Kossuth tér: ügyészségi vizsgálatot!
A zöldhatóság szerint mindannak, ami a Kossuth téren történik (száznál több fa kivágása, gigantikus mélygarázs építése a Duna-partra annak talajvízáramlást befolyásoló következményeivel, zajterhelésével, forgalomgeneráló hatásával, továbbá egy földhő-erőmű létesítése), jelentős környezeti hatása nincs, így környezeti hatásvizsgálat nem szükséges. (Közbevetett megjegyzés: azért itt bámulatos távlatok nyíltak, hogy mi mindennek nincs környezeti hatása. Annak, amit a kormány nagyon akar.)
 |
|
|
|
 |
Nincs jelentős környezeti hatása...
Szerintem viszont van, és éppen ezért a Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jogszerűtlenül adta ki az engedélyt. És remélem, hogy a Fővárosi Főügyészség is hasonlóan fogja látni a helyzetet, és megsemmisíti az engedélyt. Én mindenesetre megkérem őket.
|
|
|
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ |
Fővárosi Főügyészség
Budapest
Tisztelt Fővárosi Főügyészség Közérdekvédelmi Főosztálya!
Alulírott Jávor Benedek, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. tv. 26.§-a, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 109.§ (3)-e, valamint illetékesség szempontjából a 3/2012. LÜ utasítás 5.§ (2) alapján kérem, hogy
törvényességi felülvizsgálati jogával élve
vizsgálja meg a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 33913-17/2012. számú határozatát, és az alább kifejtett indokaink alapján állapítsa meg a határozat megalapozatlanságát és jogszerűtlenségét, valamint szíveskedjen alkalmazni az ügyészi fellépés megfelelő módját.
Indoklás:
A határozat rendelkező részében megállapítja a hatóság, hogy „Budapest V.ker. Kossuth tér 1-3. szám alatti ingatlanon mélygarázs, látogatóközpont létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.”
A tervezett felszín alatti létesítmény 4 szinten, bruttó 25 546 nm, 580-600 parkolóhely mélygarázs és a -1 szinten autómosó, felső szinten látogatóközpont, részben geotermikus energiával ellátott.
1. A hatóság a szakhatósági megkeresések felsorolásánál megjelöli az V. ker. jegyzőjét, mint a helyi természetvédelmi értékről nyilatkozni jogosult hatóságot, amely nyilatkozta, hogy nincs olyan helyi természetvédelmi rendelete, amely az általános előírásoknál szigorúbb előírásokat tartalmazna. Az eljáró hatóság jogi tévedésben volt: az 1996. évi LIII. tv. szerint a fővárosban a helyi jelentőségű védett természeti (és városképi) területekről a fővárosi önkormányzat jogosult dönteni, így ebben a kérdésben nem az V. kerület jegyzője, hanem a főváros jegyzője a hatáskörrel bíró szakhatóság. A fővárosi településszerkezeti terv a Kossuth tér egészét, így a tervezéssel érintett területet védett kategóriába sorolja.
A határozat ebben a pontjában jogszerűtlen, mivel nem a hatáskörrel bíró szakhatóság nyilatkozatán alapul, és tárgyi tévedést tartalmaz, mivel a terület fővárosi védelmet élvez.
2. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, mint szakhatóság megállapította, hogy „a bányászattal kapcsolatos környzeti hatás nem merül fel”. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 1.§ (1) szerint a törvény hatálya alá tartozó tevékenységek:
e) más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás),
h) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása;
A létesítmény, mint földfelszín alatti építmény az e) hatálya alá tartozó tevékenység, a tervezett energiaellátás pedig a h) pont hatálya alá tartozó tevékenység. A szakhatóság állásfoglalása ezért ellentétes a Btv. előírásaival, a határozat ebben a részében jogszabályellenes.
3. A hatóság fő állásfoglalása szerint a tervezett beruházásnak jelentős környezeti hatása nincs.
Ezen megállapítást teljességgel alaptalannak tartjuk, a következők miatt: a létesítmény mérete, felszín alatti elhelyezkedése valamint a Duna közvetlen közelsége miatt, a határozat 10. oldalán olvasható értékelés szerint is, a folyó vízállásának hatásai a parttól kb 1 km-en belül érezhetőek, a térszín alá épített műtárgyak jelentősen megváltoztatják az áramlási viszonyokat, a tervezési területen a Duna jelentősen befolyásolja a talajvízmozgásokat- és ez ellenkező irányban is megállapítható: a tervezett létesítmény beavatkozik a Duna által generált talajvízmozgásba is, ami a sűrűn beépített belvárosi környezetben kétséget kizáróan jelentős hatással lesz. A határozat is tartalmazza a következő becslést: „A tervezett létesítmény talajvíz visszaduzzasztó hatása leginkább a K-i oldalon, a Duna kis vízállásakor lesz jellemző.” Nyilvánvaló, hogy a terepszint alatt 4 szintre tervezett létesítménynek, a határozat szerint is, jelentős hatása lesz a talajvízmozgásra, sőt, a határozat idézett mondata egy rendkívül elnagyolt hatásterületet is tartalmaz. Azonban a határozat semmiféle utalást, előírást nem tartalmaz ezen vízmozgás becsült hatásainak értékelésére, modellezésére, kivédésére, mintegy mellékes hatásként minősíti. Kizárólagos előírás monitoring kutak létesítése, melyet, saját hatáskörének hiányát megállapítva, vízjogi engedélyezési eljárás alá utal.
