2019. 03. 18.

A megvilágosodott: Weber jogállamiság javaslata

 

 50meps_manfred-weber-714x714.jpg

Weber töpreng. Hat év szabotázs után van min. (fotó: Politico)

Manfred Weber néppárti frakcióvezető vasárnap a Frankfurter Allgemeine Zeitungban publikált cikkében javaslatot tesz egy jogállamisági intézmény felállítására. A testület rendszeresen ellenőrizné a demokrácia helyzetét a tagállamokban, és az alapvető jogok sérelme esetén vészjelzést („sárga” illetve „piros” lapot) küldene a Bizottság felé, amely a megfelelő szankciókat bevezethetné ebben a helyzetben.

Hát jó reggelt kívánok, Herr Weber! Pontosan hat éve, 2013-ban fogadta el az Európai Parlament a magyar jogállamiság helyzetéről szóló legendás Tavares-jelentést, amúgy az EPP heves ellenkezése mellett, amelynek fő következtetése pontosan az volt, hogy miközben szemmel láthatólag valós veszéllyé vált az alapvető jogok és európai értékek rendszerszintű sérelme egyes tagállamokban, az Unió nem rendelkezik olyan intézményekkel vagy eljárásokkal, amelyek megfelelően monitoroznák, időben jeleznék és hatékonyan szankcionálnák mindezt. A jelentés felszólítja a Bizottságot, hogy „készítsen részletes javaslatot egy gyors és független ellenőrzési mechanizmus és egy korai figyelmeztető rendszer létrehozására;” továbbá külön fejezetben részletezi, hogy milyen módon látja lehetségesnek ennek működését, javaslatot tesz például arra, hogy „e mechanizmus egy „Koppenhágai Bizottságban” vagy egy magas szintű csoportban, egy „bölcsek csoportjában” vagy az EUMSZ 70. cikke szerinti értékelésben ölthetne testet, és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége megbízatásának reformján és megerősítésén, valamint a Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és a tagállamok közötti, a meghozandó intézkedésekről szóló megerősített párbeszéd keretein alapulhatna”.

Nem akarnám hosszan idézni a jelentést, aki akarja, elolvassa. A lényeg az, hogy a probléma, sőt annak lehetséges megoldása is legalább hat éve teljesen világos, és az Európai Parlament többsége el is fogadta az ezt tartalmazó jelentést. Végrehajtásának legfőbb akadálya egy bizonyos Manfred Weber vezette néppárti frakció volt hat hosszú éven keresztül. Hat évvel ezelőtt megindulhatott volna már a munka a megfelelő intézmény és mechanizmus, valamint az ehhez szükséges jogalkotás megvalósítása érdekében, ha a szavazatkalkulációkban nyakig elmerült Néppárt, és személyesen Manfred Weber nem akadályozza minden rendelkezésre álló erővel, hogy felállítsunk és mozgásba hozzunk egy ilyen intézményt. Ha nem a parlamenti matekozgatás köti le minden figyelmét, akkor ma Manfred Webernek nem a FAZ-ban kéne javaslatokat publikálnia egy ilyen intézményről, hanem figyelnie az intézmény javaslatainak a végrehajtását az európai alapértékeket és alapjogokat megsértő tagállamokkal szemben.

Köszönjük tehát Weber úrnak a publikált javaslatot, mint annak beismerését, hogy hat éven át súlyos tévedésben voltak, és az Európai Unió rendberakását akadályozták minden rendelkezésükre álló eszközzel, kicsinyes napi politikai számításból. Nem bánnám, ha valami halovány önreflexió-féle kijönne a Néppártból, ha már egy ennyire alapvető kérdésben éveken át az EU érdekei ellen játszottak. Ha kimondanák például, hogy kedves Rui Tavares, sajnáljuk, hogy annyi ostobaságot beszéltünk össze-vissza a jelentése parlamenti vitájában, és megakadályoztuk, hogy az ajánlásait gyakorlati cselekvéssé fordítsa át az Unió. Hogy kedves EU, elnézést kérünk, hogy évek óta tutujgattunk egy euroszkeptikus, illiberális bajkeverőt, megvédve minden jogos kritikától, és ezzel aktívan hozzájárultunk ezen nézetek terjedéséhez, és az EU nehézségeinek elmélyítéséhez. Hogy kedves magyarok, mély fájdalommal nézünk szembe azzal, hogy politikai őrző-védő tevékenységünkkel sokat tettünk a hazájuk demokratikus viszonyainak erodálásáért. Ezúton kérünk elnézést Önöktől, és bocsánatkérésként fogadják a jogállamiság betartatására vonatkozó javaslatunkat.  

