2016. 05. 02.

A kormány azt se tudja, miről akar népszavazást – de arról nagyon!

Holnap dönt a Kúria a beadványomról, amelyben megtámadtam a kormány bevándorlási kvótás népszavazását. Meggyőződésem, hogy a feltett kérdésről nem lehet népszavazást tartani, mert a magyar és az uniós jogot sérti, félrevezető, továbbá nem felel meg az egyértelműség követelményének. Hogy az Nemzeti Választási Bizottságon a kérdés probléma nélkül átszaladt, azon természetesen nem vagyok meglepődve - az NVB és bármilyen szakmai megfontolás két külön univerzumban léteznek. Nem kizárt azonban, hogy a Kúriában még pislákol a szakmaiság lángja, ezért fordultam hozzájuk, hogy vizsgálják felül az NVB döntésének, és a kormány népszavazási kérdésének jogszerűségét. A kormány szerint ok nélkül, és tovább emelték a tétet, amikor a vasárnapi boltzáras fiaskójuk után a kvótanépszavazást nevezték meg a következő hónapok legfontosabb ügyének. 

 

A magabiztosság álarca mögött a jelek szerint azonban mégiscsak erős aggodalmak húzódnak. Erre utal, hogy  beavatkozóként beszálltak a Kúriánál folyó eljárásomba, részletesen indokolva, hogy szerintük miért nincs igazam. Csakhogy azok az érvek, amikkel cáfolni akarnak, valójában még nagyobb bajról tanúskodnak, mint amit eredetileg feltételeztünk. Kiderül belőlük, hogy a kormánynak valójában fogalma sincs róla, hogy miről is akar népszavazást rendezni, leginkább valami nem létező, feltételezett helyzetről, de ez se világos.

 

kvota_kuria.jpg

A beavatkozóként fellépő kormány álláspontja a képre kattintva olvasható.

 

De vegyük sorra.

A majrézás ott kezdődik, hogy megpróbálják bebizonyítani, hogy eleve nem is voltam jogosult a kúriai fellebbezés beadására, mert szerintük a közvetlen érintettségem nem bizonyítható - egy népszavazás ügyében, ahol egyébként jogosult lennék szavazni. Bátor kísérlet, de végül is azok is tiszteletre méltóak, akik valamilyen belső késztetésből fakadóan arccal szeretnek nekirohanni a betonfalnak, és kitartóak ebbeli tevékenységükben.  Sajnos azonban egy sor kúriai döntés állapítja meg, hogy ilyen esetekben az érintettség fogalmát a lehető legszélesebb körben kell értelmezni. A népszavazáson való részvétel joga tehát megalapozza az érintettséget.

Az igazi vidámság azonban a tartalmi érveknél kezdődik. Kezdjük azzal, hogy miről is akarnak itt referendumot. Önök azt gondolták, hogy a kormány az Unió Tanácsa által hozott, a menekültügyi eljárások lefolytatásának áthelyezésére vonatkozó elosztási rendszerről (aka "betelepítési kvóta") akar népszavazást rendezni? Nos, Önök - a népszavazásról egyáltalán tudó magyar közvélemény egészével együtt - tévednek! A kormány - mint kiderül - erről természetesen semmiféle népszavazást nem akar, hiszen ez egy meghozott döntés, amit őnekik eszük ágában sem volna népszavazáson megtámadni! Hát hiszen ez fogalmilag is kizárt! - mondják. Ez az elem azért eddig fájóan hiányzott a nyilvános kommunikációból.

De akkor mégis miről szavaztatnák meg a népet, ha nem a sokat ostorozott "betelepítési kvótáról"? Nos, egy jelenleg még nem létező, és Brüsszelben napirenden sem lévő, esetleges későbbi uniós döntésről! Nem viccelek: a magyar kormány halálosan komoly népszavazása egy nem létező, de feltételezhetően esetleg majd egyszer bekövetkező helyzetre vonatkozik.

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

 

Így hangzik az előterjesztett kérdés. Napirenden van ilyesmi az EU-ban? Nos, nincs, egyetlen dolog van napirenden, a menekültügyi eljárások lefolytatásának elosztása a tagállamok között. Erre szokott a kormány "betelepítési kvótaként" hivatkozni. Erre vonatkozik a népszavazási kérdés? Nos, a kormány egyértelmű álláspontja szerint nem. Akkor miről lesz népszavazás? Fogalmam sincs. De arról nagyon.

Ezen az alapon javaslom következő kérdésben népszavazás kiírását: "Akarja-e Ön, hogy a kormány haladéktalan kapitulációs tárgyalásokat kezdjen a mongol inváziós csapatokkal?" Mongol inváziós csapatok ugyan jelenleg nincsenek, de akár lehetnének is, végül is előfordult már egyszer. Jobb félni, mint megijedni, és fontos előre tisztázni, hogy mit szeretne a nép különböző, a bekövetkezés elvi lehetőségével rendelkező ügyekben.

Csak Paksról ne lehessen népszavazni, nehogy kiderüljön, hogy abban mit szeretnének az emberek.

A kormány beavatkozására természetesen benyújtottuk a válaszainkat.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr278673374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

épeszű 2016.05.02. 09:05:41

A mongol/tatár invázió valószínűtlen, de a klímaváltozás generálta aszályosodás valóban komoly veszélyt jelenthet a magyar nép Kárpát medencei létére. Javaslom, tiltsuk meg népszavazással az aszályosodás megjelenését az Alföldön és hirdessünk minimum 100 éves moratóriumot a globális felmelegedés ellen. Egyben, a népszavazás(ok) eredményét titkosítsuk kb. 25 évre, nehogy a gaz globális ellenségeink megtudják, mit is akartunk valójában és ellentámadásba lendüljenek. Legütősebb azonban az lenne, ha titkosítanánk magukat a kéréseket és a népszavazást is és csak annak eredményét szivárogtassuk ki - mondjuk a pártatlan közmédia révén. Forrásmegjelölés nélkül. Hogy miért szavaztunk, kérdezik majd a liberálisok? Majd kurucosan odavágjuk: CSAK!

ULászló Puskás 2016.05.02. 09:25:05

Orbán eddig határozottan elutasította a betelepítést, ha jól emlékszem kétszer "vétózott", aminek azután semmi eredménye nem lett. Ez a határozottság a népszavazási kérdésben megtörni látszik, hiszen most már megengedhetőnek tartja a beteleptítést, az Országgyűlés hozzájárulásával... Ami pedig az ő kezükben van...
A kérdés átfogalmazható így is: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés megerősítse az Európai Unió betelepítési szándékát"... Ez a kérdés legalább egyértelmű volna,
Érdekes, hogy a kormány beterjesztését a gyakran hivatkozott egyértelműségi hivatkozás miatt nem utasították el ...