A 4-es metró botrány érintettjeinek tündöklése a NER-ben
Nagy dérrel-dúrral harangozta be tavaly az OLAF jelentésének nyilvánosságra hozásakor a kormány, még az európai léptékű wunderwaffét, Deutsch Tamást is bevetve, a 4-es metró körüli, „minden idők legnagyobb korrupciós botránya” elleni könyörtelen fellépést. Az a kérdés ugyan nyitva maradt, hogy ha ilyen súlyos az ügy, miért kellett az OLAF-ra várni, amely vizsgálata során minden dokumentumot a magyar hatóságoktól kapott meg? Mi tartotta vissza a kormányt hét éven keresztül, hogy a rendelkezésükre álló bizonyítékok alapján eljárjanak, és miért kellett csupán akkor akcióba lendülni, amikor az Unió Csalás Elleni Hivatala letette jelentését az asztalra? De spongyát rá, az eltökéltség a fontos, lett vizsgálóbizottság, Polt Péter is szigorúan összevonta a szemöldökét, mintha egy indexes véleménycikk szerzője elleni eljárás közepén valaki arra vonatkozó bizonyítékokat tartalmazó konténerrel zaklatná, hogy Tiborcz István téglánként ellopta a Parlamentet, és wellnessszállót épített egy eldózerolt árvaház helyén. Volt tehát elszánás, bízhattunk benne, hogy most aztán maradéktalanul fel lesz göngyölítve az ügy. Aztán eltelt egy év, és a nagy vizsgálat odáig jutott, hogy Medgyessy Péter. Se további gyanúsítottak, cégek, pártok, üzleti szereplők, a kenőpénzek folyásának aktív vagy passzív részesei. Beszédes csend, annyi bizonyos. És ha kicsit megkapargatjuk az ügyet, arra is rájövünk, hogy miért ez a tanácstalankodás a trombitaszóval meghirdetett erőteljes kezdés után. Kicsit hosszadalmas írás következik, és a végére csak sokkal szomorúbbak leszünk, mint eddig. Kicsiben összesűrítve az egész korrupt magyar valóság fog visszaintegetni nekünk, amely pártokon és kormányokon átível, és megcáfolhatatlan bizonyítékként fog szolgálni számunkra, hogy a trutyi mindig a víz színén úszik. Csak közben az ország fuldoklik a víz alatt, bár a felszínen kétségkívül vidám az élet.
Az összeállítás tényfeltáró cikkek, hazai és külföldi cégadatok, ügyészségi iratok, hatósági levelezések, az ICIJ offshore adatbázisa és egyéb információk alapján készült.
Az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottságának delegációja a 4-es metrón (középen Ingeborg Graessle, a bizottság elnöke)
A vádak
A négyes metró beruházásával kapcsolatos OLAF-jelentést lassan két éve, 2017 februárjában hozták nyilvánosságra. A csalás elleni hivatal szerint a projekt során megvalósított szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása 167 milliárd forint. A jelentés legnagyobb visszhangot kiváltó része az, amelyik az Alstomnak a metrókcsi-beszerzés érdekében történt lobbizásával és a korrupcióval foglalkozott. Ez nem véletlen, hiszen a Medgyessy Péterhez kapcsolódó tanácsadói cég is érintett ebben a korrupciós ügyben, fideszes politikusok, és a kormánypárti sajtó egyenesen az évszázad korrupciós botrányának nevezték azt. Az üggyel összefügésben a Központi Nyomozó Főügyészség 2017. január 23-án rendelt el nyomozást, amikor az OLAF jelentése már a magyar haságok birtokában volt. A nyomozás határidejét többször is kitolták, 2018 augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint az addig eltelt időben mindösszesen 5 embert hallgattak ki, és a vizsgálat még felderítési szakasznál tart.
