Ha hétfő, az energia...
A február 14-i ülésnapon azonnali kérdéssel fordultam Fellegihez "Lesz-e valamikor világos energiapolitikája a kormánynak?", majd az éjszakai órákban az energetikai módosító csomag részletes vitájában (hajnali 1 - 1/2 2 körül került napirendre) ekéztem a Lázár-féle módosítót.
Az azonnali kérdés szövege:
"Tisztelt Ház! A sajtó szerint a kormány 6-8 milliárd forintnyi szén-dioxid-kvóta eladására számít 2012 végéig. A hírnek akár örülni is lehetne, a kvótapiac jelenleg pang, egy sikeres eladás most tényleg szép teljesítmény lenne, és a hazai zöldenergia-szektorra rá is férne ez a bevétel, ám az utóbbi hetek eseményei alapján inkább az aggodalom látszik indokoltnak. Az energiapolitikai döntések nem állnak össze olyan logikai lánccá, amelyből bármilyen értelmes kormányzati szándékra lehetne következtetni. Stratégia helyett rögtönzés zajlik, látható célok és irányok nélkül. Még most is alig követhető, hogy hova került 30 milliárd forint korábbi kvótabevétel. A választási kampányban zöld Széchenyi-tervről, 100 ezer hőszigetelt otthonról, felpörgő, munkahelyeket teremtő zöldiparról volt szó. A költségvetésben és az Új Széchenyi-tervben ehhez képest viszont jelképesnek is csak nagy jóindulattal nevezhető összegek bukkannak fel, az ÚSZT-ben például soványka 8 milliárd forint energiatakarékosságra. A lakások komplex energetikai felújítása, a zöldenergia-ágazat megerősítése már legfeljebb ködös vágyként szerepel, megfelelő források nélkül.
Közben a kabinet tavaly visszavonta a szélerőműtendert, elbizonytalanítva a befektetőket, a napirenden lévő energetikai módosító csomag kapcsán pedig már a nyilvánosság számára is egyértelművé vált a kormányon belüli egységes elképzelések hiánya. Amit jelenleg látunk, az a gázimport- és a szénhidrogén-függőség konzerválása, az alacsony hatékonyságú, pazarló ipari és lakossági energiahasználat bebetonozása és a zöldenergia versenyhátrányának a növelése. Kérdésünk, hogy van-e a kormánynak egységes energiapolitikája, vagy jól látjuk-e, hogy a kabinet lemondott a szemléletváltásról az energiaszektorban, és leginkább talán a Paksi Atomerőmű bővítését készítik elő azzal, hogy az összes lehetséges alternatívát jó előre diszkreditálják."
Az éjszakai vitából részlet ( a teljes szöveg itt elolvasható, vagy videón is megnézhető):
"Az a játék, ami itt zajlott az elmúlt hetekben Lázár képviselő úr módosító indítványával - ha a végén az Országgyűlés leszavazza ezt a módosító indítványt - akkor is sok milliárd forintjába kerül az országnak, és évekre hidegre tette az egész megújulószektort, egész egyszerűen azzal, hogy kihúzta alóla a finanszírozási hátteret.
Azt gondolom, hogy nem engedhetjük meg magunknak, amikor azt látjuk, hogy - akár az új Széchenyi-tervben, akár a költségvetésben - amúgy is rendkívül szűkös források állnak rendelkezésre a megújuló energiák támogatására. Egész egyszerűen az ország nem engedheti meg magának, hogy ilyen mértékben elbizonytalanítsa a piaci finanszírozási forrásokat; amiből két dolog jöhet ki: vagy az államnak kell ezeket a forrásokat a szektor rendelkezésére bocsátani ‑ márpedig látjuk, hogy az államnak erre nincsenek forrásai ‑, vagy pedig gyakorlatilag elbúcsúzhatunk évekre attól, hogy Magyarországon hosszú távú megújulóberuházások történjenek.
Azt gondolom, ezzel a felelősséggel kellene a kormánynak és a kormánypárti képviselőknek az energiapolitikához hozzányúlnia. Nem arról van szó, hogy most itt bejön egy indítvány, kimegy egy indítvány, végül úgysem fogadtuk el. Arról van szó, hogy az a szabályozási kockázat, amit mára a hitelbiztosító intézetek érzékelnek, és belekalkulálnak a hitelezési gyakorlatukba, ez Magyarország esetében gyakorlatilag az elviselhetetlen szintet érte el. "
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.