Normálisak ezek?
Most olvasom, hogy az új szuperegyetem, ami majd megoldja a magyar közigazgatás (sőt: a Magyar, mégsőtebb: az I. Nemzeti Közigazgatás!) valamennyi problémáját, már 2012-től működik, úgyhogy a Kánaánig tényleg nem kell sokat várni.
Abba most bele se mennék, hogy Magyarország legnagyobb bajává nem a rossz intézmények kezdenek válni, hanem a néhány évente nulláról építeni kezdett, alapjaiban újragondolt, teljesen átszervezett, gyökeresen megreformált intézmények, amelyeknek esélye sincs, hogy egyáltalán megmutassák, hogy mire is lennének képesek, mert mire valami eredmény látszani kezdene, eltörlik őket a föld színéről, és kezdik újra Ádámtól-Évától. Tekintsünk el attól is, vajon milyen mértékben fakad sajátos geopolitikai és történelmi helyzetünkből, hogy nálunk a konzervatív kormányok általában élharcosai annak, hogy kő kövön ne maradjon, és a Nagy Proletár Kulturális Forradalomhoz méltó szeizmikus megpróbáltatások szabjanak vadonatúj, még festéktől ragacsos történelmi gyökerekkel rendelkező irányt néhány évente az országnak. Arról sem szeretnék írni, hogy a tisztességes közszolgálatiság feltétele nem a semmiből előhúzott új oktatási intézményekben rejlik, hanem
a) a közigazgatás anyagi, politikai, szervezeti függetlenségében;
b) a kiszámítható, nem a politika kegyétől függő közszolgálati életpályában;
c) a közigazgatás, közszolgálatiság teljesítményének rendszerese, szakmai szempontú értékelésében és ellenőrzésében;
d) a tisztességes munka financiális és munkaerőbázisának megteremtésében és fenntartásában;
amelyek közül az a)-d) pontok mindegyikét önelégült vihogással számolta fel a kormány az elmúlt hónapokban.
Csak egyetlen apró pontra szeretnék kitérni. Megnézte itt valaki a nagy fülkeforradalmi hevületben, hogy hova rakják ezt az országmentő intézményt? Hogy a Ludovikán, a rózsaszínű jövő új intézményének tervezett helyszínén 15 éve a szűkös lehetőségeihez képest fantasztikus munkát végző Természettudományi Múzeum működik? Hogy egy másfél évtizedes kitartó aprómunka eredményeit kell kukázni ahhoz, hogy itt valakinek a nagy álmát megvalósítsuk? Hogy a magyar természettudományos oktatás színvonalával, a természettudományos szakokra jelentkezők alacsony számával kapcsolatos jajongások mennyire hazugok, ha a Természettudományi Múzeumnak, a szemléletformálás, természettudományos nevelés egyik kivételesen jó intézményének a sorsa az egy csettintés, mert most épp jobb ötletünk van? Hogy ez az ország soha nem fog kimászni a szarból, ha folyton visszatömöszköli magamagát az emésztőgödör mélyére, mert mire felmászna a peremre, addigra mindig forradalmian új technikát talál ki a kijutásra, amit természetesen csak az addig elért eredmények teljes megsemmisítésével, a gödör aljáról kezdve lehet a nép üdvözülésére alkalmazni? Hogy Magyarországnak többek között azért nincsenek polgári tradíciói, mert a meglevő hagyományok kiirtásának rögös útján a magukat konzervatívnak hirdetők kéz-a-kézben, vidám indulókat dalolva ugrándoznak előre esküdt ellenségeikkel?
Aki nekem még egyszer elsírja magát a természettudományos értelmiség hiányán jobboldalról, azt örök időkre szóló leckekönyvvel beutalom az új, és az elkövetkező száz évben valószínűleg permanens átszervezésben lévő Közszolgálati Egyetem fülkeforradalom szakára.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.