2017. 11. 07.

Paks II. nem épülhetne meg Oroszországban az orosz szabályok szerint

 Nyár elején hozta nyilvánosságra az Átlátszó azokat a paksi bővítéssel kapcsolatos tanulmányokat , amelyek új szempontot hoztak az atomerőmű építéséről folytatott vitába. A publikált dokumentumok, köztük az ún. Magyari-tanulmány azt valószínűsítik, hogy a paksi telephely földrengés-veszélyességi szempontból korántsem olyan problémamentes, mint amilyennek a kormányzati és a paksi kommunikáció illetve a telephelyengedély beállítja. A Dr. Magyari Árpád által folytatott vizsgálat a telephely közvetlen közelében földtani szempontból közelmúltnak tekinthető időpontban bekövetkezett elmozdulásokat tárt fel a talajban a felszínhez egész közel, amelyek „szeizmikus aktivitást”, magyarán földrengéseket jeleznek. Ez alapján pedig arra a következtetésre jut, hogy a paksi telephely alatt aktív geológiai törésvonal húzódik.

 Azt már az Átlátszó is felveti, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásai alapján aktív törésvonalra nem lehetne atomerőművet építeni, és csupán a magyar szabályozásba beépített trükkös kiskapu révén tudták mégiscsak rányomni a pecsétet az új blokkok telephelyengedélyére. A NAÜ ajánlás ugyanis úgy fogalmaz, hogy a felszínre kifutó, vagy felszínközeli vetők fölé nem javasolja atomerőművek építését. A magyar szabályozás ebből a „felszínközeli” kifejezést nagyvonalúan kihagyja, és így arra hivatkozik a hatóság, hogy a Magyari-tanulmány csupán felszínközeli elmozdulásokat azonosított, amit a magyar jog nem tekint kizáró körülménynek. Csak éppen nemzetközileg szokás annak venni. De a magyar kormány bátrabban dacol a veszélyekkel, mint a hanyatló Nyugat, úgyhogy mit nekünk NAÜ.

paks_2.jpg

 

A helyzet azonban az, hogy nem csupán Nyugaton nem ajánlják ezt a kockázatot. A közelmúltban elvégzett elemzésünk szerint az orosz szabályozás tételesen kizárja, hogy aktív vetők fölé atomerőművet építsenek. Az orosz nukleáris hatóságnál elérhető információk alapján az orosz jog így foglmaz:

 3.1. It is not allowed to locate nuclear power plants:

- on the sites directly situated on active faults;

- on the sites whose seismicity is characterized by the maximum credible earthquake (MCE) intensity of more than 9 on Medvedev-Shponhoyer-Karnika seismic intensity scale (MSK-64);

- on the territory within the limits of which the location of a nuclear power plant is prohibited by the nature conservation-related legislation.

 

azaz, csak a kiemelést lefordítva:

3.1. Nem megengedett nukleáris erőmű elhelyezése:

- közvetlenül aktív vetőkön elhelyezkedő telephelyeken;

Az orosz szabályozás egyértelműen definiálja az aktív vető fogalmát is:

Active fault – tectonic fault along which relative displacement of the earth crust’s adjacent blocks by 0,5 m and more took place during the last 1 bln. years (quaternary period). 

azaz:

Aktív törésvonal – olyan tektonikai törésvonal amely mentén a földkéreg érintkező blokkjainak 0,5 méteres vagy azt meghaladó relatív elmozdulása következett be az elmúlt 1 milliárd évben (negyedidőszak)

 [A honlap itt valószínűleg fordítási hibát vét, és az 1 milliárd helyett az 1 millió lehet a helyes szám, ezt támasztja alá a „negyedidőszak” kifejezés is – a szerk. ]

