2012. 07. 10.

A tényekkel szembemenni hosszú távon nem lehet

szél.jpg

Ma reggeli megnyitóm a 4. magyarországi szélenergia konferencián, a Kempinskiben.

"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Nagy örömmel üdvözlöm az Európai Szélenergia Társaság, a Magyar Szélenergia Társaság és a Magyar Szélenergia Ipari Társaság kezdeményezését, a 4. magyarországi szélenergia workshopot.

 Külön örömömre szolgál, hogy a workshop azokra az érdemi, vitatott tartalmi és szakmai kérdésekre koncentrál, amelyek megválaszolása, mégpedig konszenzusos, minden érintett számára elfogadható, érvelésen és tényeken alapuló elfogadása kulcsfontosságú a szélenergia további magyarországi elterjedése érdekében.

A szakmai feltárás az egyetlen lehetséges út a továbblépés felé felé, amikor nem hiedelmek ás előítéletek, hanem számok és tények csapnak össze egymással.

 A szélenergia potenciális szerepe nehezen vitatható a jövő energiarendszerében. A megújuló energiák között is megkülönbözteti az, hogy – a napenergiával együtt – egyedüliek a valóban kimeríthetetlen és korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrások  terén. Ha egyszer meg van oldva a megfelelő árú és gazdaságosságú technológia, akkor közel nulla változó költséggel, nulla üvegházhatású gáz kibocsátás mellett korlátlan mennyiségben leszünk képesek villamos energiát termelni – a megfelelő időjárástől függően. A vizionált közel 100%-os megújuló energia alapú villamos energia rendszerhez még ekkor is meg kell tudnunk oldani a termelt energia tárolását, hogy választ tudjunk adni a nekünk szegezett kérdésre: De mi lesz egy szélcsendes téli éjszakán?

 A három kulcskérdés, ami fel szokott merülni mind a nap, mind a szélenergia, mint időjárásfüggő megújulók kapcsán: 

  1. Mennyibe kerül?
  2. Időjárásfüggő energiaforrásként mennyi fogadható be a villamos energia hálózatba?
  3. Mi a munkahelyteremtő hatása?

A konferencia három blokkja erre a három kérdésre koncentrál, ami külön is nagyszerű.

 Mit tudhatunk jelenleg, és mi az, amit együtt fel kell tárnunk, és az eredményeit elfogadnunk?

 Nem tisztem és nincs is lehetőségem teljes képpel és a legfrissebb szakmai információkkal szolgálni ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására. Felvillantanék pár dolgot, pár fontos tényt, elgondolkoztató adatot, amelyek felmerültek bennem ezeknek a kérdéseknek a kapcsán.

 

  1. 1.      Mennyibe kerül?

Itt egyrészt nagyon fontos természetesen, hogy abszolút értékben mennyibe kerül, hány forint vagy euró kilowattóránként. Azonban még fontosabb, hogy relatív versenyképessége milyen a többi villamosenergia-termelő módhoz viszonyítva: a versenyképességi sorrendben hol helyezkedik el.

  • A Magyar Szélenergia Ipari Társaság pár hete szemlézte és tette közzé a francia számvevőszék jelentését egy nemzetközi megújuló energiás gyűjtő site-ról, amely szembeállította a szél- és az atomenergia jövőbeni előre jelzett árait egymással.

Az Európai Szélenergia Társaság becslése szerint 2020-ra a francia atomenergia ára átlépi a bűvös 100 euró/MWh határt (ha az 58 reaktorból kiváltják azt a 22-t, aminek lejár az üzemeltetési ideje és újat építenek helyette). Az atomenergia költségét már ma is 50 euró/MWh körülire teszik. Ellenben, a szárazföldi szélenergia termelési költségei számításaik szerint 58 euró/MWh, tengeri előállításai költségei pedig 75 euró/MWh körül alakulnak. 

