A jogot megkerülő, politikai döntés született Paks II ügyében
Az Európai Bizottság egy éves küzdelem után, melynek során az Európai Ombusman is vizsgálódott, és azzal is kecsegtettem őket, hogy a bíróságon találkozunk, végre megküldött a Paks II közbeszerzésének hiányával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban keletkezett több mint 200 oldalnyi olyan dokumentumot, amely egyértelműen arról árulkodik, hogy az EB politikai döntést hozott a kötelezettségszegési eljárás lezárásával. Ez a politikai döntés pedig szembe megy az unió jogával.
Az Európai Bizottság 2016. november 17-én zárta le a Paks II közbeszerzésének hiányával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást, melyet korábban én kezdeményeztem. A panasz szerint, a magyar kormány jogsértést követett el, amikor a paksi beruházással az uniós közbeszerzési szabályokat megkerülve, közbeszerzés nélkül az orosz Roszatomot bízta meg.
A magyar kormány annak idején azzal indokolta a közbeszerzés hiányát, hogy nemzetközi szerződést teljesített, valamint, hogy a szerződéskötés idején nem volt másik atomerőmű építéssel foglalkozó cég, amely hitelt is nyújtott volna az beruházás megvalósítására. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a Bizottság szerint nem volt elfogadható a magyar kormány érvelése, egyrészt azért, mert a megállapodást nem az EU szerződéseivel összhangban kötötték, másrészt, mert a hivatkozás nem állja meg a helyét a közbeszerzési irányelvek tekintetében. A Bizottság első álláspontja szerint az unió és egyúttal Magyarország jogának az lett volna megfelelő, ha tendert írnak ki az ügyben.
A magyar kormány csupán a Bizottságnak a fenti érvelést elutasító álláspontjára reakcióként, 2016 tavaszán, két évvel a moszkvai megállapodás után állt elő a semmiből előhúzott technikai kizárólagosság érvével. Azzal, hogy a magyar jogszabályoknak és technikai környezetnek kizárólag az orosz fél által ajánlott atomerőmű felelt meg, és emiatt nem folytatták le a közbeszerzési eljárást. Ilyen információt a magyar kormány a döntés pillanatában, és az azt követő két évben sem a nyilvánosság előtt, sem az EB felé nem hangoztatott, ez váratlanul jutott eszükbe évekkel a döntést követően. Azaz ezek a szempontok nyilvánvalóan nem szolgálhattak alapul a 2014-ben meghozott döntéshez, csupán a 2014-es moszkvai paktum utólagos lepapírozására szolgálnak.
Az Európai Bizottság által a rendelkezésemre bocsátott dokumentumok alapján azonban egyértelműen kiderül az is, hogy az EB szerint jogilag még ez az érvelés sem állja meg a helyét. A bizottsági adminisztráció négy lehetséges megoldási javaslatot sorol fel. Ezek közül az első, hogy ragaszkodva a jog betűjéhez és szelleméhez, mivel a magyar eljárás sérti az uniós jogot, folytatni kell a kötelezettségszegési eljárást. Felveti annak lehetőségét is, hogy elfogadják azt, hogy csupán későbbi szakaszban lesznek nemzetközi, nyílt tenderek, azonban ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy ez nincs összhangban az európai joggal. Végül olyan politikai alapú hibridmegoldást is javasol, amely bizonyos feltételek teljesülése esetén (nevezetesen nyílt közbeszerzéseken európai cégek beengedésével a projektbe) eltekint a jog szigorú betartásától.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság végül a kötelezettségszegési eljárás lezárása mellett döntött, saját jogi meggyőződése ellenére, mindezért cserébe azt kapta a magyar kormánytól, hogy az megígérte az orosz fővállalkozó, a Roszatom nevében, hogy az építési folyamat további szakaszaiban betartják majd az uniós közbeszerzés szabályait. Ez olyan, mintha a közlekedési rendőr büntetés helyett elfogadná a piros közlekedési lámpán 80 km/h-val áthajtó autósnak azt az ígéretét, hogy a jövőben majd megáll a tilos jelzésnél. Azzal az apró különbséggel, hogy egy atomerőmű építésénél kicsit nagyobb a tét, és összehasonlíthatatlanul több kockázata van a jog megkerülésének. Hogy a magyar kormány által a nyílt tenderre vállalt kötelező 55 százalékos részarány érvényesítésére milyen jogi kötelezettsége van a Roszatomnak, az nem derül ki az iratokból, ezügyben adatkéréssel fordultam a Miniszterelnökséghez, a Paks II. Zrt.-hez és Süli János miniszterhez..
Az azonban nyilvánvaló, hogy az 55 százalékos nyílt tender mellett aligha érvényesíthető a kormány által hangoztatott 40 százalékos magyar beszállítói részvétel. Kormányzati körökből származó információk szerint ezzel a kormány és a Paks II. Zrt. is tisztában van, és komoly az aggodalom, hogy a magyar részvétel nehezen lépheti túl az 5 százalékot. Magyarán a Roszatom mindenképpen biztosítja magának, hogy az üzlet döntő része az övé legyen, és az EB-nek tett engedmények árát azzal kell megfizetni, hogy magyar cégek alig vehetnek részt a beruházásban. A kormány részéről a projekt magyar gazdaságra gyakorolt pozitív hatásait illető álmodozások a kezdettől teljesen megalapozatlanok voltak, de most végképp elillannak – ami persze nem fogja akadályozni a kormányt, Lázár Jánost, Aszódi Attilát vagy Süli Jánost, hogy tovább hazudozzanak erről.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy a magyar kormány (személyesen Lázár János) hálás az EB-nek a kreatív megoldás kidolgozásáért. Magyarán a jogszerűtlenségért. This is the beginning of a beautiful friendship.
A Bizottság jogbiztonságot veszélyeztető politikai alkuja a magyar kormánnyal Brüsszelben is komoly hullámokat ver, a Politico dokumentumaimon alapuló cikke robbantotta a bombát.
A teljes dokumentum-csomag itt érhető el.
Kép forrása: cink.kinja.com
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.11.22. 09:57:03
A magyarság olcsó és tiszta energiával való ellátottsága biztosított.
Foris Zoltan 2017.11.23. 09:00:10
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
