"A második Orbán-kormány immár a sokadik olyan kabinet, amely egy, a magyar érdekeket súlyosan sértő szlovák magatartáshoz asszisztál" - Nyílt levél a miniszterelnöknek és a külügyminiszterelnöknek a Szigetköz ügyében
Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek és Martonyi János külügyminiszternek
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Úr!
Az országgyűlés kedden - egy több mint hetvenezer aláírással támogatott népi kezdeményezés nyomán - tárgyalt a Duna 1992-es elterelése nyomán kialakult helyzet kezeléséről. A vitanapot követően hétfőn várhatóan egy senkit semmire sem kötelező határozatot fogad el a Parlament - mindannyian tudjuk, hogy ezzel egyetlen apró lépéssel sem kerültünk közelebb a Duna-ügy megoldásához. Már csak azért sem, mert a kezdeményezés lehetősége valójában nem a parlamenti képviselők, hanem a kormány kezében van - levelünk célja, hogy erre a tényre, és az abból adódó politikai következményekre felhívjuk az Önök figyelmét.
A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es döntése szerint Magyarország jogot sértett a nagymarosi erőmű fel nem építésével, illetve a dunakiliti vízkormányzó létesítmény üzembe helyezésének elmulasztásával - ugyanakkor az ítélet egyiket sem írta elő a számunkra, ami a jog nyelvén azt jelenti, hogy a jogsértő állapot a bírósági döntéssel megszűnt. Ugyanakkor Szlovákiának a bírósági ítéletben rögzített jogsértései - a Duna egyoldalú elterelése, a méltányos és ésszerű használat elvének megsértése, a közös üzemeltetés helyett az egyoldalú vízlépcső- és vízhasználat megvalósítása, károkozás a Szigetközben és a Szap alatti szakaszon - ma is fennállnak. Ebből következik, hogy Szlovákia köteles (lenne) a környezetileg fenntartható állapot fenntartásához elegendő vízmennyiséget engedni a főmederbe, és lehetővé kellene tennie, hogy részt vegyünk a bősi mű üzemeltetésben, ellenőrzésben és a hasznainak szedésében – ha Magyarország is úgy akarja.
E jogi tények ismeretében megmagyarázhatatlan a mindenkori magyar kormányok immár 15 éve tartó tétlensége, illetve a hágai ítélet végrehajtásának (a szlovák kormányokkal hallgatólagos megegyezésben történő) elszabotálása. Különösen amiatt, mert a kinyilvánított szlovák álláspont szerint Szlovákia számára a jelenlegi helyzet megfelelő, Magyarország viszont egy jogsértés áldozatának tekinti magát (okkal), és a kialakult állapotokat nem tekintjük elfogadhatónak. Vagyis a második Orbán-kormány immár a sokadik olyan kabinet, amely egy, a magyar érdekeket súlyosan sértő szlovák magatartáshoz asszisztál.
Különösen érthetetlen, hogy kormányaink mindeddig meg sem próbáltak élni azokkal a jogorvoslati lehetőségekkel, amelyeket Magyarország és Szlovákia 2004-es uniós tagsága teremtett meg. Azokat az uniós jogszabályokat és normákat, amelyeket a Duna elterelésével kialakult helyzet sért, felsorolni is hosszú lenne, de - a teljesség igénye nélkül - mindenképpen kiemelendő közülük a környezeti felelősségről szóló irányelv, a víz-keretirányelv, a vízminőség-védelmi irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv, valamint a biodiverzitásról, a Duna védelméről, illetve a nemzetközi vízfolyások védelméről szóló egyezmény.
A jogsértő, súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági károkat okozó helyzet felszámolásához véleményünk szerint viszonylag rövid út vezet. A rendezésre vonatkozó kormányzati szándék egyértelmű kinyilvánítása után fel kell állítani egy széles operatív hatáskörű, a hágai ítélet és a vonatkozó parlamenti döntések szellemében tevékenykedő Dunai Kormánybiztosságot. A kinevezendő kormánybiztosnak (vagy miniszterelnöki megbízottnak) mandátumot kell kapnia annak tisztázására, hajlandó-e a szlovák kormány belátható (a jelenlegi parlamenti cikluson semmiképpen sem túlnyúló) időkeretben végrehajtani a hágai ítéletet, és együttműködni a következmények rendezésében. Ha igen, akkor államközi szerződést kell kötni a vízmegosztásról, a károk elszámolásáról és rendezéséről, a környezeti rehabilitációról, valamint a Duna mindkét államnak és a nemzetközi jognak megfelelő közös használatáról. Ha pedig kiderül, hogy a szlovák fél erre nem hajlandó, akkor haladéktalanul nemzetközi jogi fórumokhoz kell fordulni:
- az Európai Unió tagjaként az európai jog alkalmazásának kérdéseivel, azok Szlovákia részéről tapasztalható megsértése miatt az Európai Unió Bíróságához (Luxemburg),
- a Víz Keretirányelv végrehajtásának elmaradása miatt Szlovákiával szembeni uniós kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésével az Európai Bizottsághoz,
- a hágai ítélet függőben lévő végrehajtásával kapcsolatban a Hágai Nemzetközi Bírósághoz.
A mozgástér adott, kizárólag a magyar kormány döntésén múlik, hogy megkísérel-e érvényt szerezni a nemzetközi és az európai jognak, illetve Magyarország érdekeinek. Vesztenivalónk nincs: a hágai peranyag és az eddigi uniós közreműködés dokumentumai alapján elképzelhetetlen olyan rendezés, amely a jelenlegi, 20:80 százalékos arányú magyar-szlovák vízmegosztásnál, az emiatt fellépő ökológiai krízishelyzetnél, illetve a folyó gazdasági hasznosításából történő teljes kizárásunknál rosszabb helyzetet eredményez. Vagyis a Duna-ügy talán azon ritka területek egyike, ahol a világ - a magyar miniszterelnök elképzeléseivel összhangban - valóban akaratból épülhet fel. Bízunk benne, hogy mielőbbi válaszukból kiderül, megvan-e ehhez az Orbán-kormány következetessége és bátorsága.
Budapest, 2012. december 6.
Tisztelettel:
Jávor Benedek
országgyűlési képviselő (LMP)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.