200 oldal titkos dokumentum Paksról
Már szinte sajnálom Lázár Jánosékat, ahogy a nyakukba dől az egész gigászi paksi hazugsághegy, amit összehordtak évek alatt (jó, én is löktem rajta kicsit, hogy könnyebben dőljön). Újabb eredménye van kitartó nyomásgyakorlásomnak az Európai Bizottságra: a napokban 200 oldal titkos dokumentumot, benne többek közt belső feljegyzéseket, a Bizottság és a magyar kormány közti levelezést illetve a Bizottság hivatalos kérdéseit és az arra adott magyar válaszokat küldték meg (a teljes anyag az alábbi levélre kattintva elérhető). Bár a „Bizalmas – üzleti titok” minősítésű iratokból jelentős részeket kitakartak, azok még így is rendkívül izgalmas kérdések sokaságát vetik fel és meg is cáfolnak néhány közkeletű kormányzati félrebeszélést. Mint ahogy az is érdekes, hogy bizonyos információkat miért is takartak ki, vagy tagadtak meg?
Megpróbálom összefoglalni a legfontosabbakat – elnézést, minden tömörségre törekvés mellet is kicsit hosszabb leszek, akkor is, ha csak a legizgalmasabb kilenc kérdésre térek ki.
- Korábbi információm, amire a Lázár János vezette Miniszterelnökség nem volt hajlandó válaszolni helyesnek bizonyult. A megküldött dokumentumok alapján azt látjuk, hogy Paks2 kiégett fűtőelemeit – a korábbi kormányzati kommunikációval ellentétben – nem tudjuk majd visszaszállítani Oroszországba, azok tárolása a végső elhelyezést lehetővé tevő lerakó elkészültéig (várhatóan 2050 utánig) az erőmű területén történik majd. Ez azért is izgalmas, mert Paks2 folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárása egyértelműen nem terjed ki erre az átmeneti tárolóra – az engedélykérelem tehát nem a tényleges létesítmény-együttesre vonatkozik, hanem egy hipotetikus valamire, amihez képest további elemek fognak még épülni, de ezeket momentán nem engedélyeztetik – ahogy erre felhívtuk a figyelmet a környezeti hatástanulmányról szóló elemzésünkben is.
- A finanszírozást érintő minden részlet következetesen ki van takarva a dokumentumokban, ami önmagában is megkérdőjelezi, hogy vajon mennyire lehetnek meggyőzőek a feltételek, amelyeket ilyen dühödten tartanak titokban? De annyi így is kiderül, hogy pl. abban az esetben, ha egy következő évre betervezett hitelt valamiért mégsem hívunk le (például megcsúsztak az építkezéssel, és egy tervezett munkát, amelynek fedezetéül szolgált volna az adott hitelrészlet, nem végeztek el), akkor az után 0,25% díjat kell majd fizetnünk. Azaz ha a 10 milliárdos kölcsön lehívása során csak 5%-os tévedési ráta van (átlagosan ilyen arányban csúsznak a megvalósítással, ami Magyarországon borítékolható), az 1,25 millió dollár, azaz 300-350 millió forint extra költséget jelent. Ez csak egy példa, de tekintve hogy a finanszírozást illető részek szinte maradéktalanul ki vannak takarva, és mindez csupán abban nagyon kevés szövegben bukkan fel, amit mégis közzé tettek, nem irreális feltételezés, hogy tele lehet még a szerződés ilyen rejtett költségekkel. (Update: a fenti mechanizmus valós, a gyors számolás eredményéből azonban eredetileg kimaradt a tizedesvessző, így 125 millió dollár szerepelt a szövegben 1,25 millió dollár helyett. Így a forintra való átszámítás is téves volt. Elnézést kérek. A többi állításomat tartom.)
- Súlyos biztonsági kérdések is felmerülnek. Az EB belső feljegyzései külön felhívják a figyelmet arra, hogy Finnországban a megrendelő Fennovoima az orosz alapkonstrukcióhoz képest számos ponton a biztonságot növelő módosításokat kért a Roszatomtól. Így például
- belső és külső kockázatok, egyebek közt áradások és tűz esetére
- az irányító központ és a létesítmény szeparálására
- független első körös nyomásleeresztő kialakítására
- repülőgép rázuhanás esetére
- a baleseti menedzsment tekintetében, illetve
- a passzív biztonsági rendszerek tesztelése érdekében.
Azt azonban nem tudjuk, hogy Magyarország vajon kérte-e ugyanezeket a módosításokat, vagy nekünk jó lesz a fapados verzió is? Orosz érdekszférába jó lesz az is, amit Fehéroroszországban meg Szenpéterváron építenek? Ebben az ügyben levéllel fordultam Lázár Jánoshoz, hogy tisztázzák, vajon mindazokat a módosításokat, amelyeket a finnek kértek, Magyarország is igényelte-e?
