Jávor Benedek
blogja

Hatósági szabálytalanságok vagy politikai hecckampány? - Rémálom a zöldhatóságnál V.

Így Föld Napján épp alkalomhoz illő, hogy közzé tegyem azt a választ, amit Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől kaptam az OKTVF-vezető Tolnainé kapcsán feltett írásbeli kérdésemre. A gyöngyszemet az fn.hu és a greenfo ugyan már vágatlanul közzé tette, de talán nem mindenki látta. És az biztos, hogy igen tanulságos. Van a válaszokban kioktatás, rinocéroszhoz méltó vastagságú arcbőr ("Kiválasztását szakmai rátermettsége (...) indokolta"), szőrszálhasogatás (jogi osztály nincs, csak Jogi, Közigazgatási és Koordinációs Főosztály, ott meg nem baj, hogy a vezető nem jogász), sajátos hatósági sikermérce (minél több bírságot szed be a hatóság, annál jobban dolgozik), és még sok minden más is. Egy biztos. Fazekas miniszter azt állítja, hogy ő pontosan tudja, mi és miért folyik a hatóságon, és mindent így talál rendjén levőnek, minden egyéb pusztán politikai hecckampány. Ezek után viszont soha többet nem bújhat Tolnainé háta mögé. Minden visszásságért, amire fény derül a jövőben a főfelügyelőségen, személyesen kell hogy felelősséget vállaljon.

És akkor a kérdezz-felelek (az eredeti dokumentum itt olvasható):

Milyen kiválasztási eljárás nyomán került az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatói székébe Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin?

Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin 2010-ben kezdte munkáját az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen, majd dr. Hecsei Pál, a korábbi megbízott főigazgató nevezte ki helyettesének. Több mint két év Főfelügyelőségen eltöltött vezetői munka után kapott főigazgatói kinevezést. Kiválasztását szakmai rátermettsége, vezetői hozzáállása indokolta.

Hogyan fordulhatott elő, hogy az országos zöldhatóság jelenlegi vezetője hosszú időn át irányíthatta jogi végzettség nélkül a főfelügyelőség jogi osztályát?

Szeretném felhívni a figyelmét, hogy a Főfelügyelőségen jogi osztály nincs. Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin sosem volt főosztályvezető. Főosztályvezető-helyettesként dolgozott a Jogi, Közigazgatási és Koordinációs Főosztályon, ahol elsősorban szakmai kérdésekkel foglalkozott, míg a kifejezetten jogi természetű feladatokat a főosztály jogász végzettségű főosztályvezető helyettese, illetve a szintén jogász végzettségű főosztályvezető végezte.

Hogyan kerülhet valaki közigazgatási gyakorlat és környezetvédelmi szakmai tapasztalat nélkül az OKTVF élére?

A főigazgató kinevezése mindenben a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történt. Mint az első kérdésre adott válaszomban említettem, a főigazgató 2010 óta dolgozik a hatóságnál, így volt lehetősége megszerezni a közigazgatási szakmai tapasztalatot korábbi környezetvédelmi jellegű tapasztalatai mellé.

Hátráltatja-e véleménye szerint Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin vezetői munkáját,hogy sem idegennyelv-ismerettel, sem releváns szakmai tapasztalattal nem rendelkezik?

Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin 2007-ben diplomázott környezetirányítási szakértőként, majd 2012-ben letette a jogszabályok szerint kötelező közigazgatási szakvizsgát is. A főigazgatói munkakör ellátásához nem elsődleges prioritás az idegennyelv-ismeret. Releváns szakmai tapasztalatairól az előzőekben tájékoztattam. Munkájának sikerességét, egyben vezetői rátermettségét bizonyítja, hogy főigazgatói kinevezése óta — a rendszeres ellenőrzések következményeként — jelentősen megnőtt a Főfelügyelőség által felderített jogszabálysértések száma. Míg 2008 és 2009-ben mindössze l3 millió Ft bírságot szabtak ki, addig 2011-ben már 175 milliót, 2012-ben közel 350 millió Ft-ot. A Főigazgató Asszonyt ért politikai támadások illetve a kiszabott bírságok növekedése között nem kizárható egy esetleges ok – okozati összefüggés.