Az OLAF-jelentés szerint „A nyomozás során az OLAF megállapította, hogy az Alstom SA két magyar céggel kötött tanácsadói szerződést többek között olyan szolgáltatásokra, mint az Alstom SA érdekében való “lobbimunka” a 2-es és 4-es metró kocsijainak szállítása ügyében. A két cég közül az egyik az AssistConsult KFT és egy másik, konkrétan megnevezett tanácsadócég”. Az AssistConsult Kft. a Medgyessy Péterhez köthető cég. Ezzel a szállal részletesen és nagy terjedelemben foglalkozott a sajtó, így – az AssistConsult esetleges felelősségét nem vitatva és kisebbítve - ebben az anyagban a többi érintett cég és személyek ügyével foglalkozom. Róluk ezt találjuk a jelentésben: „Az Alstom csoport másik, megnevezett magyar tanácsadó cége általános “képviseleti szerződést” kötött az Alstom Power Hungaria Zrt-vel, legalább 2004-től, éves díjért. 2007. február 15-én (vagyis 8 hónappal azután, hogy Budapest Önkormányzata és az Alstom Transport SA aláírták az a gördülőállomány szállításáról stb szóló szerződést) ez a tanácsadó cég is külön “szerződést” írt alá az Alstom International Ltd-vel és az Alstom Transport SA- val. Az OLAF megemlíti, hogy a szolgáltatások ellenértékeként több mint 1,25m (millió euro) folyt be a cég számlájára.” A többi cégről szűkszavúan ennyit találunk az OLAF anyagában: „Végezetül pedig az OLAF megemlíti, hogy a fentieken kívül két igen nagy értékű és igencsak megkérdőjelezhető tanácsadási szerződés köttetett két nem magyar céggel 9 nappal a metrószerződés aláírása után. Ezek a cégek is rendkívül nagy összegű kifizetéseket kaptak, állítólag a metró projektben nyújtott szolgáltatásaikért (pedig a projektszerződést ekkorra már aláírták).”
Az OLAF-jelentés az AssistConsult kivételével nem tárja fel azoknak a cégeknek a kilétét, akik szintén tanácsadói szerződést kötöttek az Alstommal. A többi cégről a sajtóban jelentek már meg információk, ezekre vissza is fogok térni, de az első anyag, ami pontosan ismerteti valamennyi céget, egy osztrák ügyészségi irat, amelyet az atlatszo.hu tett közzé tavaly májusban. Az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek címzett osztrák ügyészségi anyag szerint az Alstommal tanácsadói szerződést kötött az Eurocontact GmbH osztrák, a Hansen Consulting Aps dán, a Honfran Kft magyar, valamint az AssistConsult szintén magyar cégekkel.
Az Ausztriában zajló nyomozás az Átlátszó cikke szerint az Eurocontact mögött álló Aczél Zoltán és Alexander Zach osztrák állampolgárok ellen folyt pénzmosás bűntette, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegély és vesztegetés miatt, valamint Terner Géza magyar állampolgárral szemben vesztegetés miatt.
