Kockázatos az atomenergia
Az LMP szerint a Paks közelében történt 2,8 erősségű földrengés ismét felhívta a figyelmet az atomenergia kockázataira. A jelenlegi esemény nem jelentett veszélyt a paksi atomerőműre, azonban nyomatékosította, hogy komolyan kell venni az erőművel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.
Az LMP hiányosnak tartja a tájékoztatást az erőmű állapotáról. Az ökopárt számára a földrengés kétségeket vet fel a jelenleg zajló Célzott Biztonsági Felülvizsgálattal kapcsolatban is, amely abból a megállapításból indul ki, hogy a “paksi telephelyen és környezetében a pannon rétegekben lévő szerkezetek igen nagy valószínűséggel nem aktívak”. Bár az 1990-es években az erőmű átesett egy földrengés-biztonsági megerősítésen, mely javította az eredetileg földrengésekre nem tervezett létesítmény ellenállóképességét, a megerősítés nem volt teljes körű. Továbbra is vannak olyan épületrészek, melyek nincsenek 6-os, vagy annál erősebb földmozgásokra méretezve, ezek pedig veszélyt jelentenek a megerősített szerkezeti elemekre is.
Mindezek figyelembevételével lehet csak dönteni a közel 30 éve, nyolcvanas évek szovjet technológiája alapján épült kiöregedett blokkok üzemidejének meghosszabbításáról, vagy a kormány által erőltetett új blokkok építéséről. Az LMP leginkább a korlátozott nyilvánosságot kifogásolja, így a lakosság megfelelő tájékoztatását követeli a jelenlegi blokkok tényleges műszaki állapota és biztonsági szintje, valamint az új blokkok beruházásának valós költségei és gazdaságossági vizsgálatai, továbbá megvizsgált alternatívái esetében is. A 2003-as üzemzavarról és következményeiről szóló információk egy részéhez is csak évek elteltével, perrel lehetett hozzájutni. Nem tudunk eleget az üzemidő hosszabbítás körülményeiről és a blokkok jelenlegi műszaki és biztonsági állapotáról sem.
Ugyanakkor az elmúlt hetekben és hónapokban több kormányoldalhoz közel álló véleményt is megismerhettünk, mely szerint a paksi atomerőmű két új blokkal tervezett bővítése gazdaságilag nem indokolt, megkérdőjelezhető. Az LMP bízik abban, hogy ez már annak az előjele, hogy az Orbán-kormány is belátja: 3000 milliárd forintot sokkal inkább a megújuló energiák támogatására és az energiahatékonysági lehetőségek kiaknázására kellene fordítani, nem pedig egy drága és kockázatos technológia mesterséges életben tartására.
Budapest, 2011. szeptember 3.
Jávor Benedek
országgyűlési képviselő,
a Fenntartható fejlődés bizottság elnöke
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
