Ki vállalja a felelősséget?
Interpelláció Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez
(fotó: fh)
Tisztelt Miniszter Úr!
„„Az igazgatási kapacitást tovább kell erősíteni (…)A környezetvédelmi jogszabályok teljesítésének hatékony megfigyelése és végrehajtása érdekben mind területi, mind központi szinten szükség van létszámfejlesztésre”
Ez a mondat az EB Környezetvédelmi Főigazgatóságának a magyar EU-csatlakozást megelőző, a környezetvédelmi hatósági rendszerre irányuló vizsgálatának jelentéséből származik. Csatlakozásunk előtt az Unió úgy látta, hogy hazánk kapacitásai ezen a téren messze vannak a szükségestől.
Mit tett azóta Magyarország? Következetesen és homlokegyenest az ellenkezőjét annak, mint amire szükség lett volna: 2005 óta folyamatosan forrásokat vontak ki az intézményrendszerből, amire már csatlakozásunk körül is csak az európai átlag negyedét költöttük.
Erre a 8 éve zajló folyamatra most az Orbán-kormány teszi fel a koronát: a zárolások keretében 9 milliárd forintot vonnak el csak a környezetvédelmi és vízügyi ágazatból - a minisztérium zárolási kötelezettségének a felét, a tárca költségvetésének ötödével gazdálkodó ágazatból. Ez azt jelenti például, hogy reálértéken a zöldhatóságok finanszírozása a 2005-ös – már akkor is elégtelen - érték felére esik. Miniszter Úr, mégis mire gondoltak? Azon kívül, hogy papíron létezik, mire lesz képes az a hatósági rendszer, amelyik már eddig is alig-alig tudta ellátni feladatait? Amelyik ellenőrző kapacitásainak hiánya szerepet játszott a kolontári tragédiában is? Amelyik eddig sem tudta útját állni a német hulladékimportnak, a dorogi vízszennyezésnek, az óbudai gázgyár Duna-szennyezésének, vagy erdeink pusztításának, hogy csak néhány példát mondjunk?
Miniszter Úr, ki fog Ön állni a tévékamerák elé a következő, hatósági ellenőrzés hiányosságaiból is fakadó szennyezéskor, és ott is meg fogja védeni a mostani döntést? El kíván menni a belvízi védekezés helyszíneire, vagy a tavasszal-nyár elején adott esetben újra bekövetkező árvizek által sújtott területekre, és a szemébe kívánja-e mondani a gazdáknak, akiknek a termése lábon rohadt meg a belvízben, vagy azoknak, akiknek a házát vitte el az árvíz, hogy igen, a vízügyi igazgatóságoktól tudatosan vontuk el egyik napról a másikra az állami támogatás 45 százalékát, mert kellett a pénz egy adópolitikai ámokfutásra?
Tisztelt Miniszter Úr!
Nyugtasson meg, ezt Önök sem gondolhatják komolyan. Ön pontosan tudja, hogy azt, a költségvetés finanszírozási hiányhoz képest jelentéktelen pénzt, amit most itt nyernek, százszorosan fogjuk – nem Önök, hanem az egész ország - visszafizetni kármentesítésben, egészségügyi költségekben, a természeti értékek elvesztésében . Ez a legfelelőtlenebb eladósítása az országnak.
Vagy legalább mondja ki: tudják, hogy mit jelent ez a megszorítás, és vállalják érte a felelősséget a későbbiekben is. A következő árvízi vagy környezeti katasztrófánál az elmúl nyolc évezés már nagyon kevés lesz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
