Zöld adórendszerrel erősítené a környezetvédelmet az LMP
A költségvetést értékelő sajtótájékoztató-sorozatunkban tegnap a fenntarthatósági, környezeti szempontú elemzés került sorra. Alább az MTI-hír, illetve a helyben kiosztott háttéranyag.
Az LMP egy úgynevezett “zöld adórendszer” bevezetésével javítana a környezetvédelem helyzetén – mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Jávor Benedek. A párt több mint száz költségvetési módosító indítványt nyújtott be az ügyben a parlamentnek.
Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke arról beszélt, hogy pártjuk a zöld adórendszer mellett kilométer arányos útdíjjal, a bányajáradék és a környezetterhelési díjak megemelésével, a kvóta-aukciók bevezetésével több száz milliárd forintnyi forrást teremtene. Ezekből a bevételekből az LMP megemelné a környezetbiztonságot szavatoló hatóságok támogatását, valamint megduplázná a nemzeti parkok és a vízügyi igazgatóságok forrásait.
A képviselő a jelenlegi helyzetet elemezve azt mondta, hogy a környezetvédelem, ami korábban is a költségvetések által sújtott területe volt az államigazgatásnak, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta még kiszolgáltatottabb helyzetbe került. Jávor Benedek szerint a terület már tavaly is “súlyos megszorításoknak” volt kitéve és ez a jövő évi büdzsében is folytatódik.
A politikus felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés a környezetvédelmi intézményrendszer forrásainak 20-30 százalékát vonhatja el. Hozzátette, hogy közben 5 milliárd forintról 3,5 milliárdra csökken a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szerveknek támogatása. Hangsúlyozta, hogy ezek az intézmények így már az alapvető feladataikat sem tudják majd ellátni és elmaradhatnak azok az intézkedések, amelyekkel “a kolontárihoz hasonló katasztrófákat” meg lehetne előzni. Jávor Benedek kijelentette, hogy az árvíz- és belvízvédelemre szánt források sem lesznek elegendőek.
Bírálta a kormányt azért is, mert – véleménye szerint – elmulasztják, hogy az adórendszer “zöldítésével” új forrásokat teremtsen a büdzsé számára.
Priksz Gábor, az LMP országos választmányának tagja arról beszélt, hogy a civil szervezetek folyamatosan csökkenő költségvetési támogatása is komoly károkat okoz a környezetvédelem ügyének. Hozzátette, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramon (NCA) belül is kevesebb pénz áll majd a társadalmi szervezetek számára, mint a korábbi esztendőkben.
(MTI)
A háttéranyag:
A környezetpusztítás költségvetése -
Az LMP módosító javaslatai
A megszorítások egyik legnagyobb vesztese ismét az elmúlt másfél évben már drámaian ellehetetlenített környezetvédelmi ágazat lesz. Az intézményrendszer finanszírozására helyenként újabb 30 százalékkal szűkül. A környezetvédelmi hatóságok, nemzeti parkok várhatóan minimális feladataiknak sem fognak tudni eleget tenni. Az állam gyakorlatilag lemond a hatályos jogszabályok betartatásáról, kikényszerítéséről. A hatósági kényszer mellett a gazdasági ösztönzők sem működnek. Az adórendszer zöldítésének elmaradása, a környezetterhelő tevékenységek megadóztatásáról, a környezethasználat díjainak emeléséről való lemondás, illetve a környezetvédelmi bírságok alultervezése ugyancsak a környezetpusztítást pártolja. Végezetül a civil szervezetek támogatásának radikális csökkentése a környezetvédelem harmadik esélyét, a civil érdekérvényesítést is ellehetetleníti. Ez a rendszer így egyértelműen a környezetünk pusztulásához, biztonságunk csökkenéséhez és érdekérvényesítő képességünk gyengüléséhez vezet.
