Csillebérci sugárzás, békésen szundikáló hatóságok
(fotó: MTI)
Egy hazai izotópgyártó is hozzájárulhatott az Európa-szerte látványosan megemelkedett radioaktív sugárzáshoz. A hónapokig tartó többlet-kibocsátást a jelek szerint azok a magyar hatóságok is átaludták, akiknek a feladata a paksi atomerőmű környezetbiztonsági felügyelete is. Kik a felelősök és mik lesznek a következmények? Az LMP kérdései.
A rendelkezésünkre álló információk alapján úgy tűnik, hogy egy csillebérci izotópgyártó is hozzájárult az Európa-szerte látványosan megemelkedett radioaktív sugárzáshoz. A hónapokig tartó többlet kibocsátást a magyar hatóságok a jelek szerint átaludták: a közvélemény és a sajtó hetek óta találgatja, hogy mi lehet a forrása a sugárzásnak, mégis csak most, külföldi intézmények mérései nyomán merült fel, hogy az Izotóp Intézet Kft.-nek is köze lehet hozzá. Az esetnek egy jól működő demokráciában minden bizonnyal súlyos következményei lennének, az azonban talán Magyarországon sem történhet meg, hogy még a legfontosabb, legkézenfekvőbb kérdéseket se tegyük fel a történtekkel kapcsolatban; ha már a hivatalos tájékoztatás nem történt meg időben.
- Tudtak-e az érintett hatóságok (mindenekelőtt az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, a tisztiorvosi szolgálat, illetve az Országos Atomenergia Hivatal, illetve a Sugárbiológiai Kutató Intézet) arról, hogy a megnövekedett sugárzás forrása Magyarországon keresendő?
- Ha tudtak róla, tájékoztatták-e a kormány illetékeseit, illetve az európai országok társ-szerveit?
- Kinél (a hatóságoknál, netán a kormányzat valamelyik szintjén) akadt el az információ?
- Ki a felelős azért, hogy – bár nyilvánvalóan közérdekű adatról, illetve információról van szó – sem a média, sem a magyar és az európai közvélemény nem ismerhette meg időben a tényeket és az azokból adódó esetleges kockázatot?
- Ha az illetékes hatóságok hibáztak, levonható-e ebből a tényből valamilyen következtetés a magyarországi nukleáris biztonságra nézve. Különösen annak fényében, hogy ugyanezen hatóságok feladata a paksi atomerőmű környezetbiztonsági felügyelete, az országos mérőrendszer üzemeltetése is?
- Amennyiben a hiba a kormányzat térfelén, az említett hatóságokat felügyelő valamelyik minisztériumban történt, meg fogjuk-e ismerni a felelőseit, és lesz-e valamilyen kézzelfogható következménye?
- Van-e összefüggés a költségvetési megszorítások, az elvonásoknak leginkább kitett hatóságoknál tapasztalható kapacitás-szűkülés és a most tapasztalt anomália között?
- Végezetül: mit kíván tenni a kormány azért, hogy Magyarország lakosságának egészségét semmilyen módon ne veszélyeztethessék a hazánkban működő nukleáris létesítmények, és a hatóságok képesek legyenek a legalapvetőbb ellenőrzési, illetve tájékoztatási funkcióik ellátására?
Az ügy tanulsága az LMP számára egyértelmű: egy ritkán előforduló helyzetre az állam illetékes szervei nem megfelelően reagáltak. Ha valóban súlyos nukleáris esemény történt volna, akkor éppen a súlyosság miatt kellett volna nagyon gyorsan és transzparensen eljárni – ha viszont alacsony kockázatú a szennyezés, akkor a bizalomerősítés szándéka indokolta volna ugyanezt. Így ugyanis a közvélemény egyebek között azt sem tudhatta meg, hogy alkalmas-e a magyar hatósági és felügyeleti rendszer a hasonló vagy súlyosabb helyzetek kezelésére.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
