2017. 11. 28.

Hiába tagad és hazudozik a Roszatom: Majak lehet az Európa feletti ruténiumfelhő forrása – és lehet paksi szál is

 france-europe-radioac-nh.jpg

A ruténium-106 izotóp kibocsátásának valószínűsíthető helye a francia IRSN szerint

Európa ruténium-felhőben

Október elején francia kutatók hívták fel a figyelmet, hogy Európa felett ismeretlen forrásból származó, ruténium-106 izotópot tartalmazó felhő jelent meg. A radioaktív anyag pontos forrását nem tudták azonosítani, de nagy valószínűséggel Oroszország vagy Kazahsztán Uráltól közvetlenül délre levő területeit jelölték meg a szennyezés helyszíneként. Oroszország és a potenciálisan érintett Roszatom azóta is váltig tagad. Eredetileg a ruténium izotóp oroszországi jelenlétét is letagadták, ez azonban hamarosan egyszerű hazugságnak bizonyult. Maga az orosz meteorológiai szolgálat erősítette meg múlt kedden, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópjának a megengedetthez képest ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött. Azonnal felhívtam a figyelmet, hogy a földrajzi lehatárolásba épp beleesik a majaki nukleáris komplexum, és más szakértők is idővel felvetették a létesítményt, mint elképzelhető forrást.   

Mindeközben a komplexumot irányító  Roszatom továbbra is tagadja, hogy tőlük szivárgott volna ki a radioaktív szennyeződés. Az orosz hatóság, a Roszgidromet adatai azonban épp a majakhoz legközelebbi két mérőhelyen mutattak a normál érték 440-szeresét, illetve közel 1000-szeresét elérő ruténium-szennyezést, erősen valószínűvé téve a Cseljabinszkhoz közeli létesítmény felelősségét.

Az üzem vezetői és a Roszatom ugyanakkor egybehangzóan állítják, hogy 2017 folyamán semmilyen formában sem dolgoztak a radioaktív izotóppal. Azaz a helyszín nagyon valószínű forrása a szennyezésnek, azt viszont, hogy pontosan milyen baleset/üzemzavar állhat a háttérben, azt az illetékesek konok tagadása, az információszolgáltatás megtagadása miatt eddig nem tudtuk.

 ruthenium_mayak.jpg

A Roszgidromet szennyezési adatai

 

A szennyezés oka és forrása

Egy orosz szakértő-aktivistával való együttműködésben úgy tűnik, erre sikerült fényt derítenünk. Nagyezsda Kutepova, a Majak közelében lévő városban, Ozerszkben aktív civil szervezezt képviselője. 2015-ben politikai menedékjogot kapott Franciaországban, mivel az orosz civil törvény alapján Oroszországban „idegen ügynöknek” bélyegezték azért, mert a majaki üzem korábbi baleseteinek áldozatait igyekezett képviselni, és a megfelelő információk nyilvánosságát elérni a nukleáris komplexum tevékenységéről és egészségügyi hatásairól. Kutepova elemzése technikai részletekkel támasztja alá a feltételezést, miszerint a ruténium izotóp Majakból került a légkörbe.

Nagyezsda Kutepova elemzése alapján a 235-ös újrafeldolgozó üzemből, vagy másnéven az RT1-es üzemből származhat a szivárgás. Ebben az üzemben nagyaktivitású radioaktív hulladékot vitrifikálnak (azaz magas hőmérsékleten üvegbe olvasztva stabilizálják a nagy aktivitású hulladékot, későbbi lerakás céljára, így elkerülik azok kiszivárgását a környezetbe). Az eljárás során a nagy aktivitású hulladék veszélyesebb komponensei a képződő üveg szerkezetében rögzülnek, azonban az illékonyabb összetevők, mindenekelőtt a ruténium-izotóp gázneművé válhat. Ez a vitrifikáló kemence része a 235-ös üzemnek, ahol az erőművekből érkező besugárzott üzemanyag feldolgozása folyik. Egy új vitrifikáló (üvegesítő) kemencét (a ЭП-500/5-es modellt) helyeztek üzembe 2016. december 27-én. Már az építés és a tesztelés során felléptek problémák, és az eredeti tervek szerint a kemencét már 2015 szeptemberében üzembe kellett volna helyezni, azonban meg nem nevezett források szerint az eredetileg megbízott cég nem végezte el a munkát és csődbe ment. Ezek után Majak gyorsan megbízott egy másik céget, mivel megnőtt  magas aktivitású hulladékállomány melyet üvegesíteni kellett. A teszteléskor közepes és alacsony aktivitású hulladékot vitrifikáltak a kemencében és a fellépő apróbb problémákat sikerült megoldani.

Az eljárás során felszabaduló illékony komponensek, például a ruténium környezetbe jutását szűrőrendszerek akadályozzák meg. Valószínűsíthető, hogy a szellőztető és szűrő rendszer meghibásodása eredményezte a ruténium kiszabadulását. Hasonló következtetésekre jut az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Kutató Intézet Laboratóriumának vezetője, Borizs Zsujkov. Ugyancsak különös körülmény, ami a majaki létesítményben bekövetkezett valamiféle rendellenességre vagy balesetre utal, hogy egy  oxfordi fizikus, Simon Proud szerint idén augusztus és október között, műholdképek alapján látványos változások voltak tapasztalhatók az egyik létesítmény tetőszerkezetében.

fissile-material-storage-facility.jpg

A magyar hatóságok minden elvárásának megfelelő majaki telep (forrás: wikipedia.org)