  • Ehhez annyit tennék hozzá, hogy azok a szélenergia befektetők, akikkel alkalmam volt beszélgetni, megerősítették, hogy egy legfeljebb 85 euró/MWh körüli átvételi ár, azaz a jelenlegi kötelező átvételi árunknál alacsonyabb  ár mellett, és (a jelenlegi napenergia támogatási gyakorlatunkkal ellentétben) nulla beruházási támogatás mellett boldogan létesítenének Magyarországon szélerőmű parkokat. És ez a kötelező átvételi ár is csak a hitelfedezeti időszakra szükséges: ismert dolog, hogy hogyan csökken le drasztikusan a szélerőművek által termelt áram ára a  megtérülési időszak után és szorítja le a nagykereskedelmi villanyárat. Ezért is ellenérdekelt  természetesen  minden bennlévő piaci termelő a szélenergia további növekedésében – a piaci részesedésük csökkenése mellett.  
  • De hogy ne csak házon belüli példákat hozzunk: A zöld elfogultsággal nem vádolható Bloomberg legújabb tanulmánya szerint 2016-ra gazdaságilag teljesen versenyképessé válhat a szélenergia a földgázzal szemben, arról nem is beszélve, hogy használata a kibocsátások tekintetében is sokkal indokoltabb – szerintük. A tanulmány szerint a legjobb szélfarmok már ma versenyképesek a szénnel, földgázzal vagy atomenergiával szemben, de a technológiai fejlődésnek és költségcsökkenésnek köszönhetően 2016-ra már a földgázzal versenyképes lesz  szélenergia, karbon ár és karbonköltségek beszámítása nélkül is.

Tehát úgy tűnik, hogy sokak szerint a szélenergia jelenleg sem drága abszolút értelemben, és a jövőben relatív versenyhelyzete javulni fog. Ehhez szükséges a jelenleg rejtett költségek teljes körű megjelenítése a fosszilis és a nukleáris energia árában, és feltétlenül szükséges az a 20-30 euró per tonnás karbon költség megjelenítése és tartóssá tétele minden fosszilis energiahordozó árában, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy a „low-carbon” , alacsony üvegházhatású kibocsátású technológiák felé mozdítsa el a világ legnagyobb volumenű lekötött tőkeállományával rendelkező és az egyik leghosszabb befektetési időtávra tervező iparágát – az energiaszektort. 

Nagyon fontos minden technológiánál a teljes életciklus alatti teljes költséget felszámolni – egyenlő mércével mérni.  Viszont minden technológiát és potenciális energiatermelési módot meg kell mérni és nyilvános számításokkal igazolni bármilyen állami támogatási döntést - lehetőleg a döntést megelőzően.

Itt nem lehet nem megemlíteni a magyar atomenergia beruházási döntések többszörös  jogszabálysértő voltát: az atomenergiával kapcsolatos  döntések nyilvánossága mai napig folyamatosan sérül. A döntéseket megalapozó és azok indokoltságát igazoló háttéranyagok, melyeket törvény kötelezi közzétenni - csak évek alatt húzódó perrel lehet elérni ezek nyilvánosságát.

 

  1. 2.      Mennyit tud befogadni a villamos energia rendszer?

Ha a költségek és árak kérdését sikerül is megnyugtatóan tisztázni, a következő kérdés  villamos energia rendszer szükséges  rugalmasságának kérdése. Milyen mennyiségben lehet ráengedni a villamos energia rendszerre  az időjárásfüggő megújulókat, hogy azt biztonságosan be tudja a rendszer fogadni?  

Itt is mindkét oldalról hallunk extrémnek tűnő történeteket. Arról, hogyan „rángatja meg” egész vagy fél Európát a hirtelen fejlesztett német szélenergia kapacitás. Másrészt arról, milyen nagyon-nagyon kevés az a 330 megawatt, amit a magyar villamos energia rendszerbe befogadható kapacitásnak gondoltak, még az időközben megfejelt 440 megawattal együtt is.

Európa többi országában a nálunkénál jóval dinamikusabb fejlődést futott be a szélenergia az elmúlt években, ezt ki lehet mondani; így tehát nagyszámú tapasztalat áll rendelkezésre az egyes országok villamos energia rendszerirányítói válaszainak elemzésére.

Az egyik legizgalmasabb és legfontosabb kérdés, hogy a rendszerirányítók első becsléséhez képest hogyan alakult a ténylegesen befogadható időjárásfüggő megújulók nagysága, és ezt mi tette lehetővé. Kimondhatjuk, hogy a rendszerirányítók a világon mindenütt jelentősen alulbecsülték a rendszer által befogadható szélenergia kapacitás nagyságát – alulbecsülték a villamos energia rendszerben meglevő inherens rugalmasságot.  Ez részben azt is jelzi, hogy jól végezték a dolgukat, hiszen az ő elsődleges feladatuk az ellátásbiztonság garantálása akár szélsőséges körülmények között.

