Jávor Benedek
blogja

 

- Amikor nálunk atomenergiáról beszélnek, akkor jellemzően fordítva ülnek a lovon. Van egy atomenergiával kapcsolatos pro- vagy kontra elszánás, sokszor szakmai megalapozás nélkül, amihez aztán hozzáigazítják az energiapolitikai stratégiát. Nemrég a Parlament a paksi élettartam-meghosszabbításról olyan határozatban döntött, amit el sem olvasott a képviselők döntő többsége, és nem mutatott be szakmai alternatívákat. Egy szándéknyilatkozat-szerű valamire bólintottak rá, az MVM és a Paksi Atomerőmű Zrt. pedig ezt úgy kezeli, hogy a Parlament döntött az új paksi blokkokról. Ez életveszélyes: itt nem stratégia alapján alakul az energiapolitika, hanem lobbicsoportok érdekérvényesítő képessége szerint. Az LMP ezzel szemben távlatos energiapolitikát képzel el, amely a széndioxid-kibocsátási célokból, az ország energiafüggetlenségéből és a hazai erőforrások hasznosításából indul ki. A jelenlegi helyzetben rövid távon nem látjuk lehetségesnek a paksi atomerőmű kiiktatását, tehát az élettartam-hosszabbítást megfelelő vizsgálatok után és szigorú ellenőrzés mellett elfogadjuk. Vannak viszont olyan vizsgálati eredmények, melyek szerint hosszú távon - a biztonsági kockázatok és megoldatlan problémák mellett - az atomenergia alkalmazása pénzügyileg, gazdaságilag és társadalmilag sem éri meg. A hosszú távú megoldásokat ezért teljeskörű, több alternatívát tartalmazó, nyilvános vizsgálatoknak kell alávetni.

 

 

- A világban a következő évtizedekben energetikai forradalom fog végbemenni. Magyarország dönthet, hogy ennek egyik nyertese, élharcosa akar lenni, vagy az utolsó pillanatig, komoly költségeket vállalva megpróbál ellenállni a változásoknak. Szerintünk a legnagyobb tartalékok az energiahatékonyság növelésében vannak. Az EU 2020-ra 20 százalékos megtakarítást irányzott elő. Ehhez képest a jelenlegi magyar jövőképek szinte kivétel nélkül évi 1-2 százalékos energiafogyasztás-növekedéssel számolnak, és ebből kihozzák, hogy szükség van Paksra. Ezt egyébként a nem megújuló energiában utazó szakemberek is megkérdőjelezik. Az LMP viszont energiatakarékossági csomagokkal számol.

 

 

- Úgy látjuk, 2050-ig 30 százalékkal csökkenthető az egy főre eső energiafelhasználás, elsősorban a lakossági fogyasztásból, hiszen a magyar épületállomány rendkívül elavult, energiapazarló, mind fűtés tekintetében, mind áram-felhasználásban. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az egységnyi gazdasági teljesítményre jutó energiafelhasználásunk 30 százalékkal magasabb, mint az EU 15-ök átlaga - ez is mutatja, hogy komoly megtakarítási lehetőségeink vannak. Megfelelő szigeteléssel a fűtéshez szükséges energiaigény 30-50 százalékkal csökkenthető a már meglévő épületeknél. Ezek a beavatkozások már 5-7 év alatt megtérülnek, és komoly munkahelyteremtő erővel bírnak. Így azt a pénzt, amely jelenleg az importenergia megvásárlására megy el, itthon tudjuk tartani a hazai kis- és középvállalkozások számára. Csak az épületszigeteléssel a következő tíz évben 120-150 ezer munkahely teremthető.

 

 

- A villamosenergia-rendszerben elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosítása jön szóba. Jelenleg Magyarországon 330 megawatt szélenergia-kapacitásra adtak ki engedélyt, és nemrég írtak ki egy újabb 410 megawattos pályázatot. Szerintünk megfelelő rendszerirányítási eszközökkel ez tovább növelhető ezer megawattig. Ez összesen 670 MW új kapacitást jelent, ami harmada a paksi erőműnek, és néhány éven belül megvalósítható. Jellemző, hogy a most kiírt pályázaton az érdeklődés a többszöröse volt a kiírt 410 megawattnak; a vállalkozói érdeklődés és beruházói tőke tehát jelen van, csak nem kell lefojtani.

 

 

- Az atom - a lassú szabályozhatóság miatt - nem alkalmazható háttérerőműnek. Gyorsan indítható gázturbinák alkalmazhatók szabályozás-kiegyenlítésben, szivattyús energiatárolókról is szó volt az elmúlt években, de a harmadik megoldásról keveset beszélnek nálunk, holott Európában ez aktuális téma. Az Európai Intelligens Szuperhálózatról van szó (European Supergrid), amely összeköti a most még szétdarabolt európai villamoshálózatot. Egy ilyen rendszerben azok az ingadozások, amelyek mondjuk a lokális szélenergia-leadásban tapasztalhatók, európai szinten kiegyenlítik egymást. Ez a hálózat széles energiamixre támaszkodik: napenergia, szélenergia, geotermia, biomassza, stb. Középtávon biztosan tartalmaznak még fosszilis energiahordozókat, így atomenergiát is.

 

 

- A jogszabályi feltételek hamar megteremthetők. Amire szükség van, az az uniós szintű, liberalizált árampiac, ahol az energiapiacot uraló kvázi monopóliumok lebonthatók, és nem kötik magukhoz a fogyasztókat hosszú távú szerződésekkel. Hiába tudnék például én most olcsón, mondjuk osztrák megújuló energiából származó áramot vásárolni, nincs lehetőségem, ha tíz évre leszerződtem egy másik erőművel.

 

 

- Ambiciózus tervek nélkül nem fogunk megoldást találni például az éghajlatváltozás kérdésére, másrészt az Európai Unió is ilyen tervekben gondolkodik. Magyarország persze dönthet úgy, hogy a maga perifériális rendszereit próbálja megóvni és mesterséges monopóliumokat fönntartani, mint az MVM vagy a paksi atomerőmű. A januárban hatályba lépett törvénymódosítás, amelyet Podolák György szocialista és Fónagy János fideszes képviselő javaslatára fogadott el a parlament, ezt világosan megmutatta: olyan kötelező átvételi rendszert szavaztak meg, amely támogatja az elavult szénerőművek üzemidejének meghosszabbítását, úgy, mintha az megújuló energia lenne.