Hátráltatja-e véleménye szerint a felügyelőség hatósági munkáját, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin gyakorlatilag az összes, megfelelő végzettségű és tapasztalatú szakembert eltávolította az intézményből?

Tisztelt Képviselő Úr! Kérdésébe foglalt állítása ismét téves információkon, szubjektív állásponton alapul. A Főfelügyelőség munkatársainak létszáma több ok miatt változott. A jogviszony megszűnésének indoka az esetek több mint a felében nyugdíjba menetel, közigazgatási áthelyezés, a kormánytisztviselő részéről felmerült felmondás vagy közös megegyezésen alapuló felmondás volt. Ehhez járult hozzá 2012 januárjában a kormányzati döntés alapján végrehajtott létszámleépítés is. Visszautasítom a Főfelügyelőség munkatársainak képzettségét és szakmai tudását megkérdőjelező hozzáállását. A Főfelügyelőségen jelenleg dolgozó munkatársak (köztük 84 felsőfokú végzettségű)a velük szemben támasztott követelményeknek mindenben megfelelő, magas színvonalú munkát végeznek. Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin 2012. szeptemberi főigazgatói kinevezése óta 1 munkáltatói felmondás történt a Főfelügyelőségen, munkaügyi per nem indult.

Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin a főfelügyelőség forrásait magáncélra (például a háztartásának kiadásaira) fordítja?

Nincs ilyenről tudomásom. Eddig egyetlen ellenőrzés során sem merült fel visszaélés a Főfelügyelőség gazdálkodási rendjében. A Főfelügyelőség gazdálkodása során az előírásoknak megfelelően jár el, melyet számos szervezet rendszeresen ellenőriz

Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin a főfelügyelőség személyi állományát részben saját közeli hozzátartozóival, barátaival és üzletfeleivel töltötte föl?

Tudomásom szerint minden kinevezés a jogszabályoknak megfelelően történt.

Van-e tudomása a tárcának a Főfelügyelőségen Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin vezetése alatt elharapózott rendszerszintű korrupcióról (elsősorban a hatósági engedélyek kiadása és visszavonása területén)?

Tisztelt Képviselő úr! Politikai hecckampány helyett tegyen feljelentést az illetékes szerveknél, amennyiben tudomása van korrupcióról. Amennyiben jogilag megalapozott és hatáskörömbe tartozó konkrétumokat tud a rendelkezésemre bocsátani, akkor természetesen magam is el fogok eljárni. Mindemellett emlékeztetném a korábban írt válaszomra: csak 2012-ben kétszer annyi bírságot szabott ki a Főfelügyelőség, mint 2008-tól 2012-ig. Elgondolkodtató adat arra vonatkozóan, hogy mennyire „elnéző” az új Főigazgató Asszony a jogszabálysértésekkel szemben.

Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin szakmaiatlan, jogalap nélküli döntései miatt a Felügyelőség ellen perek sokasága indult, a magyar gazdaságnak pedig kimutatható kárai keletkeztek, amely után vélhetően szintén a magyar államnak kell majd helytállnia?

Mint ahogy az bizonyára Ön előtt is ismert, a hatósági határozatok ellen az ügyfelek — a jogszabályokban foglaltak szerint — jogorvoslattal élhetnek. Ön azt kérdezi, hogy folyamatban lévő, befejezetlen peres ügyek milyen negatív hatással lehetnek a magyar állam számára. Legalább írásban érdemes alaposan átgondolni a kérdést, mielőtt felteszi. Jogerősen lezáratlan perekről én nem tudom megmondani, hogy melyik fél számára fog kedvező döntés születni. Így arra kérem, engedje meg, hogy ezekről akkor tájékoztassam, ha jogerős döntés születik. A Főfelügyelőség peres ügyeinek számát tekintve semmilyen lényegi eltérés nem tapasztalható Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin kinevezése óta. (Az előző évek adatai alapján a peres és nemperes ügyek száma a következők szerint alakult: 2008-ban 214, 2009-ben 289, 2010-ben 196, 2011-ben 156, 2012-ben 235, 2013-ban 46 db.

