Kossuth téri fairtás - folytatódó vita
A szemetesek megmaradtak...
Úgy tűnik, mind a kormány, mind pedig a fővárosi önkormányzat és a kerületi helyhatóságok törvényességi felügyeletét ellátó Pesti Imre kormánymegbízott kezd eltévedni a Kossuth téri fák kivágásának jogi útvesztőjében. A kormányhivatal vezetője láthatóan nem tudja, mi a különbség a védett fák, illetve a védett park között, a beruházást a kormány megbízásából levezénylő hivatalnok pedig olyan régészeti munkákkal indokolja a fakivágás sürgősségét, amelyekre a magyar jog előírásai szerint még hosszú hónapig nem kerülhet sor.
Pesti Imre kormánymegbízott az LMP nyílt levelére adott válaszában arra hivatkozott, hogy az V. kerületi önkormányzat által kiadott fakivágási engedély olyan határozat, amely az első fokú döntés jogerőssé válását követően azonnal végrehajtható, mivel a tervezett mélygarázs számára előkészített területen fővárosi, vagy kerületi védelem alá tartozó fa nem volt. Ez az állítása zonban a fakivágásra vonatkozó jogszabályok téves interpretációja. A közterületi fás szárú növények védelméről szóló, Pesti Imre által is említett kormányrendelet szerint "A település szempontjából kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő fás szárú növény kivágásának kérelmezése esetén a jegyző az eljárás megindításáról szóló értesítést öt napon belül hirdetményi úton, valamint - ha a település ilyennel rendelkezik - a település hivatalos honlapján is közzéteszi a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott ügyféli jogok biztosítása céljából. Ez esetben az ügyintézési határidő két hónap."
A fakivágásról szóló jegyzői határozat II. 24.-én kelt, és még aznap jogerőre emelkedett - annak ellenére, hogy azon a napon a szóban forgó terület még szerepelt a fővárosi kiemelt közcélú zöldterületek listáján, a közgyűlés döntése alapján csak II. 29.-én törölték onnan (érdemes megjegyezni, hogy a fák kivágása már 28.-áról 29.-ére virradóan megtörtént!). Ráadásul a BVKSZ (Budapest városrendezési keretszabályzata) 5. melléklete alapján a Kossuth tér ma is védett parknak minősül.
Az ügy jogi megítélése szempontjából kulcskérdés, hogy ez a tény elegendő-e ahhoz, hogy a tér növényzetét "kiemelt szakmai, tudományos, település- és kultúrtörténeti értéket képviselő" fás szárú növénynek tekintsük? Az LMP, illetve az általunk megkérdezett környezeti jogászok szerint a válasz egyértelmű: igen. A 2008-as kormányrendelet nem pontosítja ugyan, hogy mit ért "kiemelt érték" alatt, az azonban aligha lehet kétséges, hogy a főváros rendeletében nevesített, kiemelt közcélú zöldterületek, illetve a védett parkok minden bizonnyal ebbe a körbe tartoznak. Emiatt a fakivágás engedélyezése nem volt jogszerű, hiszen nem tartották be a rendeletben előírt két hónapos határidőt.
További vitatható pont, hogy miért volt olyan sürgős a fakivágás? Wachsler Tamás, a Kossuth tér teljes körű felújítását célzó Steindl Imre Program vezetőjének szóbeli tájékoztatása szerint azért, mert a tényleges építési munkák megkezdése előtt még régészeti feltárásokat kell végezni a területen. Jogi szempontból azonban ez a magyarázat is sántít.
A megelőző régészeti feltárásokról szóló 5/2010. NEFMI rendelet szerint a feltárás engedélyezését csak a beruházó kérheti. Csakhogy a Kossuth tér átépítése ügyében még a szabályozási terv módosítás is épphogy elkezdődött, a beruházás engedélyezése pedig hónapok múlva lesz esedékes. Beruházóról (aki a feltárást engedélyeztethetné) tehát egyelőre nem beszélhetünk, vagyis szó sem lehet arról, hogy a fák jelenléte bármilyen feltárási munkát akadályozhatott volna.
Mindezek alapján az LMP azt kéri a kormánymegbízottól, hogy fordítson több figyelmet a jogszabályok tanulmányozására és a konkrét ügy vizsgálatára, és tegye meg a szükséges lépéseket a fakivágást jogszerűtlenül engedélyező V. kerületi önkormányzattal szemben, illetve a beruházással kapcsolatos esetleges további jogsértések megakadályozása érdekében.
A Parlamentből nézve
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
eperfa 2012.03.17. 23:24:36
Nagyra értékelem, hogy tisztáztad írásodban a fakivágással kapcsolatos
jogi kérdéseket, a döntéshozók felelősségét!
Ugyanakkor úgy gondolom, aktívan foglalkozni kellene azzal is, hogy mi
lesz a Kossuth tér két szobrának a sorsa, azaz mi lesz a fakivágás által
sújtott területen lévő Károlyi-szoborral és József Attila szobrával. Úgy
vélem, a kétféle vandalizmus - akár tiltakozóakciók szervezésében is
kifejeződő – együttes megkérdőjelezésére kellene vállalkoznia az
LMP-nek, és mindenki másnak, aki hajlandó tenni ezekben az ügyekben.
Jelezni kellene, hogy a környezeti károkozáshoz hamarost szimbolikus
károkozás is társul majd. Ha nem lépünk semmit, a hatalmi arrogancia
tekintetében korlátokat nem ismerő döntéshozók egy éjszaka a két szobrot
is elszállítják majd, és jobb esetben ezek az alkotások valamely
szoborparkban kötnek majd ki: Mindezt egy olyan kísérlet részeként,
amely a kötcsei beszéd jegyében ideológiai, szellemi szempontból
egypólusúvá kívánja változtatni az országot, kiiktatva országunk
életéből minden baloldali vagy köztársasági hagyományt.
Üdv:
Bajomi Iván, Bp. XI. kerületi önkormányzati képviselő (LMP)
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
