem kergettek el?

- Az a Janukovics, Jean-Claude, és Ukrajna. Itt Orbán Viktor, Felcsút, Magyarország.

- Ja, igen. Nos, örülök, hogy hívtál, Andor

- Viktor…

- Viktor. Már nekem is eszembe jutott, hogy beszélnünk kéne, de mindig közbejött valami. Etetni kellett a halakat az akváriumban, a zuhanyfüggöny sem tetszett az asszonynak, ki kellett ugrani az Ikeába egy újért, tudod hogy megy ez.

- Persze, persze. Gratulálni szeretnék Jean-Claude, nem gondoltam volna, hogy megcsinálod.

- Én is gratulálok, én sem gondoltam volna, hogy végigcsinálod. Nem látszott túl sok értelem abban, amit műveltél. De te kitartó voltál. Le a kalappal.

- Ne vedd magadra Jean-Claude, semmi személyes. De megígértem a választóimnak, tudod…

- Tudom. Bár senki semmilyen nyomát nem találta ennek az ígéretnek, pedig még a Viviane Redinget is ráállítottam az ügyre. De ha te mondod Andor, akkor megígérted.

- Viktor.

- Viktor. Ígértél mást is a választóidnak?

- Nem nagyon.

- Örömmel hallom. Egyszerűbbek lesznek így a dolgok.

- Megbeszélhetnénk egy pohárka mellett. Tudtommal te konyak, én meg pálinka, csak mi ketten.

- Ne beszélj félre, Viktor. Kevesebbet kéne Moszkvába járnod romantikázni.

- Ez fájt Jean-Claude. De lépjünk túl rajta. Itt van az új biztosok kérdése.

- Jó hogy szóba hoztad Viktor. Erről sem ígértél semmit a választóknak ugye?

- Nem, dehogy.

- Nagy kő esett le a szívemről. Rettenetesen rosszul esne nekem, ha csalódást kéne okoznom nekik. Volt egy helyes kis ötletem, hogy megkapjátok az adóügyi biztos pozícióját, jelentősége nincsen, nektek magyaroknak meg van már tapasztalatotok benne. (nevet)

- Ne alázzál Jean-Claude. Épp most fejeztük be a kommunisták elleni keresztes háborút.

- Nem kapkodtátok el. A Martonyi, a Kövér meg a Stumpf keresztes volt, vagy kommunista?

- (csönd)

- No, mindegy is. A lényeg, hogy nem büntetlek titeket ezzel az adóügyi cuccal…

- Köszönjük, Jean-Claude…

- …félek, hogy ez túl nagy falat lenne. Kit is küldötök?

- A Navracsicsot.

- Jó képességű fiú. Meg fog birkózni a területtel, ha az adóügyeket leszűkítjük az Unió által beszedett, és a közösségi költségvetést gyarapító adókra.

- De Jean-Claude, mi az alapjogi portfólióra gondoltunk! A Tibor nagyon ért hozzá! Értem, hogy tartozol azoknak a tagállamoknak, amelyek történetesen támogattak, és ezek vannak páran…

- Huszonhatan, Viktor…

- …de épp ez lenne benne a nagyszerű gesztus, hogy mégis nekünk adod.

- A nagyszerű gesztus Viktor az, hogy mivel ő is luxemburgi, a Reding már nem jöhet be a bizottságba az alapjogi ügyekre. Én irtó hálás lennék a helyedben. Hidd el, ezek az uniós adók jó terület lesznek. Ti amúgy is szerettek a semmiből nagyot álmodni, hát itt lehet. Mondjuk a Tobin-adót pont nem támogattátok, de most mondd azt, hogy először fogjátok az ellenkezőjét csinálni annak, amiről néhány hónappal korábban beszéltetek. Viszont vannak fajsúlyosabb területek is, ahol számítok rátok.

- Érdeklődve hallgatlak.

- Itt van a közös európai energiapolitika.

- Már megint alázol Jean-Claude. Ha nem emlékeznél: mi magyarok pont abban álltunk fejre a biztosjelölti meghallgatáson, amikor még nem ért véget a kommunisták elleni harc.

- Nem az energiaügyi biztosról beszélek. A Déli Áramlatról meg Paksról.

- Ezek a legjobb úton haladnak.

- Igen. És épp itt az ideje, hogy tempósan rükverceljetek ezen a legjobb úton. Tudod, nekünk itt Európában különös bogaraink vannak, például nem szeretjük hozzákötni magunkat egy olyan országhoz, amelyik épp katonailag szállja meg az egyik együttműködő partnerünket. Szerintem most még viszonylag olcsón lefújhatjátok mindkét bulit.

- Nem tudtok megfogni ebben Jean-Claude. Trükkös megállapodásokat kötöttünk, amik ugyan ellentétesek az uniós szabályozás céljaival, de mégsem lehet jogilag szétszedni őket.

- Meglátjuk Viktor, meglátjuk. Hidd el, én méltányolom, hogy megpróbáltok teljesen hülyére venni minket. Azt is tudom, hogy a Répássy Robinak mindig briliáns jogi ötletei vannak, és senki sem blogol megnyerőbben a Kumin Ferinél, de nekünk is sikerült mostanában felvennünk néhány fiatal, pályakezdő jogászt a csapatba, majd csak megbirkózunk valahogy a feladattal. Na de nem rabolnám tovább az idődet. Viszlát Andor, szép hetet!

- Viktor!

- Viktor. Októberben várlak itt Brüsszelben. Ha addig látod Davidet, üzenem neki, hogy ő is hívjon fel!

 

 A július 3-i Financial Timesban jelent meg Robert Shrimsley írása, egy David Cameron és Jean-Claude Juncker közötti fiktív telefonbeszélgetés. Az fenti szöveg ezen az ötleten alapul.

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr916471577

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Budapest-Brüsszel, interurbán 2014.07.03. 22:13:01

Ne beszélj félre, Viktor. Kevesebbet kéne Moszkvába járnod romantikázni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

imres 2014.07.03. 22:38:14

Te! Bendzs!
Orbán hányszor járt Moszkvában?
És hányszor járt a te barátod, a Gyurcsány?
:)
De hülye vagy Bendzsikém!
:)

states1 2014.07.03. 22:59:29

Hát ha ez a színvonal fiúk, akkor Orbán akkor lesz leváltva, amikor végelgyengül. És még ezt sem saját kútfőből. Szánalmas.

Szintiboy alias Zagyva Tibor vagyok Tiszakarádról 2014.07.04. 10:28:25

Kiváló. Jót röhögtem. :-) Benedeknek van érzéke a szatírához. És ne törődj a fizetett FIDESZ trollokkal ...