Van-e tudomása a tárcának arról, hogy Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin munkáltatói tevékenysége során rendszeresen megszegi a kormánytisztviselőkről szóló tőrvényt, különösen a munkaidőt, a túlórákat, vagy azok kifizetését, illetve a kötelezően adandó pihenőidőt érintően?

Egyetlen ellenőrzés sem bizonyítja Képviselő Úr állítását. A Főfelügyelőségen valóban megfeszített munka folyik, melyet sok esetben sem a főigazgató, sem munkatársak nem többletjuttatásért, hanem a környezet védelme iránti elkötelezettségből végeznek. A közszférában nagyon sokan teljesítünk így szolgálatot.

Van-e tudomása a tárcának arról, hogy az OKTVF-nél jogszabályellenesen védelmi feladatokat lát el a Nemzeti Védelmi Szolgálat Bolcsik Zoltán vezetésével?

Intézményeink védelmi feladatainak megszervezése saját hatáskörükbe tartozik. A konkrét esetben a biztonsági feladatokat nem az Ön által megnevezett szolgálat látja el.

Válaszát várom arra a kérdésre is, hogy amennyiben tudomása van minderről, és mégsem tett eddig semmit a fentiek megelőzése, illetve megszüntetése végett, az nem veti-e fel a hivatali alkalmatlanság és a bűnpártolás gyanúját? Amennyiben pedig az itt leírt törvénytelen gyakorlat az OKTVF-et felügyelő miniszter tudta nélkül folyhat immár évek óta, az nem kérdőjelezi-e meg alapjaiban az Ön tárcavezetői kompetenciáját?

Tisztelt Képviselő Úr! Tekintettel arra, hogy kérdéseit megválaszoltam, így okafogyottá vált utolsó észrevétele. Örömömre szolgál, hogy legalább az írásbeli kérdés parlamenti műfaja lehetővé teszi az alkalmankénti személyes eszmecserénket. Egyúttal tisztelettel arra kérem, hogy amennyiben bizonyítékokkal tudja alátámasztani a kérdéseiben megfogalmazott állításokat, úgy haladéktalanul tájékoztasson, egyúttal éljen képviselői kötelességével és a szükséges jogi lépéseket tegye meg! Amennyiben viszont nem rendelkezik hitelt érdemlő bizonyítékokkal, úgy arra kérem, fejezze be az OKTVF lejáratását! Köszönöm a Főfelügyelőség felelősségteljes munkájára irányuló érdeklődését.

Péterfalvi tegyen rendet az OKTVF-en - Rémálom a zöldhatóságnál IV.

Tolnainé, negyedik menet.

A Nemzeti Adatvédelmi Hatósághoz fordultam beadvánnyal  az országos zöldhatóság tájékoztatási gyakorlatának törvénysértő gyakorlata miatt. Annak kivizsgálását kérem Péterfalvi Attilától, hogy a hatóság eleget tesz-e törvényi kötelezettségeinek a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala kapcsán.

Rövid tanulmányozás után is az a nehezen megingatható véleményem alakult ki, hogy  az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség honlapja nem tartalmazza az információs törvény alapján kötelezően közzé teendő közérdekű adatok jelentős részét. Különösen feltűnő a gazdálkodásra illetve a külső szerződésekre vonatkozó adatok szinte teljes hiánya 2010 óta. Azóta nem tettek közzé az üvegzseb-törvény rendelkezései alapján kötelező információkat sem. Hozzám eljutott állampolgári panaszok alapján az is felmerül,  hogy a közérdekű adatokat kérőkkel való kapcsolattartás gyakorlata nem felel meg a törvényi előírásoknak, illetve a számukra felszámított díjak meghaladják a törvényben meghatározott mértéket, ezért ezek kivizsgálását is kérem Péterfalvi Attilától.