Mindenesetre nem szabad elmennünk azok mellett a megdöbbentő adatok mellett, hogy más országokban milyen fejlődést ért el a szélenergia:  

  • Spanyolországban ez az alulbecslés hatszoros volt, tehát ma hatszor annyi szélenergia van Spanyolországban, mint ami a rendszerirányító kezdeti becslése volt; ráadásul úgy, hogy az ország nem vagy csak nagyon kevéssé  van összekapcsolva az európai villamos energia hálózattal (a Pireneusok szigetel). 

A teljes beépített kapacitás 20%-a szél, és a termelt villamos energia 16%-a származik ebből. Spanyolországban ma 22 GW a beépített szélkapacitás, és több, mint 44 TWh villanytermelés származik szélenergiából. Összehasonlításképpen, ez több, mint Magyarország jelenlegi teljes villamos energia fogyasztása, a mi 42 TWh-ánk.  

  • A hazánkkal gyakorlatilag megegyező lélekszámú és területű Portugáliában 2011 végén 4000 MW beépített szél kapacitás a villanytermelés 16%-át adta, több mint 9 TWh-át. A 2020 évi cél pedig a kapacitás több, mint megduplázása, 8500 MW szélenergia teljesítmény.
  • A hazánknál 17%-kal nagyobb területű és kb. 60%-kal nagyobb lélekszámú volt kelet-német tartományokban összesen több, mint 11.000 MW szélkapacitás működik, tehát egy nagyságrenddel nagyobb, mint a jelenlegi hazai kapacitás háromszorosa, és részesedésük a villamos energia fogyasztásból 34%.

A Magyar Villamos Művek több tanulmányban vizsgálta a magyar villamos energia  rendszer időjárásfüggő megújuló befogadási képességét, és több becslést közölt erről. Nagyon fontos erről egy nyilvános szakmai vitát nyitni. Nem szabad kritikátlanul elfogadni sem a külföldi példákat, de az ezek fényében mindenképpen rendkívül pesszimista hazai becsléseket sem.  

És ugyanolyan fontos a mostani beruházási döntéseinknél ezekre tekintettel lenni: mi növeli és mi csökkenti a villamos energia rendszer rugalmasságát. Az atomenergia ma 35% körüli részarányát 54%-ra vinné fel a Nemzeti Energiastratégia jelenleg irányadónak tekintett forgatókönyve. Mit jelent ez a rendszer rugalmassága számára? Amit mindenütt látunk, hogy a rendszer által igényelt – illetve megengedett - időjárástól függetlenül mindig termelő „baseload” erőművek összkapacitása drasztikusan lecsökken, ha a rendszerben nő az időjárásfüggő megújulók aránya. Németország egyes részeiben már van olyan időpillanat, amikor a teljes rendszerigény 80-90%-át nap és szélenergiából elégítik ki. Az említett Portugáliában a szélenergia legmagasabb hozzájárulása egy adott pillanatban a pillanatnyi fogyasztáshoz 75% volt – azaz 25%-ot „engedett meg” az összes többi áramtermelési módnak.

Nem véletlenül viselte a Hans-Josef Fell, német zöld politikus és a jelenlegi német kötelező átvételi rendszer egyik megalkotójával készült interjú az „End of baseload?” – egyelőre kérdőjellel – címet. Minden olyan beruházás, amely növeli a magyar villamos energia rendszer rugalmatlanságát, csökkenti a leszabályozhatóságát, ellen hat a szélenergia – és a napenergia – fejlődési lehetőségeinek.    

 A rendszerirányítással kapcsolatba hozható a másik örök vitatéma,a  menetrend adása és annak tartása – milyen menetrendtartási  kötelezettséget érdemes és méltányos kiróni a szélenergia termelő egységekre? Hol vannak erre jó és rossz példák, tapasztalatok, gyakorlatok, amelyekből tanulhatunk?

Magyarországon legutóbb májusban kavart nagy viharokat a menetrend-adási határidők változása, illetve a kapcsolódó szankciók  változása. Mi teljesíthetetlen, mi méltányos, hogyan nem éri kár a villamos energia rendszert, miért keletkezik a kiegyenlítő energia költsége és kinek is kell viselnie - ezekre nyilvánosan meg kell vitatnunk, megnyugtató módon választ kell találnunk, és az eredményekhez tartani magunkat, nem újranyitva vagy utólag megváltoztatva már lezárt kérdéseket. 

 

  1. 3.      Mi a munkahelyteremtő hatása?

Végezetül a harmadik vád, ami el szokott hangzani a szélenergia ellen, amellett hogy drága és  kiszámíthatatlan, hogy az átlagnál jóval kevésbé vesz igénybe hazai gyártású termékeket, kevéssé munkaerő intenzív, nem járul hozzá egy „Zöld New Deal”, zöld gazdaságélénkítési programtól elvárt  munkahelyteremtési hatásokhoz.