„Aczél Zoltán, Alexander Zach és Terner Géza azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést, illetve, elfogult okokból előnyben részesítsék őket, vagy egyáltalán előnyt szerezzenek a nemzetközi versenyben.”- fogalmaz az osztrák ügyészségi irat. A gyanú szerint az Aczél által vezetett Eurocontact Public Affairs GmbH-nak a francia és a brit Alstom cégek átutaltak 2,29 millió eurót annak érdekében, hogy tanácsadói szerződéseket kössenek az Eurocontacttal és más cégekkel, ám a ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásokért fizetett milliós összegek átutalásával ennek megfelelő vagyoni hátrányt okoztak az Alstom vállalatoknak. A Nagy-Britanniában zajló pernek is az alapja az, hogy az Alstom egyes vezető munkavállalói így kárt okoztak az Alstomnak. Az osztrák perben végül nem marasztalták el a gyanúsítottakat, aminek az oka elsősorban az érintettek oldalán elmaradt gazdagodás, illetve a cég számára a PR-tevékenységért kifizetett sikerdíjat sem találta túlzónak a bíróság. Akit részletesebben érdekel a bíróság indoklása, annak ajánlom az atlatszo.hu oldalon közzétett dokumentumot, amelyből megtudjuk például azt - a történet szempontjából később fontos - információt, hogy az osztrák terhelteket melyik ügyvédi iroda képviselte, illetve azt is, hogy a Eurocontact egy nevadai hátterű, panamai bejegyzésű offshore cég szlovákiai számlájára utalta az Alstomtól kapott több, mint 2 millió eurót, így immár követhetetlenné téve a pénz útját, annak végállomását. De az osztrák per alapja is az a brit Serious Fraud Office, a Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (továbbiakban SFO) által kezdeményezett, bírósági perbe torkolló eljárás volt, amely a mai napig folyik Londonban, és amely az Alstom vezető tisztségviselői ellen indult, azzal a váddal, hogy jelentősen megkárosították a céget, illetve a részvényeseket, amikor jelentős összegeket folyósítottak megalapozatlanul tanácsadásra és más tevékenységekre. Magyarán a kenőpénzek megléte úgy bukott ki, hogy indokolhatatlan költségekként merültek fel a cégnél, ebből pedig az SFO korrupcióra következtetett. Az SFO jogsegélykérelme nyomán indult az osztrák eljárás, de azzal szemben a brit per a mai napig zajlik vesztegetés miatt 2015-től a brit Alstom üzleti fejlesztési igazgatója, majd 2016-tól a cég vezetője ellen. Az SFO-tól származó információm szerint hamarosan döntés várható a perben, és utalnak jelek arra, hogy új, lényeges bizonyítékok kerülhettek elő.
A brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala
Ismerős és titokzatos tanácsadó cégek és akik mögöttük állnak
Érdemes közelebbről megnézni az osztrák ügyészségi iratban felbukkanó cégeket, amelyek a kirajzolódó kép alapján közvetítőként játszhattak szerepet a korrupciós pénzek eljuttatásában az Alstomtól a végső kedvezményezettekig.
- Honfran kft.
A Honfran Kft. érintettségéről a Magyar Idők írt először, bár részleteket a lap nem közölt. Valamennyivel többet lehet megtudni a cégről az osztrák ügyészségi anyagból, eszerint a Honfran az Alstomtól az Alstom és a BKV által megkötött szerződés értékének 0,05%-át plusz 420 ezer eurót kapott sikerdíjként. Az Opten céginformációs honlap szerint a kérdéses időszakban a cég tulajdonosai a cégvezetőkön kívül ír és panamai offshore cégek voltak. A Honfran a közbeszerzési értesítő szerint 2008 és 2011 között a BKV és az Állami Autópálya Zrt. pályázatain nyert el nem túl nagy összegű megbízásokat.
- Eurocontact Public Affairs GmbH
Az index.hu 2016. április 4-ei cikkében írt a cégről az Alstom-üggyel összefüggésben, melyben ismertetik az SFO tájékoztatását. „Az SFO az Index kérdésére további információkat küldött, ezek szerint négy Alstom-vezető más, egyelőre meg nem nevezett gyanúsítottal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére. Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen.” Szintén említést tesz a cikk arról, hogy „Az Eurocontact neve nem ismeretlen Magyarországon. Mint arról beszámoltunk, 2006-ban, majd 2008-ban is fontos témaként foglalkozott az osztrák sajtó azokkal a felvetésekkel, hogy a Strabag építőipari konszern egyes magyar pártokat „pénzadományokkal” segített. A 2006-os ausztriai választási kampányban merült fel először, hogy a Strabag konszern az Eurocontact nevű pr-cégen (az Eurocontact Consulting GmbH tulajdonosainak, Peter Aczelnak és Alexander Zachnak az érdekeltségi körébe tartozó Euro:Contact Hungary Tanácsadó Kft.-n) keresztül több millió eurós támogatást nyújtott a magyar szocialistáknak és szabad demokratáknak.” Az Eurocontact természetesen a vádakat nem ismerte el. Az osztrák ügyészségi anyag szerint az Eurocontact sikerdíjként a szerződéses összeg 1%-át, mintegy 2,29 millió eurót kapott.
