100=400, avagy milyen a XII. kerületi matematika
A Normafához tervezett, sokat elemzett fejlesztés nem akármilyen támogatást élvez. Két egyedi kormányhatározat, kormánydöntés a kiemelt beruházássá nyilvánításról, és jogi abszurdként egy önálló "Normafa-törvény" benyújtása jelzi, hogy itt valami különlegesen kedves beruházásról van szó. A Normafa-törvényben foglalt beépítési lehetőségek, ha kihasználják őket, igen jelentős építkezéseket vetítenek előre. Márpedig kormányokon átívelő tapasztalatunk az, hogy amire törvényi lehetőséget teremtenek, azt faltól falig ki is használják.
A kápolna látványterve
Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármester a Normafa-törvény vitájában azzal védekezett, hogy a törvényben foglalt beépítési lehetőségek nem jelentik a tényleges beépítési szándékot, az sokkal kisebb, inkább csak meglevő dolgokat újítanának fel, és ez egyébként is csak keretszabályozás, ami nem ebben a formában fog megvalósulni. Hitünk ugyan töretlen a Fidesz ígéreteiben, hogy amit egy parlamenti vitában elmondanak, az úgy is lesz, de azért joggal merül fel a kérdés, hogy akkor minek törvénybe foglalni olyasmit, amit nem is akarnak megvalósítani. Például egy 800 négyzetméteres kápolnát, amiről Pokorni azt állította, hogy nincs olyan terv, ami 100-200 négyzetméternél nagyobb épületet képzelne el. A pontosság kedvéért nézzük a parlamenti jegyzőkönyvet:
"Itt felmerült az Anna-kápolna kérdése vagy az engesztelő kápolna kérdése, a 800 négyzetméter valóban egy erős biztonsággal megfogalmazott javaslat a Belügyminisztérium részéről. Eddig csak olyan tervek születtek, amik 100 és 200 négyzetméter közé teszik az egyébként egykor állt, egy '45 utáni munkásgyűlés után lerombolt - ők úgy mondták, hogy lebontott, de lerombolt -, egykori engesztelő kápolna rekonstrukcióját. Ennél nagyobb terve senkinek sem volt." |
Sajnos nagyjából ezzel egy időben érkezett meg minden parlamenti képviselőhöz a kápolna létesítését szorgalmazó mozgalom levele, amely meglehetősen egyértelműen fogalmaz a kápolnát illetően:
"Mellékelten küldöm a Mindszenty bíboros úr által is elfogadott kápolna 1946-évi tervrajzát,melyből kiszámítottam a kápolna alapterületét. A szélessége 11,68 m a hossza pedig 25,45 m ez összesen 297,25 m2. Megtaláltuk az alapokat. Ezeket a méreteket mérte ki a georadar is. A kápolna magassága kb. 18,15 m. Kérem, a törvény elfogadtatásánál szíveskedjenek ezeket a méreteket figyelembe venni. Javaslom, hogy a 15 méteres magassági korlátot emeljék fel 20 m-re. Még így sem lesz magasabb a kápolna, mint a körülötte lévő fák. A domb tetején lévő vas tornyokhoz képest pedig egy alacsony építmény lesz. Kérem szíveskedjen segíteni a megkezdett kápolna felépítésében, a drasztikus alapterület csökkentés funkciójában használhatatlanná tenné a Kápolnát." |
A kápolnára vonatkozó egyetlen megismerhető terv tehát (mert ilyesmikkel nem kényeztetik agyon a lakosságot, a fenti levélben foglaltaktól eltérő, más elképzelést nem osztottak meg senkivel), a Pokorni által említett 100-200 m2 helyett 300 m2 építményt és további 100 m2 beépíthetőséget tartalmaz. A magasságát pedig szeretnék 20 méterre emelni. Innentől két eset lehetséges. A polgármesternek a) vagy fogalma sincs az általa elképesztő lobbierővel, évek óta szorgalmazott beruházáscsomag részleteiről, vagy; b) szándékosan a valóságosnál kisebbnek tünteti fel a várható építkezést, hogy leszerelje a tiltakozókat. Mindenki döntse el, melyik eset a valószínűbb, és melyik a súlyosabb. Szerintem meg pont ennyire lehet hinni a projekttel kapcsolatos összes többi önkormányzati és kormányzati állításnak, mint a kápolnára vonatkozó porhintésnek. Semennyire.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.