Ismét a Magyar Szélenergia Ipari Társaságot idézve, a szélerőművek globális piacára már most is számos alkatrészgyártás és beszállítás történik Magyarországról, mely háttéripart tovább erősíthetné a nemzetközi igények növekedésén túl a belföldi kereslet erősödése. A Magyarországon telepített szélerőművekben 25 - 30 százalékos a hazai hozzáadott érték a tervezéstől a kivitelezésig, ami megegyezik a hazai energia-iparági átlaggal. A szakmai szervezet álláspontja szerint ahhoz, hogy a hazai gyártókapacitásokba történő befektetések bővülhessenek, már évi 100 MW-os kapacitásbővítés is elég lenne, amennyiben egy legalább középtávú fejlődési pályát vázolnának fel az iparág számára.

 Ezek azok a kérdések, amelyeknek utána kell járnunk, és ebben egy nagyon üdvözlendő és fontos lépés ez a mostani konferencia is. A korrekt szakmai megalapozás nyújthat csak jó hátteret jó szakpolitikai döntések meghozatalához.

 1984-ben a világon 300 MW beépített szélturbina kapacitás volt. 2011 végén 240 000 MW. A szélenergia az egész világon az egyik leggyorsabban bővülő technológia.  Az Európai Unióban 2009-ben 8484 MW, 2010-ben 9395 MW új szélenergia kapacitást építettek be.

 Mit láthatunk Magyarországon? A magyar csúcsigény jelenleg 6300 MW, ebben a szélkapacitások összesen 330 MW. Azaz az együttműködő villamos energia rendszer öt százalékát adják a szeles kapacitások.

Nem volt ennél jobban ambíciózus sem a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv, sem pedig az azt alapjaiban elfogadó Nemzeti Energiastratégia sem. A cselekvési terv 2020-ra 750 MW, 1545 GWh szélenergia befogadását tűzte ki célul.

 A tényekkel szembemenni hosszú távon nem lehet, illetve lehet, csak nem érdemes, mert előbb-utóbb úgyis a matematika győz. A nyilvánvaló gazdasági racionalitás ellenében hozott politikai döntéseknek társadalmi szinten keletkező károk és veszteségek lesznek a következményei.

Orwell írja, hogy a politikában lehetséges, hogy kétszer kettő három legyen, vagy öt, vagy mind a kettő egyszerre. De ha az ember űrhajót épít, vagy bármi mást, ami számít, akkor jobban teszi, ha a kétszer kettőt négynek veszi. Mert a négy makacs, és a négy előbb-utóbb  visszaüt.

 A korrekt szakmai feltárás és párbeszéd, nyilvános megvitatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az ehhez tett hozzájárulását köszönöm most a három rendező szervezetnek, és kívánok a mai napra jó munkát."    

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr914641780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2012.07.10. 16:03:12

a 6300 MW-nak a fél %-a az 31.5 MW. Úgyhogy, jók vagyunk, mert 5% az a fél (irony alert)

jávor benedek 2012.07.10. 16:11:40

efes: igen, jogos, már én is észleltem a hibát, és javítottam.

pandava 2012.07.11. 20:10:19

" Spanyolországban ma 22 GW a beépített szélkapacitás, és több, mint 44 TWh villanytermelés származik szélenergiából. Összehasonlításképpen, ez több, mint Magyarország jelenlegi teljes villamos energia fogyasztása, a mi 42 TWh-ánk. "

Kicsit számoljunk már!
A spanyol példa szerint 1 GW (1000 MW) szélkapacitás 2 TWh villamos energiát termel.
Paks 14 TWh-át termel évente, akkor ez megfelel 7 GW szélkapacitásnak.

Itt* azt írja, ma egy 1 MW-nyi szélerőmű kapacitás 2 millió euróba kerül. Tehát a paksi erőművel azonos mennyiségű energiát termelő szélerőmű 14 milliárd euróba kerülne.

Paks II árát 2000-3000 milliárd forintra, azaz 7-10 milliárd euróra becsülik, tehát ha nem is óriási mértékben, de olcsóbb.

Egy atomerőmű úgy termel, ahogy igény van rá (nem csak alaperőmű lehet), egy szélgép úgy, ahogy a szellő fúj. Lehet épp semennyire, tehát kell mellé más (pl. gáz) erőmű is. Kb. ugyanannyi. Szuper.

