Bolgár narancs, avagy két uniós tagállam esete a Déli Áramlattal
Sosem hittük volna, hogy egyszer Bulgáriába megyünk demokráciát tanulni. Most azonban úgy áll, hogy a balkáni országban egy egyszerű közérdekű adatigénylés nyomán nyilvánossá vált az elmúlt évek legnagyobb, egy Roszatom-projekt és a Déli Áramlat befuccsolását is közvetlenül érintő energetikai botránya, ilyesmi pedig nálunk aligha fordulhatna elő.
A tanulságos történetet a New York Times írta meg. Nem csak az derül ki belőle, hogy Oroszország túlságosan mélyen belemászott (korrupcióval, zsarolással, titkosszolgálati módszerekkel) a bolgár belpolitikába és a bulgáriai politikai döntések befolyásolásába, hanem az is, hogy a magyar és a bolgár történések között – a figyelemreméltó különbségek mellett – feltűnően sok a párhuzam.
A sztori röviden, a New York Times alapján a következő:
1. 2011-ben Bulgáriában jelentős palagáz-készleteket találtak, aminek a kiaknázásával az ország nem szorult volna rá többé az orosz importgázra. És bár a palagáz-kitermelés környezeti hatásai valóban kérdésessé teszik a projektet, aligha valószínű, hogy az amúgy fosszilis és nukleáris energia párti, a környezeti szempontokra következetesen fittyet hányó, de a gyanú szerint orosz pénzből vigéckedő, Putyin-közeli szélsőjobboldali Ataka (mutatis mutandis a helyi Jobbik) ezek miatt szervezett volna demonstrációsorozatot a palagáz-kitermelés ellen, aminek hatására a parlament végül elállt a bányászat engedélyezésétől.
2 Felsejlik az orosz beavatkozás a belenei, Roszatom irányítású atomerőmű-építés kapcsán is, amely projekt menet közben a sokszorosára drágult, és nyilvánvalóvá vált, hogy már nem éri meg befejezni, így a bolgár kormány 2012-ben az építkezés félbeszakítása mellett döntött. A NYT szerint ezután kezdődtek az egész országra kiterjedő rezsitüntetések, amelyek végül kormányváltáshoz vezettek.
3. Az oroszok azonnal felvették a kapcsolatot az új bolgár kormánnyal a Déli Áramlat gázvezeték építésének engedélyezése érdekében. Az akkori energetikai miniszterelnök részletesen elmesélte a New York Times-nak, hogyan próbálta őt megvesztegetni a Duma egyik képviselője, hogy felgyorsítsa az engedélyek kiadását. A politikus beszámolt az ügyről a titkosszolgálatnak, és a vallomás nyomán nyomozás indult – ez nehezen történhetne meg Magyarországon.
4. A következő választásokon kisebbségi kormány alakult, amely az Ataka támogatásával fogadta el sorra az oroszbarát törvényeket. Cserébe a kormány kapott pár milliárd eurót Oroszországtól a Déli Áramlat építésére, Szófia kedvenc focicsapata pedig ígéretet egy új stadionra, szintén orosz ajándékként.
5. 2013 végén a bolgár kormány titokban elkészítette a Déli Áramlat kivitelezési szerződéseit. Hogyan, hogyan nem, a projektből egy komoly szeletet kapott a legnagyobb helyi oligarcha, illetve orosz részről Putyin közeli barátjának cége. Mint utóbb, egy egyszerű közérdekű adatigénylés nyomán kiderült, a szerződéseket gyakorlatilag a Kremlben, a Gazprom emberei fogalmazták.
6. A Déli Áramlatból végül az EU-versenyszabályok miatt Bulgária mégis kénytelen volt kihátrálni, amire válaszul Oroszország kísérletet tett a jelentős részben orosz érdekeltségekből álló bolgár bankrendszer destabilizálására.
Bónusz: Az egész ügyletet a bolgár titkosszolgálat derítette föl.
És most nézzük a magyar párhuzamokat.
1. Az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban lehetővé tette, hogy a Gazprom külön engedélyek nélkül is tárolhasson gázt a magyarországi gáztározókban, majd a tárolókapacitás egy részét is kölcsönadta az orosz cégnek. A Jobbik lelkes támogatásával.
2. Szintén a közelmúlt fejleménye, hogy a Déli Áramlat gázvezeték építését Orbánék egy törvénymódosítással kivonták a magyar és az uniós engedélyezési eljárás alól, így a Gazprom bármikor hozzákezdhetett volna az építkezéshez, ha akar. A Jobbik ezt a módosítót is szó nélkül megszavazta.
3. Kormányunk másban is kedveskedett az oroszoknak: például szeptemberben egyetlen telefonhívásukra elzártuk az Ukrajna felé futó gázvezetéket, amin keresztül az EU Ukrajnát próbálta ellátni gázzal az orosz agresszió közepén.
4. 2014 januárja óta zajlik a paksi atomerőmű-bővítés előkészítése a Roszatom közreműködésével, titokban Moszkvában aláírt, egyoldalúan az orosz félnek kedvező szerződések alapján, amelyekről rendre az orosz féltől lehet több információhoz jutni, és erősen úgy tűnik, hogy a szerződéseket jórészt Moszkvában fogalmazták.
5. Az elmúlt évben megszaporodtak a magyar kormányzati vezetők (mindenekelőtt Orbán Viktor és Szijjártó Péter) titokzatos moszkvai látogatásai, amelyekről a közvélemény sokszor csak utólag kap valamilyen dezinformáció jellegű tájékoztatást. A jegyzőkönyvek, napirendek emlékeztetők kikérésére vonatkozó adatigényléseket a kormányzat minden esetben megtagadta.
Bónusz: Mindez a magyar titkosszolgálatokat ugyanúgy nem érdekli, mint a Jobbik pénzügyei vagy a jobbikos Kovács Béla orosz kapcsolatai.
Magyarázat persze létezik, kétféle is.
Elképzelhető, hogy az oroszok Magyarországon is ugyanolyan eszközökkel érvényesíti az érdekeit, mint Bulgáriában, csak nálunk mindez az illetékes nyomozati szervek, a hatóságok és a kormányzat tudtával és beleegyezésével történik.
És persze az sem kizárt, hogy az Orbán-kabinet csupa nemzeti érdekből lépi meg ugyanazt, amit a bolgárok megvesztegetés, zsarolás és kényszer hatására.
Hogy a két verzió közül melyik a valószínűbb, annak eldöntését az olvasókra bízom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.