2014 márciusában az Átlátszó is foglalkozott részletesen az Euro:contact Kft.-vel. A cikk a Strabag-botrányra fókuszált, de kiderül belőle, hogy a cég, illetve annak jogutódja a Mantea W Consulting Tanácsadó Kft. 2011-ben megszűnt. A cégiratokból is látszik, hogy az alapítói Aczél Zoltán és Alexander Zach. Közülük az előbbi, Aczél Zoltán lesz az érdekes, hiszen az ausztriai per során kiderült, hogy Alexander Zach 2005-ben kilépett a cégből, és üzletrészét Aczél Zoltánra ruházta át. Mielőtt rátérek részletesen Aczél Zoltánra, előtte nézzük meg a harmadik céget is.
- Hansen Consulting APS
Ez a dán bejegyzésű cég kapta a legnagyobb összeget az Alstomtól. (A Medgyessy-féle Assistconsult a szerződéses összeg 0,3%-át.) Az osztrák anyag szerint a sikerdíja, a szerződéses érték 2,02 %-a, ami - ahogyan azaz index.hu korábban idézett cikkében megszólaltatott SFO szerint - több, mint 5 millió eurónak megfelelő összeget jelentett. A ma már nem működő cég tulajdonosi hátterének megismeréséhez a dán cégjegyzéket hívtuk segítségül. A Hansen adatai között megtalálható a cég 2005/2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése, melyben feltűnik a Barrage Consulting GmbH, mint a cégcsoporthoz tartozó cég. A Barrage Consulting neve akkor bukkant fel, amikor az osztrák Profil újság 2008-ban cikksorozatban mutatta be, hogy hogyan került a Strabagtól több millió euró magyar politikusokhoz és pártokhoz építkezési nagyberuházások elnyerése érdekében. Az osztrák lap információit feldolgozó indexes cikkből ez derül ki: „A Profil mostani cikkében megemlíti még azt is, hogy 2005 februárjában egy bizonyos Terner Géza nevű ember a Barrage Consulting Gmbh nevében két számlát állított ki Aczélnak (Zoltán)”.
A Barrage Consultinggal való kapcsolaton túl, Terner Géza szoros kötődését erősíti az is, hogy egy, a Terner által vezetett másik dán cég, a Power Investments APS menedzsmentjében található egy bizonyos Neil Gordon Smith, aki tagja volt a Hansen Consulting vezetésének is.
Az Alstom-botrányban tehát minden jel szerint két igen aktív és kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező személy, Aczél Zoltán és Terner Géza játszottak kulcsszerepet. A két személyt nem csupán az Alstom ügy kapcsolja össze, hiszen Terner Géza Aczél Zoltán apósa. Terner Géza egyike annak az 5 embernek, akit az Alstom-ügyben folyó nyomozás miatt kihallgatott a rendőrség, de utána elszökött, jelenleg rendőrségi körözés alatt áll. Sajtóinformációk szerint Izraelben tartózkodik. A Heti Válasz Strabag-botrányról szóló cikke szerint „a Strabag többnyire a Bau Holding nevű leányvállalatán (esetleg ez utóbbi cég budapesti "kirendeltségén", a Számító- és Ügyviteli Központ Kft.-n) keresztül fizetett az Euro:contactnak. Aczél innen legalább félmilliárd forintot utalt tovább az apósa, Terner Géza által ellenőrzött érdekeltségekhez, köztük egy Seychelle-szigeteki offshore társasághoz (…) Úgy tudjuk, az após papíron "üzletviteli tanácsadóként" alvállalkozott Aczélnak, ami annyit jelent, hogy egy tanácsadó tanácsadójaként részesült a Strabag pénzeiből.” 2015-ben egy interjú jelent meg a Privát Kopó bűnügyi magazinban. Ebben egy névtelenséget kérő férfi, aki állítása szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó korrupciós pénzek szállítójaként tevékenykedett éveken keresztül, az alábbiakat állította Aczélról:
„A korrupciós pénzek a Strabag akkori „kijáróemberétől”, az osztrák-magyar állampolgárságú Aczél Zoltántól kerültek a „táskahordóhoz”.”