Egy atomerőművet 60 évre építenek, 10-20 éves hitelt veszünk rá. Miután visszafizettük a hitelt, nem kell fizetni annak méretes kamatát, így töredékére esik vissza a termelési költség, átalakul "fejőstehénné". Paks I. termelési költsége ma kb. 10-12 Ft.

Egy szélturbinát 20 évre terveznek, utána lehet építeni újra. Hatalmas előny az atomnál.

Azért, mert mások építenek szélgépet, nekünk még nem kell csaholó kutya módjára követnünk őket. Különösképpen, mivel egységnyi befektetett tőkével más területeken sokkal nagyobb co2 kibocsátás megtakarítást tudunk elérni.

Hazánkban sok százezer lakás nem rendelkezik hőszigeteléssel. Ezek támogatása szolgálná hazánk érdekeit. Nem az garantált és emelt átvételi áras, külföldön gyártott, külföldi befektetők által hazánkban felépített megújulós erőművek.

Véleményem szerint. Mindenféle ez meg az által támogatott ilyen-olyan társaság tanulmánya nélkül, józan paraszti ésszel.

*www.napi.hu/tozsdek-piacok/tulajdonost_cserelt_a_magyar_szeleromupark.520448.html

pandava 2012.07.15. 19:34:12

Még annyit, hogy a " A korrekt szakmai feltárás és párbeszéd, nyilvános megvitatás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni." szellemében ajánlom minden érdeklődő figyelmébe az alábbi rövid elemzést: megujulok-maskent.blog.hu/2012/07/15/javor_benedek_tamogassuk_a_szelenergiat

Hogy miért nem javasolt támogatni a szélenergiát, annak ellenére amit Jávor Benedek és a Szélenergia (I) Társaság mond.

négykarika 2012.08.17. 13:12:55

@pandava: "Paks I. termelési költsége ma kb. 10-12 Ft."

Ez már tartalmazza a kiégett fűtőelemek elhelyezésének összes költségét és (nehezen forintosítható) kockázatát a következő néhány ezer évre? Benne van-e az előbb-utóbb bezárt erőmű bontásának és radioaktív hulladékként történő elhelyezésének költsége?

pandava 2012.08.17. 14:00:54

@négykarika: :)

Ha ezt* megnézed, láthatod, hogy a hulladékok (ideiglenes) tárolási költsége olyan 0,2 Ft/kWh körül van, ami szerintem benne van a 10-12-ben.

Én úgy érzem sokkal akutabb megoldandó környezetterhelések miatt kellene aggódni, mintsem évmilliók óta stabil geológiai képződménybe kilométer mélyen elhelyezett elüvegesített hulladék miatt.

*www.rhk.hu/hir/091207/RHK_sajtotajekoztato_2009-12-07.ppt

négykarika 2012.08.17. 14:25:58

@pandava: ...hiszen az már nem a mi problémánk, és talán nem is a gyerekeinké.

Hány éves a legrégebbi, ember alkotta építmény, ami "tömör"? Milyen viszonyban áll ez az idő a nagy aktivitású hulladékok felezési idejével? Vennél-e telket/házat "évmilliók óta stabil geológiai képződménybe kilométer mélyen elhelyezett elüvegesített hulladék" tároló közelében? Járatnád-e a gyerekeidet oda iskolába?

Egyetértek Veled abban, hogy "sokkal akutabb megoldandó környezetterhelések miatt IS kellene aggódni", de az atomenergiát olcsónak kikiáltani úgy, hogy fogalmunk sincs, mit csinálunk a következő pár száz/ezer évben a hulladékkal, nagyon rövidtávú, profitmaximalizáló, jövőfelélő gondolatmenetnek tűnik.

pandava 2012.08.17. 14:47:20

@négykarika: kis túlzással ez nem egy építmény, hanem egy kilométer mély lyuk, aminek az aljába le vannak téve a "hordók". És ha beomlik mi van? Elszigetelődik a külvilágtól?:) (szándékosan sarkítok)

Miért nem azt kérdezed, hogy a mennyországban vennék-e házat vagy a tároló felett?:) A kérdésed úgy lenne életszerűbb, ha ezt kérdeznéd: hol vennél házat, a vörösiszap tározók mellett, vagy a hulladéktároló mellett? A gyerekedet hol járatnád szívesebben iskolába? A szmogos fővárosban vagy a tároló mellett?

Azt tudtad, hogy a Földön számos természetes nukleáris reaktor működött? Ismétlem, nem emberkéz alkotta, hanem természetes!
süti beállítások módosítása