Verespatak - itt a 24. óra?
Szerdán Illést kérdeztem arról, hogy mit kíván tenni a kormány a verespataki bánya rövidesen várható engedélyezése ellen. Nos, kiderült: semmit.
"Hallgatás beleegyezés? – Mit tesz kormány Verespatak ügyében?
Tisztelt Államtitkár Úr!
Tíz éve folyik a küzdelem Romániában és Magyarországon a verespataki aranybánya engedélyezése és megnyitása ellen. Tíz éven át a helyi és hazai civilek sikerrel tartóztatták fel a megalomán tervet. Úgy tűnik azonban a pénz beszél, a kutya ugat, és a beruházók sok száz millió dollárja végül is felőrölte az ellenállást. A hírek szerint még az idén várható a bánya környezetvédelmi engedélyének kiadása.
Az LMP meggyőződése, hogy a bányanyitás már közép távon Románia számára is rossz döntés, a 2000-es tiszai ciánszennyezést elszenvedő Magyarországnak azonban biztos, hogy csak kockázatokat jelent. Ehhez képest a máskor szomszédainkat oly hetykén kiosztó magyar kormány feltűnően csendes az ügyben. Azt sem tudjuk, hogy az a szerény próbálkozás, amit a minisztérium még augusztusban egy levél megküldésével megtett, milyen eredménnyel járt. Megismerheti-e a hazai nyilvánosság a román fél válaszát? És van-e elképzelése a kormánynak arra, hogy mi a következő lépés? Vagy beletörődtek már a verespataki bányanyitásba, és csak adminisztratív alibizés zajlik az engedély kiadásáig?
Pedig tennivaló lenne bőven. Tíz évvel a nagybányai, egy évvel a kolontári katasztrófa után, nem lenne időszerű egy Kárpát-medencei együttműködés elindítása a kockázatos létesítmények feltérképezésére és felszámolására? Két évvel a többek között az LMP által kezdeményezett hazai cianidtilalom kimondása után, nem lenne időszerű egy regionális cianid-tilalmi kezdeményezés élére állni? Látva, hogy a tiszai ciánkatasztrófáért Magyarország egy fillér kártérítést sem tudott kiharcolni, nem kéne rendezni az okozott károkért viselt pénzügyi felelősség kérdését?
Nem szégyen ez, tisztelt Miniszter Úr? Hány katasztrófát várunk még meg, mielőtt felfognánk, hogy a semmittevés rövid kényelméért óriási árat leszünk, sőt, már vagyunk kénytelen fizetni időről időre?
De ne akarjunk mindent egyszerre, kezdjük egy egyszerű kérdéssel: mit kíván tenni a magyar kormány Verespatak ügyében?"
Illés reakciójában főleg a saját idegrendszerével, valamint a kérdésem címének részletes elemzésével foglalkozott, válaszolni viszont nem válaszolt, illetve amit ki lehetett hámozni, az az volt, hogy nem tudnak és nem is akarnak csinálni semmit.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
