Az ember, aki ott se volt

Adatkéréssel fordultam június közepén Seszták Miklós, frissben kinevezett nemzeti fejlesztési miniszterhez, azt tudakolva, hogy a 2003-as paksi üzemzavar hulladékainak elszállításával kapcsolatos problémák kezelésére vajon van-e a minisztériumnak bármiféle elképzelése? Sorjáztak a kérdések. Kértek-e szerződésmódosítást az orosz illetve az ukrán féltől az orosz-ukrán konfliktusra való tekintettel? Ha nem, akkor hogyan fogja kezelni a magyar állam a szállítással összefüggő, az orosz-ukrán konfliktusból fakadó biztonsági kockázatokat? Létezik-e alternatív forgatókönyv a sérült fűtőelemek további magyarországi tárolására arra az esetre, ha a szállítás az orosz-ukrán konfliktus miatt biztonságosan nem hajtható végre? Van-e alternatív szállítási útvonalra vonatkozó terv? Ki viseli a szállítás esetleges elhúzódásából származó többletköltségeket? A szállítás esetleges késése vagy meghiúsulása hogyan befolyásolja a paksi 2-es blokk idén őszig engedélyezendő élettartam-hosszabbítását? Kiadható-e ilyen engedély a 2003-as üzemzavart elszenvedett blokkra, amennyiben az üzemzavar hulladékai még mindig a blokk területén vannak?

 Seszták Miklós lakonikus válasza a számtalan kínzó kérdésre: ő nem adatkezelő, ő nem tud semmit. Jól jegyezzük meg: a teljes magyar energetikát felügyelő miniszternek az egyik legégetőbb mai magyar energetikai kérdésre nincs válasza. Illetve az a válasza, hogy ő nem adatkezelő. Arról, hogy mi lesz a 2-es blokkban dekkoló hulladékkal most, hogy az ukrán válság miatt az elszállítása nem tanácsos, és mindez hogyan befolyásolja a magyar energiatermelés 10 százalékát biztosító blokk hónapokon belül esedékessé váló élettartam-hosszabbításának engedélyezését, arról neki nincs véleménye. Emlékeztetnék: nem dokumentumokat kértem (aminek a hivatalos adatkezelője valóban lehet más), hanem kérdéseket tettem fel, amire választ vártam. Válasz nincs. Az energetikáért felelős magyar miniszternek minderre nincs válasza.

Javítás a 2-es blokkban (forrás: MTI)

Mindezt a teljes fogalmatlanságot annak a kormánynak a színeiben adja elő, amelyiknek a rezsibiztosa arról is pontos elképzelésekkel rendelkezik, hogy hogyan kell kinéznie magáncégek által a magánfogyasztók számára kibocsátott számlának, milyen betűtípussal, mérettel, színkiemeléssel kell tájékoztatni minket, hogy néhány száz forintnyi szemfényvesztéssel megint gazdagabbak lettünk.

 Annak a kormánynak a színeiben játsza a full hülyét, amelyik ugyanezen erőmű bővítése ügyében korántsem a cég hatáskörébe utalja, hogy teremtse meg piaci alapon a bővítés finanszírozását, ha az olyan jó üzlet, hanem az adófizetők forint-ezermilliárdjait tömi bele a projektbe. Amelyet ráadásul államközi szerződésen alapuló együttműködési, és törvényi erőre emelt hitelszerződésbe önt – csupán azért, hogy ezzel a jogi csűr-csavarral megpróbálja kikerülni az uniós közbeszerzési szabályokat.

 De hogy mi legyen a súlyos nukleáris üzemzavarból származó hulladékokkal így 11 évvel az incidens után, az ukrán furcsa háború és az élettartam-hosszabbítás szorításában – arról a miniszternek se véleménye, se információja nincs. Az arcátlanságnak vagy a hülyeségnek ez olyan világrekordja, hogy azt kell mondanom: a Fidesz-univerzumban a cégeltüntetés-ügyi miniszter a megfelelő ember a megfelelő helyen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.