Üzenet a civileknek, avagy Zsák Ferenc és az Audi

Május 31-én tartóztatták le Zsák Ferencet, a Tiszántúli Természetvédők Társaságának (TTT) elnökét, miután peren kívüli egyezséget kötött az Audival, a Natura 2000 védelem alatt álló területen végrehajtott gyárbővítését megtámadó bírósági eljárásban.

Nem tudjuk pontosan, mi is áll ebben az egyezségben, bármi is legyen azonban, a nyilvánosságot látott "vesztegetés gyanúja" logikailag nehezen áll meg a lábán (egy csóró zöldmozgalmár, amint épp megvesztegeti az Audit - miért is?). Tegyük fel azonban, hogy van valami olyan elem az egyezségben, amely felveti a törvénysértés gyanúját, csak épp nem sikerült elsőre eltalálni, hogy mi is lenne az. Zsákot előzetes letartóztatásba veszik, lefoglalják a számítógépeit, kihallgatják, majd miután a szükséges információknak birtokába kerültek, szabadlábra helyezik, hogy az eljárás további részében így védekezhessen, amíg az illetékes bíróság el nem dönti, hogy ez a bizonyos egyezség sértett-e hatályos jogszabályt. A bűnismétlés veszélyétől alighanem eltekinthetünk, a delikvens a kihallgatásokon szabályszerűen megjelenik, a bizonyítékok mind az ügyészségnél vannak - miért is kéne a súlyosan túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézményeket terhelni egy olyan emberrel, akinek a fogvatartása semmilyen hozadékkal nem jár? Várjuk ki, mi lesz a bírósági verdikt, Zsák Ferencet addig megilleti az ártatlanság vélelme, az hogy szabadlábon van, pedig semmilyen kockázatot, társadalmi veszélyességet nem jelent.

Az ügy azonban 15 nap elteltével váratlanul abszurdba fordul. Az ügyészség ismét elrendeli Zsák előzetes fogvatartását, előszőr július végéig, majd október 15-ig meghosszabbítva. Az indoklás szerint "B" illetve "C" kockázati tényezők állnak fenn, azaz szökés, elrejtőzés veszélye valamint a tanúk befolyásolása illetve bizonyítékok megsemmisítése. Csupa olyan dolog, amelynek a gyanúsított a leghalványabb jelét sem mutatta az alatt az idő alatt, amíg szabadlábon volt.

Zsák Ferenc esetében az előzetes alatt erősen korlátozzák a kapcsolattartási lehetőségeit, mind a beszélők, mind a levelezés illetve csomagfogadás tekintetében. Jelenleg Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Büntetés-végrehajtási Intézményben egy 17 fős (és kb. 30 négyzetméteres) zárkában tartják fogva, a legvegyesebb bűncselekmények gyanúsítottaival együtt.

Itt jártam tegnap, megpróbálva felvenni a kapcsolatot a TTT elnökével. Korábban az ügyészség elutasította a kérelmemet, hogy kapcsolattartói státuszba kerüljek (a határozat itt, itt és itt), így egyszerűen a képviselői jogállásról szóló törvény felhatalmazása alapján kíséreltem meg találkozni Zsákkal, mely szerint: "Az állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni."

Kísérletem részleges eredménnyel járt. Bár nem kaptam engedélyt, hogy Zsákkal beszélőn találkozzam, a képviselői jogállásról szóló törvény alapján engedélyezték, hogy általános vizsgálatot folytassak az intézményben, melynek keretében több zárkát is felkerestem, köztük azt a 27-es számú emeleti, kb. 25-30 négyzetméteres helyiséget, amelyben Zsákot tizenhatod magával fogva tartják (itt muszáj megjegyeznem hogy amúgy az intézmény munkatársai rendkívül korrektül, és segítőkészen viselkedtek - eltekintve attól, hogy az ügyészség szerintem téves jogértelmezése alapján nem adtak engedélyt a beszélőre).

Így volt módom pár mondatot a BV-munkatársak jelenlétében váltanom Zsákkal, aki elsősorban a zsúfoltságra és egészségi problémáira panaszkodott.

De miért is fontos egy előzetes letartóztatásban lévő, vesztegetéssel gyanúsított ember ügye?

Mert meggyőződésem, hogy a Zsák-ügy nem csupán Zsák Ferencről, vagy az Audiról szól. A Zsákkal szembeni intézkedések messze és nyilvánvalóan meghaladják az arányos mértéket. A kormány az elmúlt egy évben egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg a civil szféra felé. Napirenden volt a jogok szűkítése (pl.  kiemelt beruházási törvény hatályának kiterjesztésekor, jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló törvény elfogadásával), az anyagi források kiszárítása az NCA-pénzek lefelezésével, vagy azzal, hogy miközben Európa más tájain üzleti alapon működő profi futball támogatásához bőkezű adókedvezményeket társítanak, addig fel sem merül a közhasznú szervezetek támogatásakor érvényesíthető szerényebb kedvezmények korábban létező rendszerének visszaállítása. Zsák esete világos figyelmeztetés a civil szférának: a kormány csak a kezéből evő civil szervezeteket tekinti partnernek, akik pedig az eddigiekből nem értettek, azoknak jelzik, hogy más eszközök is vannak. És megüzenték azt is: van az a pénz. Megfelelően nagy gazdasági érdekek jelenléte esetén a kormányzat és az igazságszolgáltatás is aránytalan és súlyos rendelkezéseket kész meghozni, hogy bizonyos gazdasági érdekkörök útjából minden veszélyt elhárítson.

A magyar társadalom pedig a köz ügyeivel való foglalkozást végezze el az Alkotmány asztalainál. Demokrácia, részvétel, aktív állampolgárság, átláthatóság és ellenőrizhetőség helyett egy bornírt klientúra-rendszer az ajánlat. Lehet választani.

(fotók: Péczi Angéla)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.