Tiszta, élhető Budapestet!
LMP Budapest program, 3. fejezet
Az LMP Élhető Budapest című programjában külön fejezet foglalkozik a főváros struktúráját, tereit érintő problémákkal. A budapesti élet minősége a városvezetés koncepciótlansága miatt jelentősen romlott a rendszerváltozás óta; a legtöbb ötletszerű fejlesztés és "nagy beruházás" nemcsak indokolatlanul magas terheket rótt a költségvetésre, hanem a városban élők és dolgozók természetes igényeit is figyelmen kívül hagyta. Budapest legtöbb közterülete elhanyagolt, az utcabútorok és az aluljárók is diszfunkcionálisak jelenlegi állapotukban.
Az LMP szerint van lehetőség arra, hogy Budapest adottságait kihasználva újra Közép-Európa egyik vezető fővárosává váljon. Ehhez viszont szükség van a városszerkezet átalakulásával és a megváltozott körülményekkel számot vető Városházára. Nagy hangsúlyt fektet az LMP a belvároshoz tartozó városrészek tudatos megóvására, a városkép védelmére. A városrehabilitációk során nem elsősorban a magántőkének kell teret engedni, hanem egy komplex program keretében, az ott élők bevonásával egy élhetőbb környezetet kialakítását kell szem előtt tartani. Amint azt a Magdolna-negyed rehabilitációja jól mutatja, tudatos lakáspolitikai koncepcióval, speciális támogatási eszközökkel és megfelelő politikai szándék mellett lehetséges a gettósodás folyamatának megállítása. Az LMP nem támogatja a belvárosi kerületekben sem a beépítési intenzitás növekedését, sem pedig újabb bevásárlóközpontok létesítését. Fontosabbnak tartja a történelmi városkép megőrzését az épületállomány minőségének javításával és a zöldterületek növelésével (pl. tömbbelsők egybenyitása).
Az LMP szerint hiányzik a következetesség, a rend és a vizuális egység Budapest köztereiről. A legtöbb közterületi fejlesztés az autósok igényeinek kielégítésére törekszik, és a gyalogosok, kerékpárosok kárára módosul, a járdákat parkolótérként, nem pedig a közösségi élet fontos színtereként kezeli a főváros. Bevezetjük a főváros arculati kézikönyvét, amelyben meg lesz határozva, hogy milyen típusú köztéri elemek tűnhetnek fel a közterületen.
A Dunát mint Budapest valódi főutcáját újra a fővárosi élet integráns részévé kell tenni; létre kell hozni a Rakparkot, vagyis azokat a parkos, sétányokkal tűzdelt közösségi tereket a folyópart mentén, amelyeken keresztül megközelíthetővé válnak a majdan létesítendő vízibusz-állomások is. Emellett a folyó szigeteit is élénkebben be kell kapcsolni hidak illetve hajójáratok létesítésével a főváros életébe.
Fontosnak tartjuk az egykori ipari negyedek, ún. barnamezős területek rehabilitációját (pl. Kőbányán, Ferencvárosnál), a budapesti iroda- és lakásépítési igényeket elsősorban ide kell terelni, nem pedig a zöldterületek rovására kell újabb hektárokat "elhódítani". A megnövekedett lélekszámú agglomerációs települések és a főváros közötti termékeny és természetes kapcsolat helyreállítására is törekedni kell. Meg kell akadályozni a hipermarketek városperemre való építését, amelyek jellemzően a helyi kistermelők kárára vannak és ezzel párhuzamosan lehetővé kell tenni a kistermelői áru gyors és egyszerű városba jutását.
A helyiek számára gyalog is gyorsan elérhető, önálló városrészi alközpontokat kell létesíteni, a hivatali struktúra decentralizálásával, helyi irodák megnyitásával kell a polgárok kényelmes ügyintézését biztosítani.
forrás: LMP kampányblog
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