„A Strabag sikereit „elősegítő” korrupciós pénzek 80 százaléka készpénzben, táskákban, 20 százaléka offshore cégen keresztül érkezett a „táskahordóhoz”. Az offshore cég Aczél Zoltán érdekeltségébe tartozott.”
„A fideszeseket közvetlenül a Strabag úgynevezett „lobbistája”, Aczél Zoltán „intézte”, a megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton (Közgép Zrt.) keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel.”
Ezeket az állításokat tényszerűen nem lehet igazolni, de a bizonyítható gazdasági összefonódások legalábbis nem gyengítik a fenti vádak igagazságtartalmát.
A fideszes szál
Joggal gondolhatnánk, hogy azok a szereplők, akik a Fidesz által az évszázad korrupciós botrányának nevezett korrupciós ügyében érintettek, a Fidesz révén nem juthatnak zsíros falatokhoz. Ennél nagyobbat nem is tévedhetünk. Először a hvg.hu kiváló, 2017. március 12-i tényfeltáró cikke alapján tekintsük át, hogy Aczél és Terner miképpen kapcsolható a Fideszhez. A lista nem tekinthető teljeskörűnek, de jól mutatja a szoros gazdasági kapcsolatok kialakulását.
„(Aczél) bizalmi kapcsolatot épített ki a Fidesz egykori pénztárnokával, a 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajossal, aki 2009-ben a köztévétől sok százmilliós megbízásokat elnyerő Hung-Ister Filmprodukció Zrt. felügyelőbizottsági helyével kínálta meg. Az fb-ben többek között Vida Ildikó korábbi adóhivatali elnök, jelenlegi Közgép-vezérigazgató is megfordult.”
„A Terner–Aczél család a római parton is megvetette a lábát, nem is akárkik társaságában. A Duna melletti több mint egyhektáros telken az Orbán barátjaként emlegetett Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. épít luxuslakóparkot. A beruházást a Terrassa Kft. jegyzi, amely a Wel Holding birtokában van. Utóbbi tulajdonosai között található a MET révén az orosz gázüzleten is nagyot szakító Nagy György, illetve Terner-Aczél Anita, Aczél Zoltán felesége, aki az ATI Group révén veszi ki a részét a lakópark-beruházás hasznából, szépen kirajzolva a rendszereken és pártokon átívelő üzleti vonalat.”
Mielőtt folytatnám a hvg.hu cikkében leírt további érdekeltségek ismertetését, ismerkedjünk meg egy dán céggel is, az Ayudate Investments Aps-sel, ugyanis a cég kulcsszerepet látszik játszani a Terner-Aczél cégbirodalom sikereiben. Legyen meg itt a cég dán cégjegyzéki adatlapja, valamint az opencorporates.com-on fellelhető információk is. Az utóbbi oldalon láthatjuk, hogy a cég korábbi neve Power Investments volt, és ez – mint korábban láttuk - közvetlenül Terner Gézához kapcsolható. A dán Ayudate magyarországi tevékenységét sok esetben a 2018 májusáig Ayudate Holding Kft. néven, majd ezt követően Masasa & Partners Kft. nevű magyarországi cégen keresztül gyakorolta. És akkor visszatérve a hvg.hu cikkéhez, nézzük, hogy a páros az Ayudate-n keresztül milyen üzletekben vett részt:
„A Rogán-féle letelepedésikötvény-biznisz környékén is feltűnt Terner, aki a nevét viselő GmbH, illetve a dán Ayudate Investments révén is beleharapott a nagy üzletbe. (…) ”
„De maradt ideje arra is, hogy bekapcsolódjon a Szijjártó Péter vezette külügy nemzetközi kereskedőház-hálózatának építésébe is. A külügyi tárca által életre hívott Magyar Nemzeti Kereskedőház egyik kiterjesztett karjaként Etiópiában keresett befektetési lehetőségeket az azóta Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-re keresztelt vállalkozással, amelynek ügyvezetője volt.”
