2010. 11. 22.

Mire számítsunk a vízgazdálkodás terén?

Kérdés a vidékfejlesztési miniszterhez

 

Amennyiben a beterjesztett költségvetési javaslat alapján próbáljuk megtudni, hogy mit gondol a kormány a vízgazdálkodásról, riasztó következtetésekre juthatunk.  A jelek szerint a kormányzat a vizet nem természeti kincsnek, életfeltételnek és környezeti erőforrásnak tekinti, hanem olyan veszélyforrásnak, amely akkor is bajt okoz, ha van, meg akkor is, ha nincs - de semmit nem kíván tenni azért, hogy a vizet ott tartsa, vagy oda terelje, ahol valóban szükség van rá.

A vidékfejlesztési minisztérium szakállamtitkára szeptember közepén komplex vízgazdálkodási program kidolgozását ígérte, a vízgazdálkodási reform a kormányprogramnak is része volt. A komplexitásból a költségvetésben semmit sem látunk, és én azt sem merném reformnak nevezni, hogy megnövelik a vízgazdálkodási társulások forrásait (aligha függetlenül attól a ténytől, hogy a Fidesz friss ÁSZ-elnöke, Domokos László a közelmúltig a Vízgazdálkodási Társulások Szövetségének Országos Szövetségének elnöke is volt). Ezen társulások legfőbb tevékenysége a belvíz-elvezetés - a reformnak egyebek között éppen azt kellene elérnie, hogy a hangsúly átkerüljön a védekezésről a megelőzésre, illetve az ésszerű vízgazdálkodásra, aminek azonban a költségvetésben nyoma sincs. Nincs megfelelő forrás a víz keretirányelv végrehajtására sem. Eltűnt a Tisza-völgy fenntartható tájgazdálkodását célzó Új Vásárhelyi Terv a költségvetési sorok közül – a programból mára csupán a legdrágább, de legkevesebb eredménnyel kecsegtető elemek, a kibetonozott árapasztó tározók valósultak.  

 

Ezen a ponton az Orbán-kormány "vízgazdálkodási reformja" az elmúlt évtizedek zökkenőmentes folytatása - biztos, hogy erre adták a voksukat a választók áprilisban?

 

Ha tetszett a cikk, csatlakozz Jávor Benedek Facebook-oldalához!

A bejegyzés trackback címe:

https://javorbenedek.blog.hu/api/trackback/id/tr42465766

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2016.01.05. 11:11:05

Hol van a helye az árvíznek? Magyarul értjük, tudjuk a választ. Ugyanis nem bonyolult.

Az ártéren. :-)

Eleink az árterek terepszintje fölé kiemelt, a mainál 20-szor sűrűbb csatorna hálózattal juttatták ki az árt annak a terére. :-) Gravitációsan (ma a belvizeket a Tisza középvizi vízhozamát felülmúló összegzett vízhozamú átemelőkkel "oldjuk meg"). A mesterséges középső szintes fenekű csatornák fenékszintje valahol a középvízinél, vagy kissé alatta lehetett.

Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Csak ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte. Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség. Ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-as évek elején már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom.

Mindezt 15. éve tudhatnánk (a vízügy is tudhatná), ha olvasnánk Takács Károly régész kutatásainak az eredményét:

www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf
süti beállítások módosítása