A heiligenkreuz-i égetőről a Vas Népében
(Fotó: www.pronas.hu)
Nemrég jelent meg egy hosszabb cikk a Szentgotthárd melletti osztrák hulladékégetőről. Korábban a parlamentben is felszólaltam az ügyben, illetve a januári bécsi tárgyaláson is napirenden volt.
Jávor Benedek: ne épüljön égetőmű a határ mellé!
Bízom abban, hogy nem valósul meg a Szentgotthárd melletti Heiligenkreuzba tervezett égetőmű, mert gazdaságilag sem kellően megalapozott a beruházás és nincs összhangban az európai uniós szabályozásokkal sem, véli Jávor Benedek (LMP) parlamenti bizottsági elnök.
A határ mellé tervezett osztrák hulladékégető Magyarország szempontjából nyilvánvalóan súlyosan káros és nem kívánatos, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elhárítsuk ennek a beruházásnak a rémét Szentgotthárd feje felől, fejtette ki érdeklődésünkre Jávor Benedek, a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke.
A jogi helyzet jelen pillanatban eléggé nehéz. A beruházáshoz az engedélyt az Osztrák Környezetvédelmi Tanács adta meg, ez ellen fellebbezett tavaly nyáron a magyar kormány nevében az Őrségi Nemzeti Park az Osztrák Közigazgatási Bíróságnál, amelynek a működése kicsit emlékeztet a magyar Alkotmánybíróságéra. Egy ügy lefutásának átlagos időtartama egy és két év között van.
Azt gondolom, hogy az idén már nem várható döntés. Az Osztrák Parlament környezetvédelmi bizottságának - rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a szomszédos országok hasonló parlamenti komisszióival - tagjai elmondták legutóbbi, bécsi találkozásunkkor, hogy a beruházó Begas cég úgy nyilatkozott, hogy bár az Osztrák Közigazgatási Bíróságon zajló pernek nincsen halasztó hatálya, tehát akár el is kezdhetnék az építkezést, de ők mindenképpen meg kívánják várni a bírósági döntést, hogy világos, tiszta jogi helyzetben kezdhessék meg a munkákat, hogyha arra engedélyt kapnak.
Ugyanakkor azt is elmondta az osztrák bizottsági elnök, aki a Zöld Párt delegáltja (így az LMP, mint a magyar ökopárt, szoros kapcsolatokat ápol a zöld testvérpárttal), hogy ő személy szerint messzemenően ellenzi a tervezett égetőművet, számos osztrák környezetvédelmi szervezettel, illetve a pártjával együtt.
Újdonságnak hatott, hogy a korábban a beruházást támogató, vagy azzal kapcsolatban semleges Néppártnak a bizottságba delegált tagja kritikákat fogalmazott meg az égetővel kapcsolatban. Mintha változna odakint a politikai környezet.
A legfontosabb az lenne: magyar részről minden eszközt be kellene vetnünk, hogy nyomást gyakoroljunk az osztrák félre. Annál is inkább, mert a tervezett hulladékégető elég labilis lábakon áll. Igazából nem csak környezetvédelmi szempontból elsősorban persze emiatt lenne káros a számunkra, hanem valójában a beruházás gazdasági racionalitása is megkérdőjelezhető. Olyan mértékű lenne a kapacitása, amelyre nincsen szükség Ausztriában. Hiszen jelenleg is kihasználatlanok az ilyen égetőik."
Magyarán importról lenne szó... "Pontosan. Importszemetet égetnének. De nem a nyugat-magyarországi régióban képződőt, mert az nem alkalmas arra, mivel nincs kellő módon szelektálva, hogy ilyen korszerű hulladékégetőben hasznosítható legyen. Nagy valószínűséggel Olaszországból, Szlovéniából, esetleg Szlovákiából tudnák megoldani a táplálását."
Holott, mint az közismert immár széles körben is, az Európai Uniónak a hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapelvei között szerepel, hogy helyben kell ártalmatlanítani és feldolgozni a szemetet...
"Így van. A nagy távolságú hulladékszállítások ellentétesek az uniós célkitűzésekkel. Úgy gondolom, hogy innentől kezdve nem nagyon érdemes szembe menni ezekkel, és óriási kapacitású égetőműveket építeni Ausztriában."
