Mindeközben Paksisztán-alsón
Pakson is folytatódik a megszokott kormányzati gyakorlat: ha a terveid nem férnek be a jogszabályi keretek közé, az utóbbiakat módosítsd. Hogy mennyiből és milyen finanszírozással épüljön az atomerőmű, azt nem tudja a kormány, csak egyben biztosak: az új blokkok meg fognak épülni. Egy kérdés nyitva marad: az országnak van erőműve, vagy az erőműnek országa?
Jóllehet a nyilvános vita erről elég visszafogottan zajlik, a jelen egyik legfontosabb energiapolitikai kérdése a paksi atomerőmű működő blokkjainak élettartam-hosszabbításáról, illetve az esetleges új paksi erőmű építéséről szóló döntés. A ma meghozott döntések 40-50 évre előre meghatározhatják a magyar energiapolitika irányait. Míg az új blokkok súlyos finanszírozási kérdéseket vetnek fel – a bővítés költsége több, mint a magyar GDP 10%-a - az élettartam-hosszabbítás alapvetően nem pénzügyi, hanem biztonsági kérdés. Lehetséges-e a 30 éves szovjet technológiával épült 1. blokk biztonságos működtetése az eredetileg tervezett élettartamon túl további 20 évvel? És lehetséges-e erről meggyőzni a közvéleményt, minden biztonsági aggályt eloszlatni, és a bizalmat megerősíteni? Ez kulcskérdés, hiszen a Medián és az Ipsos tavalyi felmérése szerint magyar lakosság többsége – vélhetően ilyen aggályok miatt is – ellenzi mind az élettartam-hosszabbítást, mind pedig az új blokkokat. A 60 százalékos bizalmatlanság akkor is azonnali lépéseket igényel, ha a kormány minden racionális érv dacára kitart atomtervei mellett. Hogyan lenne eloszlatható a társadalom bizalmatlansága? A lehetséges tippek közül csak néhány kiemelkedően fontos. Őszinte, nyílt kommunikáció, átláthatóság. Körültekintő, minden potenciálisan felmerülő nehézségre, esetenként nem várt problémára, jelenségekre kiterjedő előkészítés. A jogszabályi keretek rigorózus betartása.
Ezzel szemben mit látunk? Az élettartam-hosszabbítással és a bővítéssel kapcsolatos alapvető információkat csak évekig húzódó bírósági eljárásokban lehet kiperelni a hatóságokból, az erőműből és az MVM-ből. Az új paksi blokkok engedélyezése váratlanul elindult, erre vonatkozó érdemi, követhető döntés nélkül, hiszen az Országgyűlés részéről csupán egy elvi hozzájárulás született 2009-ben arról, hogy a bővítés lehetőségeit meg kell vizsgálni. Ma pedig a parlament nekiállt az egyik legijesztőbbnek: ha nem lehet jogszerűen engedélyeztetni az élettartam-hosszabbítást, nosza, írjuk át a törvényeket. A T/9235 számú törvényjavaslat formailag csupán arról szól, hogy a bíróság az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez kiadott engedélyt tartalmazó határozat végrehajtását nem függesztheti fel. Ami lefordítva a következőt jelenti: jóllehet 1982 óta (30 éve) tudjuk, hogy 2012-ben lejár az 1-es blokk üzemideje, a váratlan helyzetekre, kiszámíthatatlan eseményekre felkészülő intézményrendszer valahogy ezzel a fejleménnyel nem számolt, ezért nem kezdte el időben az engedélyezési eljárást. Ennek eredményeként a nukleáris hatóság várhatóan december közepén adja ki a továbbműködésre vonatkozó engedélyt. Amennyiben azt egy civil szervezet a bíróság előtt megtámadja, a per lezárulta aligha várható december 31., a hatályos engedély lejárta előtt, így január 1-ét követően nincs hatályos engedélye az 1-es blokknak. A kormányzat zsigeri reakciója az állami működés súlyos kudarcára, arra, hogy a Paksi Atomerőművel kapcsolatos egyetlen egészen biztosan kiszámítható eseményre, az engedély