Tisztelt Jávor Úr !
Nagyon elszomorító , hogy Ön a SÖTÉTZÖLDEK véleményét képviseli az országgyűlésben és a parlamenti pozíciójával járó nyilvánosságot arra használja fel, hogy a közvéleményt egyoldalúan tájékoztassa. :-(
Ajánlom figyelmébe a Reális Zöldek Klub honlapját és tevékenységét !
Bős-Nagymaros : az akkori értelmiségiek (írók,költök,tanárok,stb) jobban tették volna , ha maradnak az íróasztaluknál és nem tüntetnek egy létesítmény ellen , amihez gyakorlatilag lövésük sem volt.Óriási kárt okoztak az Országnak. Sőt ennek a hatása ma is él. Sajnos.:-(
Mi volna , ha egyszer a vízügyi szakemberekre bíznák a szakmai döntéseket nem pedig dilettáns , nagyhangú környezetvédőkre vagy politikusokra?
Külföldi , független vízügyi szakemberek is megállapították, hogy hosszútávon csak vízlépcsők építésével oldhatók meg a Dunával összefüggő problémák(medersüllyedés , talajvízszint , ivóvíz , paksi erőmű hűtővízellátás stb.) A hajózhatóság csak hab a tortán.
Síkvidéki erőmű : Kisköre. Egy sokkal kisebb vízhozamú (kb.1/3) folyón a Tiszán üzemel már majdnem 40 éve. Évi kb.90 MWh árammal járul hozzá hazánk energiafelhasználásához. A Tisza-tó pedig nyilván azért védett mert a duzzasztás tönkreteszi a környezetet.:-)
Gabcikovo(Bős) , Freudenau nyilván teljesen haszontalan , gazdaságtalan létesítmény. Bizonyára azért öltek bele Euro milliókat.:-))
Valószínűleg nem csak az autópálya építés lendíti fel a gazdaságot.
A vízenergiától tisztább, fenntarthatóbb , megújulóbb nem nagyon létezik.
Ja és a Kedves SÖTÉTZÖLDEKnek üzenném : tessék a Kisbalatonra költözni egy nádkunyhóba és véletlenül se tessék áramot használni(számítógép stb.). Így talán csökkenhet (akár jelentősen is) hazánk energiaéhsége ! :-)
Maradok Tisztelettel !

Sötétzöld? Simán csak sötét. Kiszámolta már valaki , mennyibe került idáig hogy "GYŐZTÜNK"?

Ejnye, moderálgatunk? Ilyen sértődékenyek vagyunk?
Na, figyelj: a Dunán 18 vízi erőmű van. A Rajnán 10 csak Németországban. A Majnán 34. A Moselen 35. A többinek nézz te utána.
Ezután miféle barom mondja azt, hogy a gátépítés ellentmond az Unió céljainak? Mi a célja az Uniónak? Szénerőművek építése? A köztudottan környezetkímélő közúti szállítás fejlesztése? Mennyi nektek az IQ-tok, 6?

Kedves pernahajder Campbell!
Eszem ágában nincs moderálni, ahogy az eddigi bejegyzéseket sem moderáltam. Ha valamilyen bejegyzés nem jelenik meg, annak kizárólag technikai okai lehetnek, kérem küldje be újra.
Ami a legutóbbi kommentjének tartalmi elemeit illeti:
Az Unió Víz Keretirányelvben deklarált célja a jó vízminőség biztosítása 2015-ig.
Az olyan síkvidéki nagy duzzasztóművek, amelyek a hazai Duna-szakaszon megvalósíthatók lennének, széles körű szakmai konszenzus szerint ellenkezik ezzel a céllal. A Duna felsőbb szakaszain évtizedekkel ezelőtt létesített, vagy más, eltérő adottságú folyókon a múltban megépített gátak nem igazán jó érvek a hazai duzzasztások mellett. Franciaországban az elmúlt években már inkább a meglevő gátak elbontása a program. Ausztria a 80-as 90-es években maga is lemondott a hainburgi Duna-gát megépítéséről, felismerve annak aránytalan környezeti kárait.
A megújuló energia-termelés csak akkor fenntartható, ha az energiatermelés nem okoz aránytalan környezeti terhelést. Magyarország megújuló potenciáljában nem a vízenergia jelenti a kitörési pontot. Kisebb vízfolyásokon kiserőművek létesítése elképzelhető, vagy a vízáramba leengedett turbinákon alapuló, duzzasztás-mentes megoldásokban is lehet gondolkodni, de biztosan nem a dunai nagy duzzasztók fogják fenntartható módon kiváltani a szénerőműveket.
A közlekedés tekintetében a közismerten környezetkímélő vasúti szállítás fejlesztése, illetve a dunai hajózás feltételeinek nem radikális mederátalakításokon alapuló javítása jelent megoldást.
További kulturált kommentelést kívánok!

@Váczi Imre: Kedves Imre, bocs, bunkó vagyok, visszaveszek.
Majd rólatok fogok példát venni, akik veszélyesen ostoba ötletnek minősítitek a gátépítést, és nem épeszűnek, aki ezt akarja. Ez olyan szép, szofisztikált mocskolódás, nem olyan csúnya szimpla, mint az enyém.