- Csodálatos jelenségeket tapasztalunk a kihasználtságra, illetve a menetrendkövetésre vonatkozó információk körében is. Ezek alapján biztosan állíthatom: Paks2 a világ legnagyobb átváltozóművésze! Amikor arról van szó, hogy hogyan fog megtérülni a beruházás, akkor az új erőmű a kötelező karbantartásokat leszámítva folyamatosan, teljes kapacitáson pörög – Aszódi Attila következetesen 95%-os kihasználtságot emleget. Hogy aztán amikor a rendszerbe illesztés, vagy a dunai hőterhelés kérdése van napirenden, akkor kiderüljön, hogy ugyanaz az az erőmű, ugyanabban az időszakban természetesen menetrendkövető módon (tehát az aktuális igényeknek megfelelően) fog működni, illetve a környezeti határértékek betartása érdekében rendszeresen leállíthatják az erőművet! Hogy a két állítás kizárja egymást? Ugyan már! Kétharmaddal nem csak alaptörvényt lehet buherálni, hanem a formállogika szabályai is újraírhatók.
- Visszatérő probléma a várható energiapiaci környezet teljesen hamis modellezése, illetve az ebből fakadó problémák figyelmen kívül hagyása. Már a múlt héten, Paks2 környezeti hatástanulmányának elemzésekor rámutattam, hogy az energiaigények növekedésére vonatkozó feltételezések (évi 1,3%-os növekedés 2020-ig), teljes mértékben ellentétben állnak a valósággal. Mégis, a Bizottságnak küldött magyar dokumentumok is visszatérően ezt a teljesen hamis feltételezést tartalmazzák. Ráadásul hamisak az új erőműben termelt áram árára vonatkozó becslések is (ezt ugyancsak megtaláljuk a környezeti hatástanulmányban), és hiányoznak azok az elemzések, amelyek az európai árampiacon Paks2 üzembe lépésekor várható árakra vonatkoznak. A Bizottság fel is teszi a kérdést, hogy vajon mi fog történni, hogyan fogják kezelni azt a helyzetet, ha az áramárak alacsonyabbak maradnak annál, mint amit remélnek, és ami szükséges lenne a beruházás megtérüléséhez? Tudják mi a megalapozott, tudományos válasz? Hogy, á, ilyen nem lesz. Kiöregedik addig sok erőmű, és biztosan jó drága lesz emiatt az áram. Annak végiggondolása, hogy milyen áramtermelő kapacitások léphetnek be addig az európai piacra, és azok várhatóan milyen áron fognak áramot termelni – versenyezve Paks2 áramával -, szemmel láthatólag már meghaladja kormány szellemi horizontját.
- Teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan a Bizottság lépése, amellyel a földrengésekkel és az extrém időjárási előrejelzésekkel kapcsolatos információkat következetesen kitakarták a megküldött anyagból. A dokumentumok minősítése üzleti titok védelmén alapul, a természeti csapások valószínűsége, azok mértéke vagy előrejelzése aligha esik ebbe a kategóriába. Nem nagyon lehet biztonsági érveket sem felsorakoztatni mellette. Nincs oka annak, hogy ezeket az információkat kitakarják az anyagból, nem is igazán érthető, hogy ezt miért tették meg. Hacsak nem a magyar kormány kérésére tették (amellyel konzultáltak az adatszolgáltatás kapcsán, ahogy az a kísérőlevélből kiderül, és figyelembe vették a kéréseiket). És a magyar kormány nem szeretné, hogy itt valamit lássunk.
- Egyértelmű helyzet olvasható ki viszont a dokumentumokból a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap sorsát illetően. A kormány számtalan alkalommal, nagy határozottsággal válaszol a Bizottság ezt firtató kérdéseire, mely szerint az erőmű leszerelésének, a hulladékok ártalmatlanításának költségeit a KNPA fedezni fogja. Ez azt is jelenti, hogy ha kormány valóra váltja a közelmúltban nyilvánosságra került ötletét az Alap lenyúlására, azzal egyben el is meszelte Paks2 uniós jóváhagyását, az EB ugyanis csak azzal a feltétellel járul hozzá az építkezéshez, hogy a KNPA folyamatos feltöltésével megteremtik a hulladékelhelyezés és az üzemidő végi bontás költségeit.