Az unió akár azt is mondhatná: nem! Jávor Benedek ekképpen reagált erre: "Nyilván igen, ám a hatályos uniós szabályozás feltételezésekre nem vonatkozhat, csak konkrét szállításokkal kapcsolatban vizsgálható, hogy azok megfelelnek-e az előírásoknak. Elvben az unió nem mondhatja azt, hogy nem, hiszen nincs bizonyíték arra, hogy itt messziről szállított hulladékot fognak megsemmisíteni. Ha valóban megépül az erőmű, s elkezdődik a hulladékszállítás, akkor konkrét bizonyítékok alapján kerülhet sor olyan perekre az európai bíróságon, amelyek azzal végződnek, hogy kimondják: ezek ellentétesen az uniós szabályozással. De addigra már áll a mű..."
Veszett fejsze nyele lenne...? "Éppen ezért még a megépülése előtt kellene érvényesíteni azt, hogy az uniós szabályozás mellettünk áll. Bízom abban: a Közigazgatási Bíróságra semmiféle külső nyomással nem lehet hatni, objektív döntés születik a valós szempontokat, érveket, a jogi szabályozást figyelembe véve."
Jávor Benedek a közelmúltban azonnali kérdést intézett az ügyben az illetékes miniszterhez, Fazekas Sándorhoz a Parlamentben. Ezt így idézte fel: "Pontosan azt kérdeztem, hogy mit kíván tenni a magyar kormány annak érdekében, hogy létrejöjjön ismételten az a diplomáciai, politikai nyomás, ami a Rába-habzás ügyében már segített? A miniszter távollétében Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár válaszolt. Azt mondta, hogy a kormány odafigyel az ügyre, folynak tárgyalások az osztrák féllel. Nagyon örülnék, ha ezekről tájékoztatnák a Parlamentet, annak illetékes bizottságát, továbbá a szentgotthárdi önkormányzatot, a Pronas Civil Egyesületet, a helybelieket. Hogy megtudjuk, milyen erőfeszítéseket tesz a kormány. Azt gondolom, hogy a nyilvános nyomásgyakorlásra is szükség lenne, ki kellene állni akciókon, amilyenekre a Rába-habzás során is sor került."
Van, lehet itt még további valós szerepük a helyieknek, a civileknek? - firtattuk. "A civileknek óriási szerepük van abban, hogy egyáltalán még nem kezdődhetett meg az építkezés; ez maximálisan nekik és a szentgotthárdi önkormányzatnak, azok elkötelezett tagjainak is köszönhető. Mindenképpen folytatni kell azt a munkát, kampányolást, azt a hihetetlen lelkes, elkötelezett tevékenységet, amit eddig végeztek. Az a nyomás, ami a civilek felől érkezik, az, úgy gondolom, hogy a kormány figyelmét is az ügyön tartja, és segít abban, hogy megnyugtató megoldás születhessen."
S hogy a bizottsági elnöknek mi a személyes - szubjektív - véleménye: szerinte tényleg van esély arra, hogy ne épülhessen meg a bűzmű a határtól kőhajításnyira? Erre így felelt:
"Bízom abban, hogy nem fog megépülni. A környezetvédelmi szempontok nyilvánvalóak. Az, hogy Magyarország nehezen tudja az érdekeit érvényesíteni, mert egy tervezett létesítmény és a hatásviselők között államhatár húzódik, ez egy olyan helyzet, amit ezen az ügyön túlmenően is rendezni kellene. Szakértőkkel dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a megoldás módját az európai szabályozáson belül. Illetve, hogy az európai szabályozást úgy alakítsuk, hogy ilyen és ehhez hasonló beruházások esetében a határon túl lévő hatásviselők erőteljesebben és érdemben tudjanak bekapcsolódni az engedélyezési eljárásokba. Akár a hatóságokon keresztül, akár közvetlen civil vagy államigazgatási eljárásokban ügyféli jogállás révén. Ennek megkeressük a megfelelő jogi megoldásait. A tervezett égető ügye élesen mutatja meg ennek a szükségességét. Mindent figyelembe véve, s abból is kiindulva, hogy - meggyőződésem szerint - gazdaságilag sem kellően megalapozott ez az égető, továbbá nincs összhangban az uniós szabályozásokkal, én abban bízom, hogy figyelembe veszik ezeket a szempontokat és nem épül meg."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.