4. A határozat megállapítja, hogy a létesítményben keletkezett kommunális és technológiai szennyvizet közcsatornába vezetik, azonban arra vonatkozóan nem nyilatkozik, hogy a létesítményből származó többlettetrhelés miatt a közcsatorna befogadóképessége elégséges-e az elvezetésre. A határozat ugyan utal arra, hogy a közcsatornába vezetés feltételeit külön vízjogi engedélyben fogja előírni, azonban ez a későbbi részengedély nem pótolja azt a mulasztást, mely abban mutatkozik, hogy ezt a környezeti hatást az előzetes eljárásban nem vizsgálta, illetve nem jelentősnek minősítette.
5. Tájékoztatásul közli a hatóság, hogy a tervezési terület felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny terület. A felszín alatti vizek védelméről szóló 21962004. Korm.r. szerint:
8. § A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak
a) környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával;
b) ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást;
c) úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.
A hatóság határozata semmilyen módon nem tér ki a 8.§ a) pontjában írt elérhető legjobb technika, megoldás ismertetésére, értékelésre, így lényeges kötelezettséget szeg az előírás elmulasztásával.
6. A zajterhelés értékelésének módjánál nem világos, hogy a felügyelőség a tervezés mely fázisában nyilvánít véleményt: 13.old. „A beszívó kifúvó kürtők elhelyezkedése a tervezés jelenlegi fázisában nem ismert.” Kérdés, hogy a hatóság ezen határozata, mely a tárgyban megjelölt létesítmény környezeti hatásainak megítélését tartalmazza, a tervezés kezdeti, közel kész, vagy engedélyezésre benyújtani szándékozott adatain alapul. Mivel a tárgyban jelölt beruházás mellett nem szerepel, hogy előzetes tervek becslése, úgy kell tekinteni, hogy a beruházás adatai teljes körben ismertek- enélkül a hatóság érdemi döntést nem tud, és nem hozhat a környezeti hatások megítéléséről. Ha az előzetes eljárásba benyújtott tervek alapján pl. a zajforrások helye nem állapítható meg, akkor a hatóság nem értékelheti a zajterhelést, jelentéktelennek sem. Ha az előzetes eljárásban benyújtott dokumentációban hiányosságok, bizonytalansági tényezők vannak, akkor a hatóságnak kötelessége hiánypótlást előírni, vagy a kérelmet elutasítani, de semmiképpen nem hozhat mérlegelési jogkörben döntést.
7. A tervezett létesítmény nagyvonalú leírásánál szerepel, hogy azt részben geotermikus energiával látják el. Ezzel kapcsolatban semmiféle egyéb megállapítás, értékelés nem szerepel. A 314/2005. Korm.r. 3.sz.mell. 74. pontja szerint a felügyelőség döntésétől függően hatásvizsgálat köteles tevékenység a geotermikus létesítmény 20 MW teljesítménytől. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy az előzetes vizsgálati eljárásba benyújtott tervek milyen teljesítményű energiahasznosítást tartalmaznak, és a határozat sem indokolja, hogy ezen körülmény miatt, a megvalósítani tervezett energiaszolgáltatást miként értékeli, annak milyen hatásaival számol, illetve hogy azok mennyiben nem jelentősek.
8. A határozat összefoglaló részében (15. old.) a felügyelőség megállapítja, hogy a környezeti hatást nem ítélték jelentősnek. A 314/2005. Korm.r. 5.sz.mellékletében felsorolt vizsgálati szempontok közül az alábbiakat nem tartalmazza a határozat:
1. A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:
b) más természeti erőforrás igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;
e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;
f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;
g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában;
h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket.
3. A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:
c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);
d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;
e) nagyság, erősség;
f) bekövetkezés valószínűsége;
g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket);
h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke és
i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.
Összegezve: véleményünk szerint a fent megjelölt határozat súlyos hiányosságokat tartalmaz, a tervezett beruházást nem a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerinti részletességgel és tartalommal elemezte, végül téves jogkövetkeztetést vont le, mikor megállapította, hogy nem keletkeztet jelentős környezeti hatásokat.
Ezért kérem, hogy a Tisztelt Főügyészség ügyészi fellépés keretében vizsgálja felül a határozatot, és hívja fel a hatóságot a Ket. 114.§ (5) alapján döntésének visszavonására.
Kérem továbbá, hogy vizsgálatát sürgősséggel szíveskedjen megkezdeni, illetve intézkedését a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül szíveskedjen kezdeményezni.
Budapest, 2013. május 22.
Tisztelettel:
Jávor Benedek
országgyűlési képviselő
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Buga.Jakab 2013.06.06. 12:18:56
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
