Drága és jogsértő - Az Európai Bizottság Paks II. állami támogatása ügyében folytatott konzultációjának keretében benyújtott véleményem

Február 12-én zárult le az a konzultáció, amelyet az EB a paksi bővítés állami támogatásának ügyében hirdetett. Online alkalmazásunk segítségével közel 1000 ember küldött véleményt a Bizottságnak a bővítés kapcsán, hangsúlyozva a beruházás kockázatait, pénzügyi terheit, és a döntéshozatal elfogadhatatlan átláthatatlanságát.

Én is benyújtottam egy szakmai véleményt az eljárásban Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak (a képre kattintva olvasható). Az eddigieken túl, a véleményben két területre koncentráltam. Az egyik a projekt hivatalos

 A benyújtott panasz.  A szövegből az orosz-magyar megvalósítási szerződésből származó, a Miniszterelnökség által - véleményem szerint indokolatlanul és jogszerűtlenül - korlátozott terjesztésűnek minősített információkat kitakartam.

költségvetésében nem szereplő, ám ahhoz szorosan kapcsolódó, megkerülhetetlen költségeket összesíti. A kormány megtérülési számításai 12,5 milliárd eurós költséggel számolnak, és ezen az árszinten igyekeznek meg kihozni a projekt piaci életképességét. A gond ezzel kettős. Egyrészt nagyvonalúan megfeledkezik az orosz hitel kamatairól, úgy számol, hogy azt feltűnés nélül lenyeletik az állami költségvetéssel, ami természetesen csupán egy könyvelési trükk, hisz a végén így vagy úgy, áramárban vagy adóban, de meg kell fizetnünk a kamatokat is. Paks II. mentesítése ez alól a költség alól elfogadhatatlan, piactorzító, más - pl. megújuló energiaforrásokat - közpénzen mesterséges versenyhátrányba hozó lépés.

Másfelől a beruházás egyéb költségeit illetően is súlyosan alulbecsültnek tekinthető. Összesítésünk alapján a hivatalos 12,5 milliárdos árban nem szerepelnek az elkerülhetetlenül szükséges hálózatfejlesztés, a tartalékkapacitások kiépítésének a költségei, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására, a végső elhelyezésre illetve az élettartam végi leszerelésre fordítandó források, továbbá az adók és a vámok jelentős része. Mindezek összesítésével a 12,5 milliárd euró hivatalos áron felül további több mint 10 milliárd euró járulékos költséget becsülhetünk, ami egész egyszerűen nem szerepel a hivatalos árban és megtérülési számításokban. Így azok valóságalapja teljes egészében megkérdőjelezhető.

Summary of estimates of additional costs

A hivatalos árban nem szereplő, járulékos költségekre vonatkozó becslések összesítése (részletes magyarázat a beadványban) 

A másik terület, amire koncentráltunk, az a folyamatban lévő eljárások összefüggéseinek elemzése. Meggyőződésünk szerint, ha az állami támogatásról szóló vizsgálatban a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy Paks II. nem képes működni állami támogatás nélkül, akkor a magyar kormánynak jóvá kell hagyatnia (ún. notifikáció) az állami támogatást az EB-vel. A jóváhagyásnak azonban számos feltétele van. Vannak tartalmiak: bizonyítani kell, hogy pl. olyan energiapiaci zavarok lépnek fel az állami támogatás hiányában, amelyek kezelhetetlenek másképp; vagy azt alátámasztani, hogy mindez nem okoz torzulást az európai/regionális energiapiacon; és egy sor egyéb feltétel. Megítélésem szerint ezeknek sem felel meg Paks II. Emellett azonban vannak formai-eljárási feltételek is. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy csak olyan projekt állami támogatása hagyható jóvá, amely nem sért uniós jogszabályokat, köztük a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat. Márpedig az állami támogatással kapcsolatos vizsgálat mellett a másik, előrehaladottabb fázisban lévő eljárás éppen a közbeszerzési szabályok megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárás. Információink szerint ebben a vizsgálatban nem közeledik a Bizottság és a magyar kormány álláspontja, azaz az EB ragaszkodik eredeti véleményéhez, hogy Orbánék megsértették az uniós jogot. Márpedig ha ez így van, akkor az állami támogatás jóváhagyását egyszerűen ennél a formai oknál fogva el kell utasítani, a notifikáció nem lehetséges.

Mindezek fényében minden, a paksi bővítésre elköltött forint várhatóan ablakon kidobott pénz, és a projekt mihamarabbi leállítása lehet az egyetlen legitim cél. Hogy erre a magyar kormány az orosz nyomás alatt nem képes, az pusztán annak bizonyítéka, hogy Orbán a sokszor, melldöngetve emlegetett nemzeti szuverenitásunkat már régen elhagyta valahol Moszkvában, és Magyarország régen nem képes a saját érdekeinek képviseletére Vlagyimir Putyinnal szemben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.