Egy kis zöld alkotmányozás

Elérhetővé vált az új alkotmány tervezett szövege. Nem akarok most belemenni az egész alkotmányozás komolytalanságába, vagy a szöveg részletes, kritikai elemzésébe, egyetlen aspektusból vizsgálom a szöveget, hogy a környezeti jogok milyen mértékben jelennek meg benne.

Mint az közismert, a hatályos Alkotmány két ponton, a 18. illetve a 70/D paragrafusokban rendelkezik az egészséges környezethez való jogról.

18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

Ez tehát a jelenlegi állás, amiből az AB levezette többek között a visszalépés tilalmát, az állam intézményvédelmi kötelezettségét, és sok más egyebet.

Az új tervezetben a következő, környezettel kapcsolatos pontok szerepelnek:

A preambulumban:

Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit, ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.

A törzsszöveg alapértékek részében:

O. Cikk 

(1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.

(2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

(…)

P. Cikk 

(1) Magyarország a béke és biztonság megteremtése és fenntartása, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

A törzsszöveg alapjogok részében:

XIX. Cikk 

(1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez.

(2) E jog érvényesülését Magyarország a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás, a sportolás és rendszeres testedzés, valamint az épített és természetes környezet védelmének biztosításával segíti elő.

A nemzeti vagyonról szóló fejezetben

1. 39.    Cikk

(1) A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövendő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

 Mit jelent ez az eddigiekhez képest?

Előnyök:

- a jövő nemzedékek és érdekeik nevesítve lettek az alkotmányban - annál ellentmondásosabb, hogy az ezek képviseletére rendelt önálló ombudsman intézményét viszont megszünteti a tervezet, amely egyetlen, általános biztos intézményét rögzíti;

- a természeti erőforrások mellé bekerült a biodiverzitás, nevesítve a víz és a termőföld, valamint a kulturális értékek, melyeknek megőrzése az állam és - figyelem ez új elem! - mindenki kötelezettsége. A kulturális értékek alkotmányos védelmének megteremtése régi adósság, a környezetvédelem általános állampolgári kötelezettségként való rögzítését pedig magam is javasoltam több fórumon, többek közt a bizottsági állásfoglalásban.

- megjelenik a fenntartható fejlődés, mint az emberiség egészének érdeke.

Hiányosságok, visszalépések:

- a legsúlyosabb: gyakorlatilag megszűnt az egészséges környezethez való alkotmányos jog. Az alapértékeknél az új szöveg deklarálja, hogy Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet, de jogot ehhez nem telepít. Az alapjogoknál a testi és lelki egészséghez való jog jön be a tervezetbe, amelynek biztosítása - többek közt - a természeti környezet védelmén keresztül történik meg. Ez azonban csak közvetetten érvényesíthető, ezen az alapon a tulajdonjog védelmén keresztül is óvhatnánk a környezetet, mondván, hogy pl. a rossz levegőminőség károsítja a házamat. Az egészséges környezethez való jog eddig is kicsit eszközösítette a környezet védelmét, de az AB-gyakorlat elég egyértelműen ezt közvetlenül a környezet védelmére vonatkoztatta - nem igényelte az érvelést, az egészséges környezethez azért tartozik hozzá mondjuk a területi védelem feloldásának tilalma, mert az ilyen és ilyen módon károsítja az egészségemet. Az, hogy a 18.§ gyakorlatilag eltűnt, és az eddigi 70/D § megfogalmazása maradt meg, fennáll a veszély, hogy a környezet önmagában való védelmének indoklása nehezebb lesz, mert egy újabb közbeeső logikai lépés, az egészség közvetlen veszélyeztetésének bizonyítása is szükségessé válik. Természetesen sok múlik azon, hogy az Alkotmánybíróság hogyan fogja értelmezni a jövőben az új alkotmányt, de ez a veszély komolyan fennáll.

- ehhez képest másodlagos, hogy mi az, aminek szerintem 2011-ben benne kéne lennie egy korszerű alkotmányban, ebből viszont komplett hiányzik. Néhány hete az ombudsmani hivatalban az alkotmány zöld elemeiről szóló konferencián 10 pontban szedtem össze a szükséges elemeket (csak pontszerűen, a részletes kibontásukat itt most mellőzöm):

1.       A fenntartható fejlődés, mint államcél szerepeltetése a preambulumban, megadva az egész alkotmányos közösség alap hozzáállását a fenntarthatósághoz.

2.       Az egészséges környezethez való jog rögzítése – kiegészítve az AB alkotmányértelmezésével, a visszalépés tilalmával.

3.       A fenntarthatóság definíciója, megjelenítve az élet valamennyi formájának kíméletére, megóvására való törekvést. Ez lehetőséget teremt egyfelől az állatvédelmi intézkedések megalapozására, másfelől az ökoszisztémák önmagukért való megóvásának lehetőségére, függetlenül az emberi egészséghez való hozzájárulásuk tényleges mértékétől.

4.       A jövő nemzedékek érdekeinek védelme, szempontjaik érvényesítése a döntéshozatalban.

5.       A természeti erőforrásokkal való rendelkezés kérdése. A közösség jogosultságai, a kizárólagos és korlátozhatatlan magántulajdoni jog tilalma.

6.       A természeti erőforrások, mint nemzeti vagyon; megőrzése és gyarapítása állami feladat.

7.       A környezet védelme minden állampolgár kötelezettsége.

8.       A környezeti információkhoz való jog és a környezettel kapcsolatos döntésekben való részvétel jogának deklarálása.

9.       Bár az alkotmányos jogok közti konfliktus esetén a jogkorlátozások szükségesség és arányosság elve szerinti vizsgálata része a magyar gyakorlatnak, nemzetközi példák vannak az elv alkotmányos rögzítésére. A jogok gyakorlása nem károsíthatja a törvényben rögzített mértéken felül a természeti környezetet, vagy épp fordítva: az alkotmányos jogokat csak törvény korlátozhatja, pl. a természet védelmének érdekében.

10.   Globális felelősség.

Jóindulattal is a 2., 3., 5., 8., 9. és 10. pont hiányzik a tervezetből. Az egészséges környezethez való jog felszámolása mellett ezek közül talán a 8. pont, a környezeti adatokhoz való hozzáférés, és a döntéshozatalban való részvétel joga hiányzik a legkiáltóbban. De hasonlóan fájó a 3. pontra való reflektálatlanság, amely megteremthette volna a környezet instrumentális értékelése mellett annak lehetőségét, hogy a természeti jelenségeket önmagukban értéknek tekintve igyekezzünk megóvni őket, ne csupán az emberi egészséghez való hozzájárulásuk függvényében, és így elmozdulást hozhatott volna a környezetvédelem emberközpontú (antropocentrikus) gyakorlatában.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.