- Van még egy nagyon érdekes probléma, ami a berendezések korróziójával kapcsolatos. A Bizottság megkérdezi, hogy az erőmű alaperőműként, vagy menetrendkövető módon fog működni. Ennek az a jelentősége, hogy a tervezett paksihoz hasonló, nyomottvizes reaktorokban a tapasztalatok szerint - mondja a Bizottság – menetrendkövető működés esetén a gőzfejlesztőkben rendszeresen korróziós folyamatok lépnek fel. Milyen tervek vannak ennek megelőzésére, vagy időbeli felismerésére? – kérdezik. A magyar válasz az, hogy ugyan menetrendkövető üzemben fog működni az erőmű (és akkor itt utalnék vissza, hogy ez szöges ellentétben áll Aszódi Attila 95%-os kihasználtságot vizionáló kijelentéseivel), de nem lesz itt korrózió, ha meg mégis, azt majd idejében észrevesszük. Ez rendkívül meggyőzően hangzik annak az erőműnek a részéről, amelyikről év elején derítettem ki, hogy alig két éve a pihentetőmedencék keringetőrendszerének orosz gyártmányú, korróziómentes csövei úgy szétrohadtak 30 év alatt (Paks2-t 60 évig tervezik üzemeltetni!), hogy a 3-as blokkban a lukakon elkezdett kiszivárogni a hűtőfolyadék. És konkrétan 60.000 liter sugárszennyezett bóros víz folyt el, mire ezt egyáltalán észrevették – abból hogy folyamatosan tűnt el a pihentetőmedencéből a folyadék. Az az anyag egyébként azóta is valahol ott van az erőmű alatt. Majd amikor ennek nyomán ez az „ugyan nem lesz korrózió, ha meg igen észrevesszük”-erőmű megvizsgálta a többi blokkot is, akkor kiderült, hogy ez a folyamat a négy blokkból négyben volt tapasztalható. Bingó! Ráadásul közben az 1-es blokk 20 éves élettartam hosszabbítási engedélyét úgy adták ki, hogy ezt az egészet sem az erőműnek, sem a hatóságnak nem sikerült észrevennie. Úgyhogy nyugodtan bízhatunk abban, hogy ezek a fiúk magabiztosan kézben tartják majd az ügyet.
- És az utolsó téma. A magyar kormány a Bizottság kérdésére, hogy mi fog történni a kiégett fűtőelemekkel, kié lesz szerintük a végső felelősség értük, és ki a hulladék végső tulajdonosa, több ízben határozottan kijelenti – amúgy az uniós joggal összhangban –, hogy természetesen Magyarország. Hadd emlékeztessek egy apróságra. 2014. július végén Magyarország a polgárháborús Ukrajnán keresztül egy vasúti szerelvénynyi nukleáris hulladékot küldött Oroszországba – a 2003-as súlyos üzemzavar sérült fűtőelemeit. A szállítás célja újrafeldolgozás és végső elhelyezés – ahogy azt hosszadalmas piszkálódással sikerült hivatalos formában is kimondatnom a kormánnyal. (Erről részletesebben itt és itt lehet olvasni.) Minderre a magyar és az uniós jog alapján nem lett volna lehetőség – éppen azért, mert az uniós jog alapján a nukleáris hulladék végső tulajdonosa mindig az az ország, ahol az képződik, és végső elhelyezésre nem adhatja át más országnak (néhány olyan kivételes esetet leszámítva, amelyek nem vonatkoztathatók erre a szállításra). Ezt a jelek szerint a magyar kormány is nagyon jól tudja, amikor engedélyt próbálnak szerezni Paks2-re. Akkor viszont azt is tudják, hogy a tavalyi hulladékszállítás jogsértő volt, bármilyen folyamatosan változó, nevetséges és izzadságszagú érveléssel próbálták ennek ellenkezőjét elmagyarázni. Csak szólok, hogy ez az ügy is az Európai Bizottságnál van. És az elmúlt két hét nem sok jót hozott Paksnak az EB részéről.
Végül plusz egy észrevétel. A dokumentumok, amelyeket megkaptam, még a hozzám eljuttatott formában is egy sor kínos kérdést vetnek fel. Ezzel együtt érthetetlen és elfogadhatatlan egyfelől az, hogy néhány dokumentum kiadását meggyőző magyarázat nélkül megtagadták, másrészt pedig az, hogy a kiadott anyagokban kitakartak olyan részleteket, amelyeknek a titokban tartása a hivatkozott okkal (üzleti titok védelme, intézmények döntéshozatali folyamatainak védelme, személyes adatok védelme vagy a nukleáris biztonság garantálása) aligha indokolható. Ezért ismételten levélben fordultam az Európai Bizottsághoz, kérve a visszatartott dokumentumokat, illetve az átadott anyagok meggyőző indok nélkül kitakart részeihez való hozzáférést.