Különben szerintem is a rendszerváltás egyik legszebb összefogása volt, sőt, talán egyedülálló a történelemben, amikor írók, festők, kőfaragók és balett-táncosok egyszer csak műszaki-ökológiai szakemberekké váltak. Mi ez, ha nem igazi sikertörténet?

@jávor benedek: Kedves Benedek, köszönöm a választ! Kérlek, ha van némi szabadidőd, olvasd át a duna.blog.hu-n Somlóvári László "Duna szabályozás=politikai öngyilkosság" című, egyelőre három részes sorozatát. Látni fogod, hogy a vízlépcsők építése nem csak energetikai kérdés, annál valamivel összetettebb.

A magam részéről úgy gondolom, ha a máshol megvalósult létesítmények nem elég jó érvek az építés mellett, akkor a bontások sem jó érvek ellene.

A vízminőségről csak egy rövidke hír 2007-ből, hogy az öt évvel azelőttiekhez képest az egész Dunán csak pozsony alatt javult a vízminőség (tudjuk, ugye mi van ott):
www.rtlklub.hu/hirek/belfold/cikk/7855

A törpe erőművekről pedig: www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/7szekcio/Varga_Gyorgy_vizerohaszOK.htm

@jávor benedek: látom, dolgozol, csak még valami. Nem igazán értem ezt a síkvidéki (sőt, újabban síkvidéki-nagy, mert a kicsi most trendi) dolgot, meg, hogy ez annyira, de annyira más, mint a többi (vagy ha nem, akkor máshol van), hogy sehonnan nem vehetünk példát. Vagyis hát értem, mert egyébként minden félelmet meg lehetne cáfolni létező és kiválóan működő példákkal, ez egy ilyen jolly joker.
Te, mint Budapesti képviselő, mit mondanál arra, hogy Budapest esetében semelyik másik várost nem vehetjük alapul semmilyen kérdésben, mert olyan máshol nincs, hogy egyik oldalán sík, másik oldalán hegyvidéki metropolisz, folyammal a közepén?

Nekifutok még egyszer, elvégre kit győzködjek, ha nem egy ökopárt képviselőjét?
Jót nevettem azon, hogy kizárod a megoldások közül a mederalakítást, hiszen a jelenlegi állapot is pont egy alig több mint száz éve történt folyamszabályozás eredménye. Előtte nem is volt kialakult főmeder, a Duna a Kisalföldre érve szétterült, kisebb ágak szövevényes rendszerévé szakadt (ez, illetve ennek maradványa a Szigetköz). Szükségessé vált a szabályozás, mert a gyakori árvizek nagy területen tették lehetetlenné a földművelést. Azonban a beavatkozás után egy nem egyensúlyi állapot jött létre, hiszen a folyam másra törekszik. Ez, és a Felső-Duna szabályozása együtt mára (tegnapra) olyan helyzetet eredményezett, ami további beavatkozást tesz szükségessé. Széles körű szakmai konszenzus alapján a vízlépcsőépítés jelenti az átfogó és tartós megoldást, egyszerre biztosítva egyebek mellett a káros medermélyülés és talajvízszint csökkenés folyamatának megállítását, az árvízvédelmet, az öntözés lehetőségét, a kiszámítható vízgazdálkodást, a szigetközi vízpótlást és a nemzetközi szerződésben vállalt 25 dm-es merüléshez szükséges vízmélységet a legkörnyezetkímélőbb szállítási mód, a hajózás részére (ezen a ponton szeretnék külön gratulálni a hajózásnál sokkal drágább, környezetszennyezőbb és balesetveszélyesebb vasút fejlesztéséhez, mint alternatív ötlethez). És ha már ott van, kiváló alkalmat teremt környezetbarát, megújuló energia termelésére.
Ezzel szemben a jelenlegi torz állapothoz való ragaszkodás nem a fenntartható fejlődést szolgálja, hanem a romlást tartja fenn.
Említetted a meg nem épült hainburgi vízlépcsőt. Kiváló példa. Valóban, a területet nemzeti parkká minősítették, és úgy gondolták, ebbe nem szabad ilyen drasztikusan belenyúlni. Meg is lett az eredménye: kevés olyan pusztuló, elcseszett, telesarkantyúzott szakasz van a Dunán, mint az. Ha legközelebb Bécsbe mennél, menj Pozsonyba autóval, ott szállj fel a Twin City Liner gyorshajóra, az egy óra alatt a Schwedenplatzon van, és közben láthatod magad is. Bécs alatt megnézheted a nagymarosival adatai alapján gyakorlatilag megegyező freudenaui síkvidéki vízlépcsőt is, amit közkívánatra (volt népszavazás róla!) építettek ezután, 1992 és 1998 között, és azóta is kiválóan működik. Nem úgy van az ám, hogy az osztrákok észbe kaptak, és leálltak mindenféle vízi építéssel.
Szóval ez egy olyan dolog, hogy ha elkezded meglépcsőzni a folyamot, akkor ezt folytatnod kell végig, különben a kihagyott szakasz pusztulni kezd. A Szigetközben a talajvíz süllyedése sok évvel Bős-Nagymaros építése előtt kezdődött. Amit felettünk csinálnak, meghatározza a mi teendőinket is, nincs kibúvó. Ezt úgy látszik, megértettétek a paksi bővítés esetében, hiszen ha jól értem, azt mondjátok, hogy bár nem tetszik, ezt nem tudja az ország megspórolni. Miért nem tudjátok ezt Nagymaros esetében is belátni? Ennyire hat még a rendszerváltás gyönyörű összefogása?
Mondd Benedek, ennek a nagyszerű dolognak melyik a legfelemelőbb momentuma számodra? Amikor Lipták Béla azt bizonygatta, hogy a kártérítési pénzt az emigráns magyarság sec perc alatt kiköhögi majd nekünk? Vagy amikor kamu földrengésveszéllyel riogattak? Amikor nem engedték a Kiliti víztározó feltöltését, ezzel megakadályozva, hogy mi határozzuk meg a Szigetközbe jutó víz mennyiségét? Esetleg, amikor Hajóssy Adrienne három hónappal a Duna elterelése előtt azt mondta a tévében, hogy a szlovákok műszakilag nem képesek a C-variánsra, ezt ő, mint szakértő tudja? Amikor Vargha János az elterelés előtt pár nappal a Nap tv-ben egy láda pezsgőben fogadott, hogy a szlovákok nem tudják megcsinálni? Vagy, amikor az egész dilettáns banda egymást túllicitálva bizonygatta, hogy Hágában nekünk ítélnek majd mindent? Tudod te egyáltalán, hogy kiket dicsérsz az égig, ember?!
Ja, fentiek csak a szükségszerűségek voltak, a környezeti és nemzetgazdasági előnyökről rengeteg adat van Somlóvári kapitány írásaiban, tényleg érdemes elolvasni. Azt persze senki sem állította, hogy egy vízlépcsőnek csak pozitív hatásai lehetnek, de ha tényleg olyan drámai, végzetes következményei lennének az építkezésnek, akkor már lennének ilyenre példák, elvégre csak Európában százas nagyságrendben vannak hasonló kaliberű vízlépcsők. Ha pedig lenne ilyenre példa, az folyt volna a csapból is, hiszen az ellenzőknek elég lett volna csak rámutatni, nem kellett volna helyette mindenféle baromságot kitalálni. Nem tűnik föl, hogy nincs ilyen? Hogy nem ott megy tönkre a folyam, ahol van vízlépcső, hanem ott, ahol nincs?