év végi lejártára sem tudtak megfelelően felkészülni, a vonatkozó szabályozás gyors átírása. Mennyire erősíti ez meg a bizalmat az atomerőművel kapcsolatos problémák körültekintő kezelése iránt? Mennyire hihetünk benne, hogy reálisan fel tudják mérni az élettartam-hosszabbítással vagy a bővítéssel kapcsolatos kockázatokat? És hogy azok kapcsán ragaszkodni fognak a törvényi előírásokhoz, a maximális biztonság követelményéhez, az elővigyázatossághoz? Hogy nem a problémák kreatív elsikálása fogja végigkísérni a paksi hosszabbítás és bővítés ügyét? A finnországi Olkiluoto-3-as atomerőművi blokk a tervezett 2009 helyett előreláthatólag talán 2015-ben állhat üzembe, költségei pedig 3,2 milliárd euróról 6,7 milliárd euróra emelkedtek menet közben. A finn közvélemény akkor fordult végleg a bővítés ellen, amikor a Greenpeace hozzájutott egy belső levelezéshez, amelyben az engedélyező hatóság biztosítja az új blokkot építő konzorciumot, hogy vannak ugyan problémák, de majd elsimítják őket, és nem lesz baj. A botrány nyomán a társadalmi bizalom súlyosan megingott, ami rákényszerítette a hatóságot, hogy a korábbiaknál sokkal szigorúbban és kritikusabban viszonyuljon a beruházáshoz. Magyarországon Greenpeace-re és kiszivárgó levelekre sincs szükség, a kormányoldal nyíltan beterjeszti álláspontját a parlamentben. Az is különbség, hogy ennek nyomán itthon még botrány sincs. Ez a normál ügymenet errefelé.
Úgy tűnik itthon a Paksi Atomerőműre is igaz, amit a hitelpiaci válság kapcsán egyes amerikai nagybankok, pénzügyi intézmények kapcsán a kritikusok unalomig ismételtek: „too big to fail”, túl nagy ahhoz, hogy bukjon. Bármi is történjen vele, bármilyen hibát is kövessen el, fenntartja maga körül a számára kedvező pénzügyi és szabályozásai környezetet. A jelek szerint nem az országnak van erőműve, hanem az erőműnek országa. Isten hozta Önöket Paksisztán-alsón!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
objektívan 2012.12.12. 10:40:06
Permian 2012.12.13. 11:10:52
Hála a Jó Istennek az égben, hogy esetleg még van egy olyan ország a Földön (Magyarország), ahol egy komoly szakmai munkával megalapozott, sokéves előkészítő munka után valósággá váló atomerőművi élettartam-növelési lépést a bíróságon kapálódzva megtámadó jöttment Greenpeace-esnek végre majd megmondják, hogy hol a helye.
Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát.
EXO 2012.12.13. 15:45:46
Nekem csak azt mondd meg(ha van erre időd), hogy mi van akkor, amikor a tél közében benyomul a Kárpát medencébe a magas nyomású front, napokig az ország területén van, és a napelemek termelési is minimális plusz szél sincs.
pandava 2012.12.13. 22:03:10
Az a baj, hogy ez a sok fanyalgó képtelen rendszerben gondolkodni, a szinergiahatásokat ésszel felfogni!
E törvény nélkül ha valaki megtámodta volna a paksi atomerőmű működési engedélyét, le kellett volna kapcsolni az erőművet, ami igen komoly események láncolatát indította volna el!
Fel se fogjátok!
Mivel paks a magyar termelés csaknem felét jelenti, lekapcsolása országos energiahiányt okozott volna, a közvilágítás, áramszolgáltatás egész országrészekben szünt volna meg. TV nélkül a magyar esténként unatkozott volna, valószínű sokan kamattyal ütötték volna el az időt.
Növekedett volna a születésszám, megállt volna a magyar fogyása! A nyugdíjunkat is lett volna ki kitermelje, és ne feljetsük el, nagyban csökkent volna a családon belüli erőszak is, hiszen szültek volna a nők eleget!