Nagyon úgy néz ki, hogy a hatóságnál sérül a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő jog, az OKTVF titokban tart számos olyan információt, amelyeket a közvéleménynek törvényi joga megismerni. Ezek a jogsértések beleillenek azok közé a törvényes működéssel kapcsolatos aggodalmak közé, amelyek a hatóságról a közelmúltban a sajtóban napvilágot láttak, és amelyekről itt a blogomon is folyamatosan írok. Izgatottan várom, hogy Péterfalvi indít-e vizsgálatot egyáltalán (a jogsértések annyira nyilvánvalóak, hogy ha nem teszi, az is fontos információ!), és ha igen, mit állapít majd meg. Annyi biztos, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó kezdeményezés csak az első lépés, más területeken is a végére fogok járni, hogy a botrányok övezte zöldhatóság működése jogszerű, és szakmailag megfelelő színvonalú-e. 

A beadványom a képre kattintva olvasható.

„És így tovább a csillagokig…” - Rémálom a zöldhatóságnál III.

Folytatom a zöldhatósági helyzetről szóló, eddig is jelentős érdeklődést kiváltó sorozatomat. Legutóbb Tolnainé üzleti életútját mutattam be, a Magyar Kubai Mgtsz-től a Nyerges-féle szolnoki körhöz való kapcsolódásig.

Ma azt a politikai pályát követem végig, amely végül a főfelügyelőség igazgatói székébe repítette Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalint.

Az erdőkertesi és veresegyházi helyi emlékezők szerint a főigazgató asszony első feltűnése a politika körül Kárpáti Zsuzsa, a később az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet vezető, majd onnan 2010-ben eltávolított (és Budai Gyula által sikkasztási vádakkal illetett) MSZP-s képviselő környezetében történt, a 2000-es évek elején. A szocialista kötődést erősíti, hogy az atlatszo.hu cikke szerint a Tolnainé legendás doktori címét kiadó Pro Deo University mögött álló Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend magyar tagságában is, hm, némileg felülreprezentáltak az MSZP politikusai illetve a szocialistákhoz közel álló közéleti szereplők, Hunvald Györgytől Bárándy Gergelyen át Schmuck Andorig. Mégsem alakulhatott hibátlanul ez a kapcsolat, mert rövidesen pártot cserél, és a 2006-os választásokon már az SZDSZ színeiben indul. Így kerül be a megyei lista 7. helyéről a Pest megyei közgyűlés SZDSZ-frakciójába, ahol a következő négy évet tölti. Időközben a szabad demokraták országos ügyvivője is lesz, mindez mégsem elég a helyi sikerekhez. A 2006-os önkormányzati választáson – ugyancsak az SZDSZ jelöltjeként – hiába indul el Veresegyházon, nem jut be a képviselőtestületbe. A kampány ugyanakkor nem telik eseménytelenül. Tolnainé a szórólapján az önkormányzati választáson szintén induló rivális környezetvédelmi szervezetet (és még merik mondani, hogy nincs köze a környezetvédelemhez!), a Tavirózsa Egyesületet vádolja a településnek kárt okozó tevékenységgel.

Az ominózus szórólap - a pert és összesen 300 ezer forintot érő mondatok a "MELLÉKLET, DE NEM MELLÉKES!!" címet viselő második oldalon vannak.

A lejárató és hazug szórólapból azonban ügy lesz. Az egyesület úgy véli, hogy a szórólap alkalmas jó hírnevének rontására, és bíróság elé citálja a későbbi főigazgatót. Első fokon a jóhírnév valamint becsület védelméhez fűződő személyiségi jogi pert Tolnainé elveszti, de nem adja fel, fellebbezést nyújt be. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban jóváhagyja az első fok ítéletét, és az elsőrendű alperes „Tüzépes Katikát” két társával együtt fejenként 100 ezer forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezi. Az ítéletből az is kiderül, hogy az alperes Tolnainé annyiba sem vette a bíróságot, hogy megjelenjen pere tárgyalásán. Az ítélet ezt finom jogi nyelven úgy fogalmazza meg, hogy a bíróság "(...) Ezen mérlegelési jogkörében ítéli meg azt is, szükséges-e a tanú ismételt idézése, meg nem jelenése milyen következményeket von maga után, illetve azt is, hogy a törvényi figyelmeztetés ellenére személyes megjelenés kötelezettséggel idézett fél távolmaradását hogy kell értékelni. A bizonyítási eljárás során azt is értékelni kell, ha a fél a bíróság felhívása ellenére további bizonyítási indítványt nem terjeszt elő, további bizonyítást nem ajánl fel." Magyarán tojik a bíróságra. Tolnainé mindenesetre fizetni kénytelen tehát, továbbá helyreigazítást kell közzétennie a helyi lapban.