Márpedig a Magyari-tanulmány egyik legfontosabb állítása éppen az, hogy a paksi telephely alatt aktív vetők, szeizmikusan potenciálisan mozgó törésvonalak húzódnak. Ezek mentén a tanulmány néhány centiméter és 60 cm (0,6 m) közötti elmozdulásokat azonosít a negyedidőszak alatt, amelyek részben tehát meghaladják a 0,5 méteres orosz kritériumot, így a Paks II. alatti vetők szeizmikusan aktív törésvonalnak számítanak.  Az orosz szabályozás tehát kategorikusan kizárja a paksihoz hasonló telephelyeken az atomerőműépítést. De emellett az általános tilalom mellett további részletszabályok is vonatkoznak az atomerőművek elhelyezésére. Katona János Tamás egyetemi tanár 2017-es tanulmánya szerint az orosz szabályozás a telephelyeket különböző kockázati besorolásokkal látja el.  I-es, II-es és III-as súlyosságú kockázati besorolásokat állapít meg. Az elmozdulások alapján a potenciális telephelyeket szintén három kategóriába osztja. Az A, Ƃ és B típusú telephelyek közül a B kategóriába azok esnek, ahol a várható elmozdulás meghaladja a 0,3 métert – Pakson ugye 0,6 méteres elmozdulást ír le Magyari – és az ilyen besorolású telephelyeket az I. kockázati kategóriába helyezi, amelyeknél más telephely kiválasztását javasolja.   

Paks II. földrengésveszélyességével kapcsolatos aggodalmak egyébként Ausztriában is megjelentek. Az Átlátszó anyagai alapján információim szerint készült egy belső kormányzati elemzés, amely komoly kockázatokat azonosít és felveti az aktuális telephely elmozdításának szükségességét.  Tudomásom szerint a kérdést az osztrák fél napirendre készül vennni a kétoldalú találkozókon is.

Összefoglalva: Oroszországban az orosz szabályok szerint Paks II.-t nem lehetne megépíteni. A NAÜ ajánlásai alapján az adott telephelyen nem lenne létesíthető atomerőmű. Itt, e lángoktól ölelt kis Kárpát-medencében mi dacolunk más, gyáva népek félelmeivel. A nukleáris szabályozás szigorúságában van egy kis hézag Nyugat-Európa és Oroszország között, amit Magyarországnak hívnak. Ebben a hézagban nem léteznek azok a kockázatok, amiket máshol komolyan vesznek. És ebbe a joghézagba épül Paks II.

Vagy csak egy korrupcióra szakosodott és döntően azzal foglalkozó kormány a saját meggazdagodása érdekében tesz az elemi racionális megfontolásokra. Hogy Paks II. veszteséges, veszélyes, környezetkárosító és felesleges, az nem elég indok, hogy elálljunk tőle, amíg páran jól megszedik magukat belőle.

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr6613197909

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

k.z.m. 2017.11.08. 08:42:11

Jaj, jól van már Benedek! 1. Az a bajod hogy a forrás (hitel) az orosz és nem amerikai és európai. 2. A megtérülési számítások egy handabanda, mert ahhoz kellene ismerni a pontos üzemidőt, az jövőbeli árakat, inflációt és kamatokat, ehhez meg jósnak kellene lennie. 3. Keveritek az alaperőművet az kiegészítőkkel, ez olyan mintha körtét hasonlítanál össze almával. 4. Azt is ismerni kellene, hogy milyen ütemben helyeződik át a felhasználás szénhidrogénről elektromosra, mert a kapacitásokat ehhez kell igazítani, de ezt sem tudja senki. Sok sikert ahhoz, hogy hazádat állandóan nettó adós pozícióban tartanád, de ez nem fog menni, üzend meg gazdáidnak!

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.11.08. 09:06:43

A földrengés veszély az biza nem tréfa dolog. Nem mellékesen ezzel az ismerettel a mai Paksi erőmű is veszélyzónába "került". Ott volt az eddig is csak eddig nem tudtunk róla. :-(

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.01.25. 07:42:56

Az oroszoknál nem épülhetne meg, az Eu szabályok szerint sem (az Eu-s joganyag nem erősebb?), de a turbina tendert már alá is írták az oroszok szerint. :-(

444.hu/2018/01/24/alairtak-a-247-milliardos-paksi-turbinaszerzodest
süti beállítások módosítása