Milyen ember az ilyen, aki ezt nem akarja!? Nem is értem...:D
gigabursch 2012.12.14. 10:21:49
Minden körültekintés nélkül vagdalkozik számokkal, de addig még nem terjedt ki az intelligenciája, hogy az áram nem a falból jön. Persze ezt könnyű hinni, de az összes zöld majom, akinél bárminemű olyan elektromos fogyasztó van, amely az energiabetáplálását nem hazai alapanyagokból megtermelt, itthon gyártott eszköz biztosítja az jobb, ha befogja csendesen az acsarkodóját és elgondolkodik. Az álszenteskedést meg viharos sebességgel abbahagyja. (úgysem fogja)
Nem mondom, hogy Paksot nem kéne felszámolni, de ennek meg kell teremteni egy ~30-50 éves stratégiáját az alternatív rendszerek kiváltásával, az energiafogyasztás ésszerű és indokolt korlátozásával, de legfőképp a K+F ráirányításával.
@pandava:
Ez sajnos nem irónia. Csak a saját családomban annyi agymosott konzumidióta van, hogy az iszonyat. Nézik az agymosógépet és büszkék rá milyen jól tájékozottak.
S a legszörnyűbb, hogy ennek az állapotnak a lelki üdvét még egy Tereskova fedőnevű kultúrszörny is képes volt igaz zeneszámot írni a Tarcan c. szösszenetében.
gigabursch 2012.12.14. 10:24:03
S a legszörnyűbb, hogy ennek az állapotnak a lelki üdvét ILLETŐEN még egy Tereskova fedőnevű kultúrszörny is képes volt igaz zeneszámot írni a Tarcan c. szösszenetében.
jávor benedek 2012.12.14. 10:28:40
Aranyos amiket írsz, de néhány pontosítás erősebbé tehetné. A 4 paksi blokk a magyar energiatermelés 36-42 %-át adja, ez csak nagy jóindulattal csaknem fele. Ebből az 1-es blokk, amelynek az engedélyezéséről beszélünk max. 10% körüli részesedéssel bír. Tehát ennyi eshet ki. Ettől nem lesz országos energiahiány, a 2003-as súlyos üzemzavart követően hosszú ideig (kb. 1 évig) nem üzemelt a 2-es blokk, és nem emlékszem, hogy lekapcsolták volna a közvilágítást. De az egyes blokkot is időről időre leállítják karbantartásra, ezen időszakokra sem emlékszem a tévézés korlátozására.
Ennyit a világvégéről.
pandava 2012.12.17. 20:26:03
Kedves Jávor Benedek!
A pontosításokkal teljes mértékben egyetértek, de azért ne tegyünk úgy, mintha Te nem esnél hasonló túlzásokba.
Pl. mi alapján vagy meggyőződve arról, hogy a magyar társadalom ellenzi az atomenergia felhasználását? Mert a "Pakson épüljön új atomerőmű a meglévő mellett" kijelentéssel a többség nem ért egyet? Valóban ilyen egyszerű kijelentések segítségével lehet a magyar társadalom valós akaratát megtudni?
Őszintén, az átlagember hogyan nyilatkozzon egy ilyen kijelentés kapcsán? Az atomenergia szinte kizárólag csak valamilyen kedvezőtlen esemény folytán kerül be a napi hírekbe. Valami eltört, szivárog, kibocsájtás, sugárzás, vészleállás, kitelepítés stb. A híradók alapján az atomenergiának semmi haszna és előnye sincsen, csak az állandó kockázatok és veszélyek, meg a milliárdos költségek vannak jelen. A józanabbja még azt gondolná, hogy a szenzációhajhász média torzítja a képet, na de számos nemzeti és nemzetközi szervezet is hasonlóan aggodalmat keltő nyilatkozatokat tesz folyamatosan. Többek között a magyar parlamentben lévő, deklaráltan atomenergia-ellenes ökopárt prominens személyisége is.
Őszintén, ekkora negatív hírözönben, nem az a racionális, ha az átlagember azt gondolja, hogy semmilyen atomerőmű ne működjön az országban, és ne is legyen élettartam-hosszabbítás? Ugyanakkor Te is tudod, az átlagember nem ismeri, érti a (villamos)energia rendszer működését, képtelen egy döntés okozta következmények bonyolult láncolatának belátására.
Van néhány idevágó, alapvető információ, amit 100 emberből 98 nem tud.
1. Magyarország a globális felmelegedés elleni harcban, a fenntarthatóság jegyében arra (fogja) kötelezi nagy szén-dioxid kibocsájtóit, köztük a fosszilis erőműveket is, hogy szén-dioxid kibocsájtásukért fizessenek (co2 tőzsde)! Ez önmagában a villany árának kb. 10-30%-os növekedését fogja okozni.