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete. 

Az SZDSZ végnapjai alatt az utolsó pillanatig szerepet vállal. 2009. november 30-án még országos ügyvivőként ő is jegyzi azt a nyilatkozatot, amelyben az akkor már szétzilálódóban lévő Országos Ügyvivői Testület és Országos Tanács többsége kijelenti, hogy az SZDSZ parlamenti frakciója aznapi dátummal megszűnt, mivel a 2010-es költségvetés megszavazása álláspontjuk szerint ellentétes a szabad demokraták vezető testületeinek korábbi állásfoglalásaival.

Rejtély, hogy milyen kapcsolatok segítik hozzá – hacsak nem a legutóbb boncolgatott üzleti összeköttetések a szolnoki klánnal -, hogy a bíróság által elítélt SZDSZ-es főfunkcionárius alig több mint egy év múlva már az OKTVF vezetői között bukkanjon fel, és 3 év után – fittyet hányva a főfelügyelőséget övező botrányokra, Fazekas miniszter személyesen tüntesse ki annak a kormánynak a nevében, amely tevékenységének nem közpénzek lenyúlásával agyonütött idejének jó részét heveny eszdéeszezéssel tölti.

A kormány tanul a szocializmus hibáiból: szóról szóra megismétli őket

Egy kis szakmázás következik - a geotermális energia illetve a termálvízkincs sorsa iránt érdeklődőknek ajánlott. Tegnap folyt le a vízgazdálkodási törvény módosításának vitája, amely egy bekezdésben megszünteti a termálvíz-kitermelés esetén a felszínre hozott víz visszasajtolásának kötelezettségét. Ez belátható módon rövid úton ennek a termálvízkincsnek a lerablásához fog vezetni, ahogy az az egész vonatkozó szakma látja, és nyílt levélben is elmagyarázza a kormánynak. Az alaptörvényben foglalt nagyszerű és a kormány által a legmagasabbról leszart elvek nagyobb dicsőségére.

Geotermális potenciál Magyarországon - A felszín alatti hőmérséklet eloszlás 2000 méteres mélységben (forrás: miskolci-geotermia.hu)

Hab a tortán: a magyar Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága a kormánypárti szavazatokkal támogatta a javaslatot.

Itt a Népszabadság cikke a témáról, alant pedig a felszólalásom, amiben a bizottsági kisebbségi véleményemet ismertettem:

"Tisztelt Ház! A bizottsági vitában kisebbségi vélemény fogalmazódott meg. Ennek a lényege, hogy ahogy Bartos Mónika is említette és most államtitkár úr expozéjában is hangsúlyosan előkerült, a bizottsági vitában is felmerült a termálvízkincs fontossága, mivel ez az egyik legfontosabb természeti erőforrásunk. Megítélésem szerint a parlament most ennek a törvénynek a vitájával, és ha megtörténik, az elfogadásával teszi tönkre ezt a természeti erőforrást. (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból: Ó, Istenem!)

A termálenergia akkor megújuló erőforrás, ha olyan módon használjuk, hogy annak az utánpótlódása nem sérül, ha az olyan módon kerül felhasználásra, hogy hosszú távon, nemcsak most néhány évig, hanem évtizedekig a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre áll. Az a törvényjavaslat, amelyik a visszasajtolási kötelezettséget egy tollvonással megszünteti, nem vizsgálatok esetén lehetőséget ad a felmentésre, hanem megszünteti a visszasajtolási kötelezettséget, nyilvánvalóan és egyértelműen rövid távon ennek a termálvízkincsnek a túltermeléséhez fog vezetni, és ezzel a hosszú távú megmaradását veszélybe sodorja.