Ami mármost az elképzelés tartalmi részét illeti, ott a megfogalmazott irány jó, a részletek viszont messze nem elégségesek. Először is nem elegendő a kétévenkénti kontroll, látjuk Magyarországon, hogy akár egy év alatt is milyen súlyos zuhanás következhet be, nem állhatunk tehetetlenül két éven keresztül tehetetlenül, amikor egy tagállamban ilyen sebességű változások történnek, mondván, hogy majd két év múlva esedékes az újabb ellenőrzés. Folyamatos kontrollra és monitorozásra van szükség, évenkénti jelentésekkel, de akár menet közbeni jelzésekkel a Bizottság a Parlament és a Tanács felé. Nem kielégítő a szankciórendszer is. Az uniós pénzek felfüggesztése olyan végső opció, amit a jogállamiság nagyon súlyos sérelme esetén lehet bevezetni. Egy jó jogállamiság mechanizmus azonban pont arról ismerszik meg, hogy nem várja meg, amíg teljesen elfajul a helyzet, hanem már korai szakaszban észleli a negatív folyamatokat, és fokozatos, lépésről-lépésre erősödő intézkedésekkel már ebben a korai időszakban képes beavatkozni, és hatékonyan visszafordítani a folyamatokat. Ehhez a jogállamiság sérelmének különböző szintjeihez köthető eltérő szankciók szükségesek. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés szűkítése csak egy elem lehet ezek közül, és annak is különböző intenzitású szintjei kell, hogy legyenek. Ahogy korábban Andor Lászlóval már érveltünk mellette, a pénzek felfüggesztését feltétlenül meg kellene előznie egy olyan szakasznak, amikor a pénzeket még nem vonják meg, azok eljutnak a végső kedvezményezettekhez, de az elosztásukat kiveszik az antidemokratikus, korrupt tagállami kormányok kezéből. A forrásokért direktben a Bizottsághoz kell pályázni, így azok eljuthatnak az önkormányzatokhoz, civilekhez, vállalkozásokhoz, de kivesszük a lehetőséget a korrupt kormányzat kezéből, hogy azokat menet közben Mészáros Lőrinc, Garancsi István és mások zsebeibe tereljék. Ahogyan egyébként én magam javasoltam az EU 2020 utáni költségvetésinek szabályairól szóló tervezet részét képező jogállamisági eljárás keretében, amit az EPP sajnos leszavazott – de nem baj, még pár év, és majd javasolják valamelyik vezető német lapban. De a pénzek korlátozásán túl más eszközökre is szükség van: például az adott tagállam felfüggesztéstől különböző együttműködésekben egészen odáig, hogy mondjuk egy jogállamisági eljárás alatt lévő tagállam nem gyakorolhatja a Tanácsban a szavazati jogát más tagállamok jogállamisági eljárásaival kapcsolatban – így például ki lehet küszöbölni, hogy az EU demokratikus értékeit aláásó tagállamok kivédjék az egymás elleni eljárások elindítását.

 Összességében jobb későn, mint soha, és örüljünk, hogy hat év spéttel, de a Néppárt és Manfred Weber is rádöbbent a nyilvánvalóra. Javaslatuk előterjesztésekor nem bánnánk, ha belátnák, micsoda károkat okoztak az elmúlt években, de természetesen örömmel tekintjük vitalapnak azt a javaslatot, ami lényegében megismétli a Tavares-jelentés ajánlásait. Jelen formájában azonban ez messze van attól, hogy kiforrott, megfelelő anyagnak tekintsük. Olyan elemek beépítésével, amelyeket már a 2020 utáni költségvetés szabályainak vitájában is – sajnos a Néppárt ellenállása miatt hiába - javasoltam, kialakítható egy olyan intézmény és eljárásrendszer, ami alkalmas lehet a jogállamiság és a demokratikus értékek ellenőrzéséhez és kikényszerítéséhez az EU-ban. Nem volt könnyű, de végre itt vagyunk a start mezőn az EPP-vel. Még néhány kérdésben beismerik, hogy nincs igazuk és egész jól fogunk állni.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr2214699476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csepp a tengeriben · http://www.vasalobolt.hu 2019.03.19. 10:40:00

Összességében jobb későn, mint soha. Tartok tőle innen már iszonyú erőfeszítés árán lehet csak visszavezetni az országot a demokráciába.