2. A mai modern megújulók állami támogatás nélkül nem versenyképesek. Az ebben minta-ország németeknél "A zöldenergia-termelés terjedéséből fakadóan magasabb számlára számíthatnak a német áramfogyasztók. A zölderőművi befektetéseket finanszírozni hivatott "átállási adót" 3,6-ról 5,3 eurócentre emelik". Azaz a német fogyasztó kb. 15 ft/kWh-al fizet többet úgy, hogy a német áramtermelésben csak 20% a megújuló részarány!
Ezek tények, amelyek ismeretében talán indokoltabb lenne a paksi üzemidő-hosszabbítás kapcsán a következő kijelentések lakosság általi elfogadottságát vizsgálni:
I. a paksi atomerőmű eredeti élettartalma helyett 20 évvel tovább üzemelhessen. A globális felmelegedéssel kapcsolatban tett nemzetközi vállalásaink következtében az áram fogyasztói ára növekedni fog.
II. a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbításának elmaradása miatt kieső energiát megújuló energiaforrásokkal pótoljuk. Ennek, illetve a globális felmelegedéssel kapcsolatban tett nemzetközi vállalásaink következtében az áram fogyasztói ára jelentősen növekedni fog.
III. a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbításának elmaradása miatt kieső energiát a globális felmelegedéssel kapcsolatban tett nemzetközi vállalásaink felrúgásával hazai energiahordozóra (lignit) alapozott fosszilis forrásból pótoljuk. Ennek következtében az áram fogyasztói ára csökkenni fog.
Az ezekre kapott válaszokkal úgy gondolom már helyesebb képet kaphatnánk a magyar lakosság preferenciájáról, de semmiképp sem a már-már nemzeti konzultáció kérdéseinek együgyűségével vetekedő "Pakson épüljön új atomerőmű a meglévő mellett" kijelentésekkel. Biztos vagyok benne, hogy a magyar lakosság „Fogyasszon mindenki bio élelmiszert” kijelentéssel is nagyrészt egyetértene, és abban is, hogy az emiatt bevezetendő „bio-élelmiszer elterjesztési adó” bevezetésével már senki sem. Ezek miatt pedig az általad hivatkozott két közvélemény kutatás eredménye semmi másra sem jó, mint az atomenergia-ellenességed legitimálására. Ugyanakkor a másik, atom-párti oldal citált közvélemény kutatás eredménye –amely szerint a magyar szereti az atomot- is ugyan ennyire haszontalan, önigazoló papír fecni, semmit sem mondva el a társadalom valós igényeiről.
Egyáltalán, érdekel valakit is ott a Parlamentben, hogy mit akar a magyar nép? Fel meri valaki tenni a valódi kérdéseket?
EXO 2012.12.17. 21:07:22
1 blokkot időszakosan le lehet állítani, mivel van annyi csúcserőművi tartalékkapacitás ami ezt lehetővé teszi.
De ha az összeset leállítanánk, akkor azzal regionális szinten eltűntetnénk az alaperőművi tartalékkapacitásokat, ami a válság következtében alakúlt ki, ami elég rendesen megemelné az import villanyárat. Illetve ha bármikor kilábalunk a válságból, akkor iszonyúan drágává válik az import az erőmű helyett, mivel ezt a jelenleg feltételesen rendelkezésre álló kapacitás többletet felszívja a környező országok kereslet növekedése. Így miután kilábalnánk a válságból iszonyúan megdrágulna a villany.
Ennek amúgy az a legfőbb oka, hogy a németek az atomerőmű lekapcsolásaikkal már elég rendesen eltűnteték az európai árampiacon a zsinorerőművi tartalékkapacitásokat(ha most nem lenne válság akkor ez már most rengetegbe fájna a németeknek), amúgy jelenleg ezen szedik meg magukat jól a franciák a csehek és lengyelek. Ez ráadásul annyira igaz, hogy ezen a télen a már több atomerőművet újraindítottak.
Lényegében ha mi leállítjuk Paksot, akkor már most se lenne olcsó az import és amint véget ér az európai recesszió, rögtön elég drágává válik az import majd, mivel most a válság miatt nem sok nagyerőművi beruházás van, de leállítások ugyanúgy vannak.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