Emlegették sokan a mezőgazdasági hasznosítás fontosságát, hogy nem lehet a mezőgazdasági termelőket ezzel a költséggel terhelni. Itt jelzem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy tavaly nyáron elfogadtunk egy olyan törvénymódosítást, amely 2015. június 30-áig felmentést adott a mezőgazdasági hasznosítás esetén a visszasajtolási kötelezettség alól azzal, hogy a minisztérium hozzon vissza 2015 júniusáig egy olyan szabályozást, amely megfelelő vizsgálatokkal alátámasztja, hogy milyen esetekben szükséges és milyen esetekben nem szükséges a visszasajtolás kötelezővé tétele, mikor lehet felmentést adni megfelelően szigorú feltételek érvényesülése esetén. Ennek mind a felszín alatti vízkincsre vonatkozó, mind a felszíni terhelésre vonatkozó környezeti kritériumokat tartalmaznia kell.

Ilyen tanulmányt a minisztérium nem készített, ilyen tanulmányból két sort sem a bizottság, sem a parlament a mai napig nem látott, ebben a helyzetben ennek a kötelezettségnek az egyetlen mozdulattal való megszüntetése olyan bűn, amit azoknak kell a vállukra venni, akik ezt a törvényt meg fogják szavazni.

Tisztelt Kormánypárti Képviselők! Önök az elmúlt években megkapó vonzalmat mutattak a szocialista rendszer hibáinak a megismétlésére. Ezt a hibát Magyarország egyszer már elkövette, amikor a bauxitbányászat érdekeit mindenek elé sorolva, a bakonyi karsztvízbázisokat tönkretéve a Hévízi-tó vízhozamát lecsökkentették, a Tapolcai-tavasbarlangot kiszárították. Most egy hasonló bűnre készül a Magyar Országgyűlés: a magyar termálvízkincs tönkretételére, anélkül hogy megvizsgálnánk, mik azok a környezeti, jogszabályi és egyéb kritériumok, amelyek mentén 2015-ig - mert eddig van ideje a mezőgazdasági hasznosítóknak - egy olyan szabályozást el tudnánk fogadni, amely valóban megőrzi a termálvízkincset a jövő nemzedékek számára, és amely alkalmas arra, hogy egy hosszú távon működő szabályozást fogadjunk el erre a területre.

Egyébként ezt a szabályozást maguk a termálvíz-hasznosítók elítélik, valamennyi szakmai szervezet és valamennyi egyetemi szakmai műhely tiltakozik ez ellen a szabályozás ellen. Nem tudom, milyen üzleti érdek motiválja a kormányt, a kormánypártot annak érdekében, hogy elfogadjon egy szakmaiatlan, cinikus, hazug és megítélésem szerint alkotmányellenes törvényjavaslatot. 

Tisztelt Ház! Annyit szeretnék zárásként hozzátenni: én kérek elnézést, hogy a fenntartható fejlődés bizottsága ezt a törvényjavaslatot támogatta, és úgy nyújtotta be a parlament elé.

Köszönöm szépen."

Rémálom a zöldhatóságnál II. - FRISS

Korábbi blogbejegyzésem az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség főigazgatója, Tolnai Jánosné Dr. Szatmári Katalin ügyeiről igen komoly vihart kavart - talán az is jelzi ezt, hogy alig 24 óra alatt több mint 1500-an kedvelték. Ugyancsak erre utal, hogy azóta számos újabb megkeresést kaptam, amelyek megerősítették az eddig közzétett információkat, vagy újabbakat tettek hozzá. Látszik, hogy ez a történet sokáig nem ér még véget - ha rajtam múlik, biztosan nem.

Az új információk a főigazgató asszony tevékenységének különböző területeit érintik. Alapvetően négy témakörben kapok adatokat. Az első Tolnai Jánosné (vagy ahogy az informátorok emlegetik: "Tüzépes Katika") üzleti múltjára, korábbi kapcsolataira vonatkozik. A második dicsőséges politikai pályafutását mutatja be. A harmadik kör szakmai felkészültségét, tapasztalatait, alkalmasságát elemzi. És végül a negyedik a főfelügyelőségen 2010 óta zajló eseményekről szól.