A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek támogatása 5 milliárdról 3,5 milliárd forintra csökken, ami csaknem 30 százalékos elvonást jelent. 2011-ben sok helyütt már üzemanyagra, laboratóriumi kellékekre, olykor bérfizetésre sem volt pénz - elgondolkodtató, hogy milyen szintű ellenőrzési munkát lehet így végezni. A további leépítéseket elfogadhatatlannak tartjuk, különösen annak fényében, hogy a tavalyi vörösiszap-katasztrófát követő vizsgálatok is arra utaltak: súlyos szakmai és erőforrásbeli hiányosságok mutatkoznak a szakhatósági rendszerben, és részben ezek vezethettek a tragédiához. Álláspontunk szerint az érintett felügyelőségek és igazgatóságok megerősítése lenne a logikus reakció ezekre a tapasztalatokra.
A nemzeti parki igazgatóságok költségvetése tovább csökken, miközben már a tavalyi elvonások miatt is lehetetlenné vált az alapfeladatok ellátása. Az idei elvonás szerényebb mértéke is csak statisztikai trükkökkel mutatható ki: idén az uniós pályázatok önrészét képező 400 millió forintot is beleszámolták a nemzeti parkok költségvetési támogatásába, ami a korábbi években nem itt szerepelt. Ezt is figyelembe véve a valóságban félmilliárd forintnyi, 20 százalékos megszorítással kell szembenéznie a természetvédelemnek.
Különösen furcsa a vízügyi igazgatóságok átszervezése: a szakmailag indokolhatatlan áthelyezésük mellett a Belügyminisztériumba, nagyarányú költségcsökkentésen is átesnek: 11 helyett 8,2 milliárd szerepel ebben a költségvetési sorban, ami szintén csaknem 30 százalékos csökkenés. A jelek szerint a kormány már tudja, hogy nem lesz jelentős ár- és belvíz 2012-ben - mert különben ez a pénz biztosan kevés lesz!
A Vidékfejlesztési minisztérium összesen 138 millió forintot szán a civil szervezetek támogatására, miközben 7-8 évvel ezelőtt még 300 millió forint állt rendelkezésre. A párhuzamos támogatási források (NCA, egyéb minisztériumok keretei) hasonló csökkenésével, illetve a civil szervezeti jogok visszaszorításával együtt mindez az állampolgári aktivitás, a felelős részvétel, a civil szervezeti munka minimumra szorítását hozza. Nem kérdés, hogy pontosan ez is a cél.
Teljesen hiányzik az adórendszer zöldítése. A használatarányos útdíj bevezetésének halogatása, a környezetterhelési díjak és a bányajáradék indokolatlan alacsonyan tartása, a hulladék-lerakási adó bevezetésének elmulasztása, a CO2-kvóták ingyenes osztogatása a vállalatoknak az EU által előírt aukció helyett, a gépjármű-adóztatás egységes, környezeti szempontú átalakítása révén összességében sok száz milliárd forint bevételről mond le az állam, miközben indokolatlanul támogatja a környezetpusztító tevékenységeket.
Mindezekkel szemben az LMP „Munkát, levegőt!” című alternatív költségvetési javaslatával összhangban benyújtott módosító indítványaink a zöld adórendszer révén új forrásokat teremtenek. A kvóta-aukciók 50 milliárddal, a környezetterhelési díjak emelése 20 milliárddal, a használatarányos útdíj bevezetése 60 milliárd forinttal növelik a forrásokat. Ehhez jön a gépjármű-adóztatás reformja, a cégautó-használatok felülvizsgálata, és néhány további, közlekedéssel kapcsolatos változtatás, melyek további tízmilliárdokat jelentenek. Az így képződő bevételek terhére 40 százalékkal megemeljük a vízügyi igazgatóságok támogatását, kétszer annyit költünk a környezetbiztonságunkat szavatoló zöld hatóságokra, 800 millió forint többletforrást szánunk a nemzeti parkokra, megduplázzuk a civil szervezetek támogatását, forrásokat rendelünk a levegőminőség javításához, a teljesen leállt Országos Környezeti Kármentesítési Programhoz, az erdőgazdálkodás fenntarthatóvá tételéhez és a parlagfű elleni védekezéshez. Jelentős épületszigetelési és korszerűsítési programokat indítunk, és támogatjuk a megújuló energiaforrásokat.
Mindezek révén Magyarország a kormány programjával ellentétben az olcsó környezetszennyezés lehetősége helyett magas környezetminősége és fejlett zöld ipara révén lesz versenyképes a világban.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
