GMO könyvbemutató - update: letölthető verzió!
Tegnap reggel tartottuk Darvas Béla és Székács András új könyvének bemutatóját a parlamentben. A kötet összefoglalja az elmúlt évek tanulmányait, amelyek a GMO-k környezeti, táplákozási, mezőgazdasági hatásairól készültek. Az EU GMO-direktívája módosításának közepén nagyon fontos tudományosan megalapozni, hogy Magyarország miért is kívánja fenntartani a GMO-moratóriumot.
A könyv egésze letölthető innen.
Az MTI beszámolója a könyvbemutatóról:
"Magyarország ellenzi a génmódosított növények (GMO) termesztését, ebben konszenzus van a parlamenti pártok között - mondta Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A képviselő hangsúlyozta: bár Magyarország agrárgazdasága nem rendelkezik a nyugati versenytársakhoz mérhető tőkeerővel és multinacionális élelmiszerkereskedő hálózattal sem, ugyanakkor a vízhez és a termőföldhöz kapcsolódó "tiszta agrárkörnyezet" fontos értéke az agráriumnak.
Font Sándor szerint 5-15 éven belül ebben a tiszta, vagyis genetikailag módosított növényektől mentes agrárkörnyezetben előállított élelmiszerek lehetnek Magyarország "imázstermékei", s az így működő mezőgazdaság kitörési pont lehet.
A politikus emlékeztetett: az öt parlamenti párt egyetértésével még 2006 novemberében fogadták el azt az országgyűlési határozatot, amely megerősítette, hogy Magyarország megőrzi GMO-mentességét, és nem vonja be a köztermesztésbe a "MON 810" elnevezésű kukoricafajtát. Az Európai Unió többször is kezdeményezte Magyarországnál a moratórium feloldását, ennek ellenére az erről szóló uniós szavazásokon minősített többséggel a magyar tilalom fenntartása mellett szavaztak a tagállamok - fűzte hozzá Font Sándor.
Elmondta: az EU-ban jelenleg is zajlik a vita a "GMO-csomagról", vagyis a genetikailag módosított élőlényekről, növényekről. Magyarország azt kezdeményezi, hogy ne az EU, hanem a tagállamok maguk dönthessenek arról, bevonnak-e köztermesztésbe genetikailag módosított növényeket.
Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának elnöke hozzátette: a környező országok meggyőzésével regionális együttműködést kell kialakítani a GMO-mentes mezőgazdaságról, mert csak így biztosítható hosszú távon a magyar GMO-mentesség.
Font Sándor elmondta, hogy a GMO-téma - a közös agrárpolitika reformja mellett - szóba kerül az EU-tagállamok mezőgazdasági bizottsági elnökeinek csütörtök-pénteki budapesti megbeszélésén is.
Jávor Benedek (LMP) azt emelte ki, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő környezeti és hatástanulmány annak megállapításához, hogy a genetikailag módosított növényfajok jelentenek-e környezeti vagy egészségi kockázatot, ezért elővigyázatosnak kell lenni.
Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára arról szólt, hogy napokon belül nyilvánosságra hozzák a magyar vidék stratégiáját, amely minőségi fordulatot kíván végrehajtani az agráriumban.
A stratégia szerint a mezőgazdaságnak három fontos feladata van. Egyrészt a minőségi, biztonságos élelmiszertermelés, másrészt a környezeti egyensúly fenntartása, illetve egy olyan mezőgazdaság létrehozására, amely megélhetést biztosít a vidéki népességnek - ismertette Ángyán József.
Az államtitkár kiemelte: a genetikailag módosított növények nem járulnak hozzá a biztonságos élelmiszertermeléshez, így nincs helyük a stratégiában.
Aláhúzta: közpénzt a stratégiára, a mezőgazdaságban történő minőségi váltásra költenek, a termékfejlesztés a genetikailag módosított növények esetén "nem a közös kassza kérdése", hanem a termékkel a piacon megjelenni kívánó cégek feladata. Hozzátette ugyanakkor: folyamatosan figyelemmel kísérik a fejlesztéseket, és a különböző kutatások eredményeit, és Magyarország ezzel kapcsolatos politikája folyamatosan idomul a változásokhoz.
A sajtótájékoztatón bemutatták azt a kötetet, amely az elmúlt tíz év magyarországi tudományos kutatásait foglalja össze a génmódosított növények "bizonyítható környezettudományi hatásairól".
A könyvet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága adta ki Darvas Béla és Székács András szerkesztésében, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatói.
A kiadvány az első generációs géntechnológiai úton módosított növények, kiemelten a köztermesztésre benyújtott, MON 810 nevű kukoricafajta agrár-, környezet-, és táplálkozástudományi ismereteit szedi csokorba.
Darvas Béla saját számításaira hivatkozva elmondta: a különböző kormányok az utóbbi tíz évben mindössze 70 millió forintot költöttek a genetikailag módosított növények mellékhatásainak vizsgálatára."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
