Jávor Benedek
blogja

Téveszmés üldözési mánia - avagy az európai viták a magyar sajtóban

Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában? Mennyire számol be a valóságról a kormányzati média amikor a magyar kormány és az Európai Unió közötti konfliktusokról van szó? Milyen mértékben torzulnak-e az információk, mire megjelennek a magyar sajtóban? Ezekre kerestük a választ a Mérték Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Publicus Intézettel, amikor felkérésemre elkészítették az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legtöbb magyar hírforrásban torzítottan, egészen más optikában jelent meg, mint ahogy a vita valójában lezajlott: A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt. A tanulmány a magyarországi médiahelyzet fontos kórképe, amelyet tájékoztatásul, és a magyarországi helyzet jobb megértése céljából megküldök azt az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlament frakcióinak is.

A Mérték és a Publicus Intézet elemzésében összesen négy hírportál, három nyomtatott lap, három televízió híradó és egy rádiós hírműsor híreit elemezte a vita napján, illetve az azt követő két napban. A vizsgált hírforrások között egyaránt volt kormányközeli és kormánykritikus média, de a magyarországi médiahelyzetet tükrözve többségben voltak az előbbiek.

Az írott sajtóban Orbán Viktor magában a vitában, illetve a kormányközeli sajtó elsődlegesen a migránsáradat feltartóztatásáért vívott háború egyik hadszíntereként keretezte az Európai Parlament Magyarországról szóló vitáját, és a még kormánykritikus oldalak is kevéssé foglalkoztak a vita kiváltó okaival. Kiemelkedően magas volt az olyan hírek aránya, amelyekben a migránsok negatív színben tűntek fel. Mindezek mellett a vitát valóban kiváltó Lex CEU csak utalásszerűen és ritkán bukkant fel a hírfolyamban, a civil törvény módosítása pedig elő sem került a vitával foglalkozó írásokban.

Orbán Viktor, a Fidesz és a kormány nézeteit közvetítő médiák háborús, harcos retorikát használtak, amikor a Magyarországról szóló európai parlamenti vitáról beszéltek, és a kritikus hangokat Magyarország elleni támadásként értelmezték. Ennek fényében nem meglepő, hogy nagyon sok cikkben jelent meg Európai Unió ellenes tartalom.  

Összességében tehát a magyar hírfogyasztók meglehetősen leegyszerűsített, és a kormányzati kommunikáció által keretezett összefoglalót kaptak az EP vitáról. A jogállamiság kérdései, a CEU és a civilek elleni támadás helyett elsősorban Brüsszel és Magyarország harca, illetve a migránskérdés és ezzel párhuzamosan a negatív színben feltűnő EU jelent meg a vizsgált hírforrásokban.

Meggyőződésem, hogy az elemzés jól mutatja a magyarországi “médiaszabadság” helyzetét. Én magam az egész vitát végig ültem, így első kézből tudom, hogy mennyire nem a valóságról szóltak a híradások. A közmédia és a kormányközelbe került kereskedelmi média objektív tájékoztatás helyett a kormányzati propagandacélok szolgálatában egy teljes mértékben mesterséges világot teremt a hírfogyasztóknak, amelyben a kormány vitatott intézkedései indokolhatóvá válnak.

Szomorú, de különös aktualitást adnak az elemzésnek Orbán Viktor tegnap az Országgyűlésben elhangzott teljesen hamis állításai a terroristák oldalára állt uniós intézményekről. A miniszterelnök szavai ugyanazt az alternatív valóságot képviselik, mint amelyet az elemzés az EP magyar vitájának hazai olvasata kapcsán is bemutat, és világossá teszi, hogy a magyar közéleti vitákat a kormányzat és az azt kiszolgáló propagandasajtó egy teljesen mesterséges, párhuzamos valóságban folyó kommunikációs háborúvá változtatta, amelynek vajmi kevés köze van a valós problémák megvitatásához.

Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament vezetésének is tudnia kell arról, hogy üzeneteik mennyire csak a kormányzati propagandagépezet torzításában jutnak el a magyar választópolgárokhoz. Ez azért is fontos, hogy fel tudják mérni, milyen módon érdemes Magyarország irányában a jövőben kommunikálniuk.

A teljes elemzés itt olvasható. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.