A letelepedési kötvényhez és a kereskedőházakhoz kapcsolódó érdekeltségeket a 444.hu tárta fel részletesebben 2016-os cikkében.
„(Az Ayudate) 2013-ban megvette, majd két év múlva eladta a Juventus rádiót.”
„(Az Ayudate) Még abban az évben (2013-ban) bevásárolta magát a TRSZ Gyenge- és Erősáramú Hálózatépítő Kft.-be. A cég ezután kettévált: a nevet továbbvivő vállalkozást tavaly tavasszal a bécsi székhelyű Belfry Holding vette át: mindkét cégnek Aczél Tamás (Zoltán apja) lett az ügyvezetője, akinek az irányítása alatt a társaság egyre zsírosabb üzletekhez jutott.”
Most térjünk át azoknak az eseteknek az ismertetésére, amelyek a hvg. cikkében nem szerepelnek, vagy bővebb kifejtést igényelnek.
2016 elején az Ayudate Kft. bevásárolta magát a vasúti biztosító berendezési hálózatok telepítésével foglalkozó ProMontel Invest Zrt-be, amely a pro MONTEL Távközlésfejlesztési és Kivitelező Zrt. egyedüli részvényese. 2018 eleje óta közvetlenül a dán Ayudate a cég egyedüli részvényese. A Pro Montel a honlapján közzétett referenciák szerint alvállalkozóként is rengeteg megbízást kapott többek között a BKV-tól és a MÁV-tól is, de az Ayudate tulajdonszerzése óta közös ajánlattevőként számos, főleg az MVM által kiírt közbeszerzésen nyert. Természetesen főként EU-s pályázati pénzekből megvalósuló közbeszerzésekről van szó.
De az Ayudate egy másik, igencsak szimbolikus üzlettel, a déli határzár kerítésével is nagyot kaszált a Metalcom Zrt.-n keresztül. A szentesi fideszes politikus, Bozó Zoltán résztulajdonát is képező Metalcom résztulajdonosaként említi az Ayudate-t a határzár telepítésekor írt cikkében a hvg.hu is. Ellenőrizve a céginformációkat azt látjuk, hogy a Metalcom 2015-ig kft-ként működött, így könnyen ellenőrizhető annak tulajdonosi szerkezete, mely szerint 2013-tól 2015 év végéig tulajdonos az Ayudate Holding Kft. A részvénytársasággá átalakult cég tulajdoni viszonya nehezebben átlátható, de az kiderül, hogy a részvény átruházását korlátozza az alapító okirat, tehát jó eséllyel az Ayudate még ott van a cégben. Bónuszként az átlátszó a közelmúltban írt arról, hogy a kerítést öt évig 6,5 Milliárd forintért a Metalcom üzemelteti tovább. Így az építéssel és a fenntartással a Metalcom, illetve annak tulajdonosai majd’ 25 milliárd forinttal gazdagodnak.
Belfry, az új építőipari csodacég.
Kicsivel feljebb említettem, hogy az Ayudate 2013-ban érdekeltséget szerzett a most Belfry-néven működő cégcsoportban, A Belfry PE Kft-ban jelenleg is vezető Aczél Tamás, Aczél Zoltán édesapja. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy Aczél Tamás 2014 és 2018 között a STRABAG Szolnoki Aszfalt Kft. ügyvezetője volt. Akkor a cég neve BELFRY SZOLNOKI ASZFALT Kft., melynek tulajdonosa pedig az osztrák Belfry Holding GmbH volt. Ez utóbbi osztrák Kft. a magyar Belfry cégek tulajdonosa, amelynek tulajdonosa az osztrák cégnyilvántartás szerint az a Neubauer & Partner nevezetű osztrák ügyvédi iroda, aki az osztrák perben képviselte Aczél Zoltánt.
