Szívhatjuk, ha megváltozik: Alkotmánybírósághoz fordult az LMP a fővárosi szmogriadó rendelet változása miatt
A Fővárosi Közgyűlés a közelmúltban döntött a szmogriadó szabályozásának megváltoztatásáról. Bár zöld szempontból helyes a megközelítés, hogy a rendszám számjegyei helyett az autók környezetvédelmi tulajdonságai alapján tiltsák ki szmogriadó esetén a budapesti utakról a járműveket, az előterjesztés csupán a járművek elhanyagolható számát érintené. A Közép–Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójának álláspontja szerint a ”fekete és piros matricával ellátott gépjárművek részvétele a budapesti forgalomban igen csekély, a módosítás során a tájékoztatási és riasztási fokozatban elrendelhető intézkedéseknek a környezeti levegő minőségére történő hatása jelentéktelenre zsugorodott”.
A korábbi szabályozás, a páros-páratlan rendszám alapján történő korlátozás környezeti szempontból kedvezőbb és hatékonyabb volt, ezért a tervezett módosítás alkotmányellenes is, mert sérti az Alkotmánybíróság 28/1994. AB határozatát, amely szerint a környezetvédelem jogszabályban elfogadott szintjét csökkenteni nem lehet. A szakirodalom ráadásul egyértelműen kimutatta, hogy a szmoghelyzetet elsősorban a dugóban araszoló járművek okozzák, hiszen a lassú haladás, illetve az eközbeni állandó lassítás és gyorsítás esetén a szennyezőanyag-kibocsátás a többszörösére növekszik az egyenletes haladáshoz viszonyítva. Amennyiben a járművek kis hányadának közlekedését tiltják meg, a magas szennyezettség továbbra is fennmarad. A Lehet Más a Politika ezért az Alkotmánybíróságon támadta meg a Fővárosi Közgyűlés szmogriadó szabályozást módosító határozatát.
A szmogriadó szabályozásán túl egyéb levegővédelmi intézkedések is halaszthatatlanok, hiszen a lakosság számához viszonyítva Magyarországon halnak meg a legtöbben Európában – évente 16 ezren – az elsősorban a közlekedésből származó egészségkárosító részecske (PM10) szennyezés miatt. Egy átlagos magyar a jelenlegi szennyezettségi szint mellett egy évet veszít az életéből. Az országban a legszennyezettebb térség Budapest és környéke, itt a várható életvesztés több év is lehet. Az Európai Unió 2009-ben eljárást kezdeményezett hazánk ellen, mivel a tolerálhatónál lényegesen többször volt a határérték feletti mértékben szennyezett a levegő Budapesten. Noha a főváros több szennyezett levegőjű hazai településsel együtt mentességet kért az EU-tól az egészségügyi határértékek betartatása alól, Budapest, Miskolc és Szeged nem kapott felmentést, mivel az uniós szakértők szerint ezen városok korántsem tettek meg mindent a légszennyezés leküzdése érdekében.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