Így állunk most. Ebből a 200 oldalból mindenesetre kiderül, hogy van oka – a jogszerűtlen – paksi titkosításnak. Minden nyilvánosságra kerülő részlet újra és újra azt bizonyítja, hogy a paksi bővítés még annál is őrültebb, abszurdabb és károsabb beruházás, mint amilyennek azelőtt gondoltuk. Apránként derül ki, hogy tönkreteszi a Dunát; hogy az árban nincs benne az ÁFA; hogy nem is fogjuk tudni visszaszállítani a kiégett fűtőelemeket Oroszországba újrafeldolgozásra, és azokat az erőmű területén kell majd tárolni; hogy elfelejtették modellezni a várható energiapiaci környezetet; vagy hogy össze-vissza hazudoznak az erőmű kihasználtságról. Sufnit nem építtetnék velük a kert végében.
· 1 trackback
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Jávor Benedek: 200 oldal titkos dokumentum Paksról 2015.12.03. 16:39:02
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Veridicus76 2015.12.03. 18:21:47
Zsuzsanna Heltai 2015.12.03. 19:09:16
HaKohen 2015.12.03. 19:15:48
Amit elművelsz, te mint a nagyítóval is láthatatlan népszerűségű emberke, az a legnyíltabb hazaárulás. Nagyon remélem, hogy előbb-utóbb ennek megfelelően fogtok rábaszni a megbízóiddal és a téged fizető maffiózókkal együtt.
Persze, ha minden felhatalmazás nélkül csak a saját agyadból jön az ilyen mocskolódás, akkor elnézést kérek a fenti feltételezésért.
Székely Árpád 2015.12.03. 19:33:07
Az eheti Welt-Wirtschaftswoche egy nagy cikket közöl a megmaradt német atomerőművek mentesítéséről. A lényege: a négy nagy ( RWE, E.on, EnBW és Vattenfall ) 38 mrd tettek félre (Rückstellung ) a megmaradt 17 blokk elbontására és végleges mentesítésre. A Siegmar Gabriel gazdasági miniszter által megrendelt tanácsadói tanulmány azonban megállapította, hogy 69 mrd €-ra lenne szükség. Ez blokkonként közel 4 milliárd €. Hozzáteszem, ezek nem szovjet VVER blokkok. Aszódi Attila szakértőnek mondott sarlatán 1600 mrd HUF-ot szán hat darab blokk végleges elbontására és mentesítésére úgy, hogy nem tudjuk hová rakják le véglegesen az atomhulladékot. A fenti német számítás alapján ( a németek nem kapkodó bolondok ) nálunk " csak" 19 mrd € fog hiányozni a végén.
Még egyszer gratulálok.
GOSA 2015.12.03. 22:48:06
10 milliárd 5%-a= 500millió USD
500 millió 0.25%-a=1.25 millió USD és nem 125 millió!
Igy még hiteltelenebb az egész itt felhozott - teljes hozzáértés hiányáról tanuskodó - puffogás!!
Francois77 2015.12.03. 23:00:15
dogbakszi 2015.12.03. 23:22:23
Aztán az itt hazaárulózó és egyéb számolási képességeket számon kérő egyének, akik csak azt mondják a kint lévő papíranyagon található tényekre, hogy "még hiteltelenebb az egész itt felhozott - teljes hozzáértés hiányáról tanuskodó - puffogás!", simán kétharmadot adtak a kormánynak vakon, így a kormány a "nagy" felhatalmazásával majd eldönti, hogy melyik az a falu, mely lakossága szívni fog, nem kicsit, "nagyon is!", ki lesz téve a sugárzásnak, oszt jó napot.
- Ez kb olyan lesz, mint a vicc a két fiúról, meg a csinoska lányról....
A két fiú elhatározza, hogy jó lenne egy gruppent lenyomni, míg a lány hevesen tiltakozik a dolog ellen, mire az egyik fiú bejelenti, hogy kisanyám, a kétharmad az kétharmad...
GOSA 2015.12.04. 10:33:50
Ugyanakkor az üzemanyag ciklus nem zárt és 10-20 év múlva a kiégett üzemanyag érték! Ma is az, ma is tonnaszámara szállít Oroszo. nyugatra Reprocessed Uranium üzemanyagot hisz a kiégett üzemnyagban sok az ujonan termelődött hasadó anyag (Pu239) mint ami kiégett! Tehát a visszaszállítás üzlet a Oroszo.-nak is! Finno. Hanhikivi AEM-be ilyet szállítanak + több nyugati AEM. A a repocesszálás maradék üvegbe szilárdított (várhatóan) és tárolása biztonságosan kezelhető. Igaz nem olcsó! De ezt máshol is így tervezik.
Aki a faluk sugárzásáról beszél annak fogalma sincs az OKLÓ után érc telepről ahol egyedül a természetben jött létre természetes atom reaktor, és ahol a Pu izotópok pát métert sem vándoroltak nem hogy 400m-el a fölt alatt mint a tervezett Bátaapáti tároló. TESÉK FELÉBREDNI ÉS TANULNI!!