A g7.hu 2018. március 28-án alapos cikkben foglalkozott a Belfry gazdasági felívelésével, annak titokzatos tulajdonosi hátterével, ennek legérdekesebb pontjait alább ismertetem:
„Egy gyakorlatilag ismeretlen és maroknyi alkalmazottal működő cég (Belfry) sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon a Strabag konzorciumi partnereként. ”
„Becslésünk szerint hatvanmilliárd forintnyi állami megrendelés kerülhetett a magyar Belfry-cégekhez, amelyeknek együttesen alig több, mint húsz alkalmazottjuk van. A cégeket egy osztrák kft. birtokolja, amelyet egy bécsi ügyvéd nevére írtak. A valódi tulajdonosról viszont csak találgathatunk – amit megkönnyít, hogy a cégek a nyilvánosan elérhető adatok szerint kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoznak. Ráadásul az osztrák Belfry-nek közös cége van a horvátországi Eszéken a Mészáros Lőrinc szoros üzlettársa, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalttal.”
„A magyar építőiparban nehéz labdába rúgni politikai kapcsolatok nélkül, és ezt az osztrák, a régiós és az orosz korrupciós viszonyokat is jól ismerő Strabag is tudhatja. A Strabag lelkesen nyújtja a tao-támogatásokat, és a felcsúti Puskás Akadémia FC egyik kiemelt támogatója is. De nem csak a Strabag, hanem a Belfry is. Később ahogy megjelent Mészáros Lőrinc az eszéki fociklubnál, az NK Osijeknél, a Belfry is követte.”
Nagyot talán nem tévedek, amikor azt állítom, hogy az egykoron a Fidesz által közellenségként gyűlölt Strabag mára Mészáros fontos üzlettársává vált, és ebben a virágzó kapcsolatban élénk szerepet látszik játszani a Strabag lobbistája, Aczél Zoltánhoz is kapcsolható Belfry is. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Strabag 4 legnagyobb részvényese között egy ciprusi cégen keresztül Putyin egyik oligarchája, Oleg Gyeripaszka található 25,9%-os részesedéssel.
Akik mindig a víz színén úsznak
Nyomozásunk során eredetileg a 4-es metró korrupciós ügyének hátterét igyekeztük volna feltárni. Amint túlléptünk azonban a Fidesz által a nyilvánosságnak feldobott Medgyessy-szálon, és az elérhető dokumentumok alapján a további érintettek nyomára próbáltunk bukkanni, pillanatok alatt szembejött egy különös cégháló, és néhány érdekes „üzletember”, akik – jóllehet teljesen nyilvánvalóan kulcsszerepet játszottak az ügyben – valamiért elkerülték a kormánykommunikáció reflektorfényét. Pedig jelenlétük nem csupán a 4-es metró botrányban szembeötlő, de szorosan köthetők a korábbi kormányok, és általában a magyar pártok legendás Strabag-féle finanszírozásához is. Aminek során már felbukkannak az első jelei a Fidesz felé való kapcsolatoknak: az ügy tanúi szerint Aczél intézte volna a „fideszeseket”. Tovább kutakodva azonban hamar világossá vált: Aczél Zoltán és Terner Géza nem csupán az előző kormányok idején helyezkedett ügyesen. Kapcsolati hálójukat, üzleti lehetőségeiket hatékonyan mentették át a NER-be is. Úgy tűnik, arra a fajta a szolgáltatásra, amit ők tudnak nyújtani, a NER-nek legalább akkora szüksége van, és a szolgálatot meg is hálálják. A korábbi kormányok korrupciója elleni hangzatos fellépés, az elszámoltatási biztosok és kirakatperek pedig csupán annak elkendőzésére szolgálnak, hogy a Fidesz nem csak hogy központosított, állami, rendszerszerű szintre