@Humber Barge: Jézusom, a reális zöldeket hivatkozási alapul venni?!
Erre mondják, h viccnek durva... :-)

Nos én úgy gondolom ez nem vicc !!! Ha venné a fáradságot és elolvasgatná a honlapjukon található írásokat a témában , meglátná , hogy bizony hozzáértő embereket tömörít ez a szervezet akik nem "a levegőbe beszélnek", és nekik is fontos a természet.

Üdv!

Jó lenne, ha a biológus - ökológus a biológiával - ökológiával foglalkozna, nem pedig a vízgazdálkodás, folyószabályozás, vízrendezés, ármentesítés-árvízvédelem, műszaki hidrológia, vízépítés, vízellátás-csatornázás, öntözés, ivóvíz-ellátás, vízszerzés, vízépítési mérnöki műtárgyak, áramlástan, hidraulika, energiagazdálkodás kérdéseivel dilettáns módon...

Ha annyira biztos a tudásában, kérem látogasson el pl. a bajai Vízügyi Főiskolára (Eötvös József Főiskola), vagy a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékére ezzel a véleményével. Szerintem körbe fogják röhögni, vagy inkább csak legyintenek egyet.

Még valami:
Ajánlom szíves figyelmébe ezt a videót:

www.youtube.com/watch?v=e0DLwzeLhuA

@Hozso28:
Kedves Hozso28!

Az a kérdés, minek tekintünk egy folyót? Amennyiben csupán átépítendő, csatornázandó, betonozandó, műtárgyazandó folyadéklevezető egységnek, akkor természetesen jogos a felvetése, és egy biológus-ökológusnak semmi keresnivalója a folyók körül.
Én a magam részéről a folyót alapvetően egy természetes eredetű ökoszisztémának tekintem, amely kisebb vagy nagyobb emberi beavatkozás nyomait is magán viseli. Ennél foglalva illetékesnek gondolom mind az ökoszisztémával foglalkozó biológus-ökológust, mind bizonyos fokig a kisebb vagy nagyobb emberi beavatkozást végző mérnököt.

"Én a magam részéről a folyót alapvetően egy természetes eredetű ökoszisztémának tekintem, amely kisebb vagy nagyobb emberi beavatkozás nyomait is magán viseli."

Teljesen egyetértünk.

Viszont miből gondolja Ön, hogy a vízügyi szakemberek nem veszik figyelembe ezeket a kérdéseket?