Ezt támasztja alá Jean-Claude Zerbib francia sugárzásvédelmi szakértő is, akinek számításai szerint a légkörbe került izotóp-mennyiség megfelel az üvegesítő kemence egyszeri feltöltésével lezajló eljárás során keletkező mennyiségnek. Hasonló – bár jóval kisebb léptékű - ruténium izotóp szivárgásra volt már példa: 2001 májusa és októbere között a franciaországi La Hague újrafeldolgozó üzem környezetében mértek talajban ruténium-szennyezést amely a vitrifikáló üzemből szivárgott, ennek oka a filter-körök rövidzárlata volt. 1991-ben szintén itt INES1-es ruténium-szivárgás volt a levegőbe az üzem kéményén keresztül  (http://www.wise-paris.org/english/reports/STOAFinalStudyEN.pdf, 116. oldal)

A paksi szál

 Mint emlékezetes, a 2003-as paksi súlyos üzemzavar megsérült fűtőelemeit végül 2014 nyarán, a polgárháborús Ukrajnán keresztül épp a kérdéses majaki üzembe szállították újrafeldolgozásra. Az csupán az érem egyik oldala, hogy a szállítás minden bizonnyal ellentétes volt az uniós joggal, és az ukrajnai bizonytalanság miatt olyan komoly kockázatokat jelentett, amiket épeszű kormány és hatóság nem vállalhatott – ahogy erre már a szállítást megelőzően, és azóta is több ízben felhívtam a figyelmet. (Erről itt, itt és itt)

Már akkor egyértelművé tettem, hogy a majaki hulladékfeldolgozó üzem nem felel meg az európai elvárásoknak, sem a műszaki és menedzsment kultúra, sem a biztonsági intézkedések nem megfelelőek, ezért Majak rendszeresen szennyezések és eltitkolni próbált kibocsátások forrása az 50-es évektől kezdve napjainkig. Arra is rámutattam, hogy Németország már korábban leállította sugárzó hulladék Majakba szállítását, éppen arra hivatkozva, hogy az vállalhatatlan kockázatokat jelent, és nem felel meg az előírásoknak. Az OAH ás Paks magabiztos válasza az volt, hogy minden rendben van, látogatást tettek a szállítást megelőzően Majakban, és őket maradéktalanul meggyőzték a látottak.

A 2014 augusztusában a helyszínre érkezett hulladék további sorsáról viszont semmilyen információnk nincs. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban a majaki üzemben már a tervek szerint 2015-ben üzembe álló új vitrifikáló kemence beindítására vártak, felmerül az a lehetőség, hogy a feltorlódott szállítmányok közepette nem került sor a magyar hulladék feldolgozására, hanem azzal megvárták az új kemence beüzemelését. Azaz elméletben az is elképzelhető, hogy annak feldolgozása során lépett fel a műszaki rendellenesség, aminek az Európát elborító ruténium-felhő lett a következménye.

Elveszett (vagy meg sem került) bizalom

A magyar kormány rendíthetetlen bizalma Oroszországban és az orosz nukleáris technológiában nem csak téves, de veszélyes is. Az orosz hatóságok, ideértve a Roszatomot is, semmivel sem tartanak előrébb kommunikációs és biztonsági téren, mint Csernobil idején. Gátlástalanul letagadnak bármit, hazudnak a nemzetközi nyilvánosságnak, miközben hibát hibára halmoznak, az ezt feszegető, vagy az áldozatoknak jóvátételt követelő orosz aktivistákat pedig épp olyan eszközökkel félemlítik meg és üldözik el, amelyeket a magyar kormány mostanában vezet be. Az egész orosz nukleáris ipar, amelynek Orbán Viktor, Lázár János, Aszódi Attila és Süli János (hogy csak a leginkább vétkeseket nevezzük meg) kiszolgáltatja Magyarországot, a felelőtlenség és az elnyomás rémisztő elegye. Hatóságaink – politikai parancsra vagy meggyőződésből, mindegy is – bármit elhisznek, bármit elfogadnak és bármit aláírnak, amit Oroszország eléjük tesz, még ha egészen nyilvánvaló problémák is látszanak.  Pedig pénzügyi, energetikai, biztonságpolitikai, környezeti és társadalmi indokunk kizárólag arra lenne, hogy minél távolabb tartsuk magunkat az orosz nukleáris szakma radioaktív mocsarától.

Hogy magyar illetékeseknek a saját országuk veszélyeztetésén túl európai léptékű szennyezésben is van-e szerepük, annak tisztázása érdekében az Országos Atomenergia Hivatalhoz, a majaki hulladékfeldolgozóhoz, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-hez és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez fordultam levélben.

Az október elején Európa fölött megjelent ruténium-szennyezés a mi egészségünket valószínűleg nem veszélyeztette. Alkalmas azonban arra, hogy a legrövidlátóbb döntéshozók is elveszítsék a bizalmukat a Roszatom és Oroszország iránt, amely bizalomnak korábban meg sem kellett volna kerülnie.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr4213397721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Illés Kiss Guci 2017.11.29. 18:06:42

A leírás és a helyzet értékelése pontos mint az atomóra! Ugyanakkor végtelenül felháborító, elszomorító és felfoghatatlan, hogy a jelenlegi döntéshozókat ez jottányit sem érdekli, az állami és pártállami médiákon agymosott, a szavak jelentését, és a mondatok értelmét felfogni képtelen tömegek csak rettegni akarnak a "migráncsoktól" és felkoncolni minden bűnök alanyát, Sorost. Ez itt a lehangoló helyzet, s ha netán Pakson bármilyen baleset bekövetkezne a "megbízható" szovjet/orosz technika csődje okán, legalább lenne végre egy új rettegnivaló a "migráncsok" helyett, hisz túl sokáig ugyanattól rettegni az nem trendi.