fejlesztette a rendszerváltást követő Magyarország túlságosan alkalomszerű, esetleges, decentralizált korrupciós mintázatait, de ebben ugyanazokra az emberekre is támaszkodott, akik korábban üzemeltették a korrupciós mechanizmusokat. És nem csupán maradékok hullottak nekik. A NER legbizalmasabb és legsötétebb ügyleteibe engedték be őket, a letelepedési kötvény biznisztől a kereskedőházakig. Azokba a közvetlenül Rogán Antal és Szíjjártó Péter által felügyelt korrupciós machinációkba, amelyek egyetlen és kizárólagos célja a Fidesz legszűkebb köreinek feltőkésítése volt. Cserébe a Fidesz még az általuk szimbolikus magasságokba emelt korrupciós ügyeket, mint a 4-es metróé is, elsikálja, hogy megvédje átörökölt korrupciós szolgáltatóit. Nem a rendszer peremén vegetálnak, hanem annak szívében virágzik tovább az üzletük. Az ő szorgalmas, rendszereken átívelő aprómunkájuk is viszi a hátán a NER-t. És azoké, mint például a Strabag, akik mindig készek részt venni a politika megvásárlásában, függetlenül attól, hogy liberális vagy illiberális a demokrácia, amit meg kell kenni. És akiknek elévülhetetlen érdemei vannak nem csak a demokrácia liberális válfajának korrumpálásában, hanem illiberális változatának stabilizálásában is. Ezúton köszönjük nekik.
A cikk megszületésében, az azt megalapozó nyomozásban döntő érdeme volt Szilágyi Péter kollégámnak. Munkáját köszönöm.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hallgass a szívedre Sorost rúgd fenékbe 2018.11.17. 17:40:48
Tessék mondani, ez már a holokauszt?
Gandosz 2018.11.17. 18:44:58
Árbevétel=nyereség????=nettó gazdagodás??????
Ez egy új gazdaságelmélet lenne, persze nevetségesen buta.
Borogy 2018.11.17. 20:05:58
kenyérdobáló 2018.11.17. 20:46:32
Azt se felejtsük el, hogy ezt a metrót eredetileg még 1999 körül és 100%-ban EU-s finanszírozással (előcsatlakozási támogatásokból, amelyekhez nem kellett hazai társfinanszírozás) tervezték megépíteni, mégpedig úgy, hogy Budaörsig érjen. Csak aztán Orbánék törölték a beruházást az EU-s listáról, miután a fővárosban nem a Fidezs nyerte az önkormányzati választásokat.
ételizésítő 2018.11.18. 02:18:06
Hallottad már, hogy a magyarban pár száz évvel ezelőtt feltalálták az összetett szavakat, mint pl. metróbotrány, sőt, négyesmetró-botrány, ha mindenképpen számmal akarod, 4-esmetró-botrány (mert a mozgószabályokat is feltalálták)?
hoplita 2018.11.18. 06:44:00
Sikerült elkapnod a szarva közt a tőgyét, faszparaszt.:))
Ennyi?
Ezért kár vót jelszemetelned, mondom ezt én, a nyelvtannáci.
n3spr3ss0 2018.11.18. 09:24:52
Rоdney2 2018.11.18. 09:25:01
felső határ nincs 2018.11.18. 11:35:35
munkat mar szereztel, vagy te tenyleg elhiszed hogy egy napon ugyanigy lophatsz majd, mint a ketsegkivul enyveskezu, de granitszilard es mukodo rezsim?
Éva Mátyás Gáborné 2018.11.18. 12:10:30
A cégek utvesztőiből nehéz kitalálni az egyenes útra. Ez nagy munka volt! Gratulálok neked.
AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2018.11.18. 15:54:54
ColT · http://kilatas.great-site.net 2018.11.23. 10:35:57
Szép munka!
@felső határ nincs: Gratulálok a színvonaladhoz, felnőtt emberhez méltó az önkifejezési készséged a nagybetűk és ékezetek nélküli mondataiddal.
Feliratkozás
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek
