Amiről eddig nem volt szó a 4-es metró botrányban

A 4-es metró építése az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legfeleslegesebb fővárosi beruházása bűzlött a korrupciótól, átitatta a közpénzek kiszivattyúzásának szándéka, miközben Budapest közösségi közlekedésének minőségét érdemben nem javította. De valóban tudunk minden részletet, vagy a kormány és a hozzá hű média csak szelektíven kommunikálta, hogy kik azok, akik megfejték a tehenet?

Majd’ egy éve, 2016 áprilisában pörgött fel a 4-es metró körüli korrupció ügye, ekkor írta meg az index.hu, hogy a brit Súlyos Csalások Hivatala megvádolt Alstom-vezetőket, azzal gyanúsítva őket, hogy közük volt a BKV által megvásárolt Alstom metrókocsik korrupciós ügyében. Ezt követően fordultam az OLAF-hoz. Ezév februárjában aztán nyilvánosságra került a Csalás Elleni Hivatal jelentése, és immár egyértelmű, hogy a kivitelezés tele volt szabálytalan szerződéssel, csalással, korrupcióval.

A nagyobb értékű csalásokról, szabálytalanságokról már nagyon sokan írtak, de ha alaposabban átnézzük a jelentést, találhatunk olyan cégeket, melyekről eddig nem sok szó esett. Mégis érdemes kicsit megvizsgálni őket, mert hiába voltak részesei a BKV-botránynak, vagy hiába mondta ki az OLAF, hogy a 4-es metróhoz kapcsolódó szerződései sem érvényesek a közbeszerzései szabályok be nem tartása miatt, valamilyen oknál fogva ezek a cégek nem estek ki a kormány piksziséből, sőt…

Az alábbiakban két cég példáján mutatom be, hogyan jártak jól egyes cégek a 4-es metró projektje során, amelyekkel kapcsolatban az OLAF-jelentés visszásságokat állapított meg, hogy aztán sem a kormányváltást követően ne essen bántódásuk, sem a 4-es metró korrupciója kapcsán csúcsra járatott kormányzati kommunikációs hadjárat ne érintse őket.

A 4-es metró Kálvin téri állomása (kép: MTI)

AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt

Az AAM négy szerződést kötött a BKV-val projektmenedzselési, koordinációs és tanácsadási feladatokra több, mint 100 millió forint értékben. Az OLAF megállapítása szerint ezek szabálytalan szerződések voltak, mert a BKV jogellenes módon nem folytatott le közbeszerzési eljárást.

Az AAM és a BKV kétes szerződései már korábban is ismertek voltak, az index.hu 2008. február 27-ei cikkében ezt olvashatjuk:

Eddig majdnem százmillió forintot fizetett ki a BKV az AAM Zrt.-nek a 4-es metró projektjében nyújtott tanácsadásért, ami esetenként csupán a jegyzőkönyv vezetésében merült ki. Havi kilencmillió forintért. A céggel Antal Attila vezérigazgató tavaly decemberben egy ötéves, 2,5 milliárd forint értékű keretszerződést kötött, de nem ez az egyetlen feladat, amit a cég a járatokon spóroló BKV-tól kapott. Forrásaink szerint aggasztóbb a helyzet: az AAM mindent tud, ami a közcégen belül történik.

Ezt követően a BKV belső ellenőrzési osztálya vizsgálatot  folytatott, erről így írt az index.hu:

Súlyos, bűncselekmény elkövetésének gyanújára is okot adó visszásságokat tárt fel a BKV belső ellenőrzési osztálya az AAM-mel kötött tanácsadói szerződések tételes vizsgálatakor. 2007-ben a közlekedési cég 134 millió forintot fizetett ki a cégnek szakértői anyagokra, de a szerződések hiányosságai miatt teljesítésüket nem tudták sem igazolni, sem számon kérni.

Az AAM kétes szerződéseiről még a Fidesz is megemlékezett, a párt honlapján 2008. június 19-én közölték a Heti Válasz cikkét, amiben ezt írta a hetilap az AAM-ről: „Az AAM 2007-2008-ban nyolc tanácsadói szerződést kötött a BKV-val; ezek többsége a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódott (míg a közelmúltban a felek fel nem mondták a megállapodásaikat). A sokáig a titokszobában őrzött levelezésekből azonban kiderül, hogy a nettó 25-35 ezer forintos órabérért dolgozó AAM-tanácsadók - nyilvánvaló vezérigazgatói támogatással - messze túlterjeszkedtek a 4-es metró tematikán. A céget képviselő Horváth Editnek például ugyanúgy kijárt a "Tisztelt Vezetőtársam" megszólítás, mint a vállalat vezérének és helyetteseinek. Horváth betekinthetett az Antal Attilával készült interjúk tervezetébe, szintén rábízták "Hagyó úr nagyprezentációjának" megszervezését, s a vezérigazgató ugyancsak vele véleményeztette a "nehéz évet hagyunk magunk mögött 2007-tel, és előreláthatólag nem lesz könnyebb a 2008-as sem" kulcsgondolatra épülő karácsonyi üzenetét.”

Adott tehát egy cég, az AAM, amely a korabeli hírek alapján kitűnő kapcsolatokat ápolt az akkori városvezetéssel. Feltételezhetnénk tehát, hogy hasonlóan az OLAF-jelentésben érintett cégek többségéhez, az AAM sem kapott a 2010-ben megalakult új kormánytól további zsíros megbízásokat. Átböngészve azonban a Közbeszerzési Értesítőt, be kell látnunk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere ennél sokkal dialektikusabban gondolkozik. A cég 2010 óta tucatnyi közbeszerzést nyert meg, csak néhány ezek közül: 2013-ban a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 19 millió forintért rendelt tőlük „közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítására irányuló kísérleti projektek megalapozása és mikroinnovációs ötletpályázat” kidolgozását. 2014-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól 18 millió forintot nyertek „Változásmenedzsment szakértői kompetencia igénybevétele” címen, de a Miniszterelnökség és az NFÜ által kiírt közbeszerzéseken is nagyon jól szerepelt a cég, összeségében több száz millió forintos megbízást kaptak 2010 óta.

MultiContact Consulting Szolgáltató Kft.

Bár a MultiContactnál nem találunk arra utaló jeleket, hogy az előző, szocialista-szabaddemokrata városvezetéssel kitűnő kapcsolatokat ápoltak, az mindenesetre tény, hogy az OLAF jelentésben az általuk kötött két szerződéssel kapcsolatosan is azt találjuk, hogy a Hivatal a szerződéses összeg visszavezetését javasolja, mert a közbeszerzés nem volt szabályszerű. Tény ugyanakkor, hogy az akkori tizenegynéhány milliós szerződés aprópénz volt ahhoz az összeghez  képest, amit az elmúlt években különböző állami beszerzések során bezsebeltek. Legismertebb, és legzsírosabb projektjük az útdíjszedő rendszerhez kapcsolódik. Erről ezt írta az index.hu 2013-ban:

Az állami tulajdonú ÁAK tavaly augusztusban a rendszer kiépítésének előkészítéséhez 1,3 milliárd forint keretösszegű tanácsadói szerződést kötött két céggel, a Clarity Consulting Kft.-vel és a Multicontact Consulting Kft.-vel. A kiírás szerint a tanácsadók feladata az állami közbeszerzés előkészítése, illetve a rendszer üzemeltetésével összefüggő tanácsadás volt. Bár a MultiContactnak korábban is volt kormányzati megrendelése, az 1,3 milliárdos szerződés komoly előrelépést jelentett a cég számára, az Opten céges adatbázis szerint 2011-es árbevétele csak 177 millió forint volt. Hasonló ügyekben tapasztalata pedig értelemszerűen nem volt.

Legutóbb pedig a vizes vb-hez kapcsolódó beszerzést nyertek meg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban: A MultiContact Consultingnak 24 250 000 fortintért kell leszállítania egy dolgozatot, amiben kidolgozzák a 2017-es úszó-világbajnokság távközlési, informatikai, vizuáltechnikai és broadcasting stratégiáját és akciótervét.

Nem lehet kettős mérce. Azok, akik érintettek a 4-es metró beruházással kapcsolatos szabálytalanságokban nem kaphatnak állami százmilliókat vagy még nagyobb összegeket. Azokat az eseteket, amikben korrupció gyanúja merült fel, minden esetben az igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia. Kíváncsian várom, hogy a csupán az OLAF jelentésének megjelenését követően magasabb fokozatba kapcsoló Ügyészség vizsgálatai vajon kiterjednek-e majd minden, a jelentésben nevesített cég ügyeire?  De valójában borítékolható a válasz: Polt Péter hivatala a 2018-as választási kampányban fog előállni vádemelési javaslattal, és az csupán egy jól körülhatárolható körre fog korlátozódni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.