Nézzük ma az első témakört.

Üzleti életútja finoman szólva nem predestinálta az országos zöldhatóság vezetői posztjának betöltésére. A rendszerváltás előtt a Galgamenti Magyar Kubai Mgtsz áruforgalmi és hálózati ellenőreként gyarapította környezetvédelmi tapasztalatait 1971 és 1987 között, majd 1987-től 1990-ig az Aranykalász Mgtsz kereskedelmi igazgatójaként mélyedt el a környezetügyben. A rendszerváltás után különböző cégek vezetésében vett részt. Erdőkertesen egy építőanyag kereskedelmi vállalkozást vezetett, ennek ügyeiről helyben elég meredek történetek keringenek (és innen a "Tüzépes Katika" becenév). Ezek a cégek részben elég dicstelen karriert futottak be, például az Opten céginformációs rendszer szerint 1998-ban felszámolással megszűnt Tolnai Export Import Kereskedelmi Kft., vagy a végül 2012-ben bírósági végrehajtással felszámolt, főtevékenységként "Saját tulajdonú ingatlan adásvételét" megjelölő Kertes 1997 Kft. Sikeresebbnek tűnik a Kvittek Zrt., bár ez is izgalmas átalakulásokon ment keresztül (jelenleg a Campo Consulting a jogutódja). Menet közben mindenesetre gyümölcsöző üzleti kapcsolat alakult ki a cég, és a főigazgató asszonyt a közelmúltban kitüntető jelenlegi főnöke, Fazekas Sándor miniszter által akkor polgármesterként vezetett Karcag város önkormányzata között. A Tolnai Jánosné, mint vezérigazgató irányította cég végezte a karcagi bel- és csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciójához a megvalósítási terv elkészítését. Ugyancsak ők készítették a karcagi városi gyógyvizű termálfürdő fejlesztésének dokumentációját, továbbá a karcagi kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programjához a környezetvédelmi hatástanulmányt. Évekig intenzív kapcsolat volt a karcagi önkormányzat és a Kvittek Zrt. között. De nem csak Karcaghoz köthető a tevékenysége. Ha figyelembe vesszük, hogy Fazekas miniszter és karcagi polgármester amúgy a feltevések szerint Nyerges Zsolt szolnoki köréhez tartozik, akkor a karcagi polgármesteren keresztül az érdekcsoporthoz kötődő üzletasszony megbízásai például a 2006 óta Tiba István fideszes képviselő által irányított Balmazújvárosban is más fényt kapnak.

FRISS: Tolnainé és a szolnoki csoport kapcsolatát jelzi az a tény is, hogy nemrégiben Deres Szabolcsot nevezte ki a főfelügyelőség általános főigazgató-helyettesének. Deres Szabolcs a közelmúltig a Remondis-csoport számos cégének volt vezető tisztségviselője, így a Remondis Szolnok Zrt. igazgatója. A Remondis Szolnok Zrt.-ben tavaly nyáron vásárolt többségi tulajdont a szolnoki önkormányzat.

Üzleti tevékenysége máshol, másoknak is szemet szúrt. Lőrinciben, ahol a közlekedésfejlesztéstől a kerékpárút-építésen át a városközpont-fejlesztésig számos projektben működött közre, egy helyi blog (amúgy a KDNP hatvani választókerületi blogja, mely kormányellenes uszítással aligha vádolható), így számol be 2010 májusában a képviselőtestületi ülés kurta-furcsa lezárásáról, abban a minutumban, amikor Tolnainé szerepe felmerül:

Pedig a könyvvizsgáló kiválasztására kiírt pályázat elbírálása az egyik képviselő hölgy számára Cavinton felírását is eredményezte, a polgármester úr kuruzslóvá is avanzsált a sok más profi módon ellátott szakmája mellé… Itt persze előfordult egy svédcsavar is, mert mikor Jánosi László képviselő úr rákérdezett a projekt menedzser Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin (Katika) vállalkozásainak metamorfózisára, amelyek sorába illeszkedik ezen könyvvizsgáló is, hirtelen bezárták a testületi ülést, majd a bezárást szünet elrendelésévé módosították. Valami olyasmi körvonalazódik, hogy Tolnainé vállalatai írják ki a pályázatokat, majd pályáznak, majd pedig elbírálják a pályázatokat… Valószínűleg nem ingyen zajlik ez a belterjes gazdálkodás, de majd az ügyvéd úr kibogozza – hacsak nem véletlenül ő is a Katika egyik strómanja…

Itt szakadt meg az ígéretes üzleti életpálya, hogy az annak során felhalmozódott tapasztalatokat aztán köztisztviselőként, az országos zöldhatóság vezetőjeként kamatoztassa. Hogy a fentieken túl milyen szakmai háttérrel futott neki ennek a pályának, arról az atlatszo.hu már elég részletekbe menően írt, de a későbbiekben néhány további információt én is hozzáteszek.

A felügyelőségen zajló eseményekről egyébként eljött az ideje, hogy az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága is tájékozódjon. Mai ülésünkön Szabó Imre alelnök javasolta is a főigazgató asszony meghívását a bizottság elé, a bizottság elnöksége egyelőre egyeztet a kérdésben.

Vita nincs, atom van

Az atomenergia meg(nem)jelenése a magyar sajtóban

A magyar hatóságok 2012 végén hoztak egy, a magyar energetikát 20 évre meghatározó, és mindannyiunk pénztárcáját, környezetbiztonságát ezen az időtávon alapvetően érintő döntést: két évtizeddel meghosszabbították a harminc éve, szovjet technológiával épült paksi 1-es blokk élettartamát. Ebben az időszakban intenzíven zajlott az új paksi blokkok építésének előkészítése is. Látva a világon máshol az atomenergia használatával kapcsolatos intenzív társadalmi vitákat, számíthattunk volna arra, hogy ezeket a döntéseket itthon is intenzív nyilvános vita övezte. Úgy tűnik, nem ez történt. Ezt a szubjektív érzetet igyekeztünk alátámasztani vagy cáfolni, amikor egy politológus hallgató gyakornokunkkal készítettünk egy sajtóelemzést arról, hogy a vezető magyar médiatermékekben hogyan jelent meg a paksi élettartam-hosszabbítás illetve az új blokkok kérdése a 2012 szeptember és 2013 február közötti időszakban - amikor tehát megtörtént az üzemidő-hosszabbítás engedélyezése, és küszöbön álltak a bővítéssel kapcsolatos döntések is.

Az összkép elég lehangoló.A magyar közszolgálati televízió, amelynek hivatalból feladata lenne az ilyen típusú viták elősegítése, a vizsgált időszakban egyáltalán nem foglalkozott a témával. A két nagy kereskedelmi televízió közül az RTL ugyancsak ugrotta a témát, a TV2 egyszer foglalkozott az üggyel. A Hír TV illetve az ATV 2-2 alkalommal tűzte napirendre a témát, de a Hír TV csak a kormányzati véleményt mutatta be. Ellenzéki és független (civil illetve szakértői) vélemények a tévékben egyáltalán nem jelentek meg. E tekintetben valamivel jobb a helyzet a nyomtatott és az online sajtóban, ahol már jobban megjelennek más típusú vélemények is, de az adott orgánum politikai irányultsága a meghatározó: a kormányhoz közel álló médiumok nem jelenítenek meg az élettartam-hosszabbítással vagy az új blokkokkal kapcsolatos kritikai véleményt - sem civil, sem szakértői, sem ellenzéki oldalról.

A részletes eredmények a képre klikkelve olvashatók.

Az a benyomásunk, hogy magyar sajtó vezető termékei számára a paksi üzemidő-hosszabbítás nem képviselt érdemi hírértéket. Nem voltak kerekasztal-beszélgetések a stúdiókban, mély, elemző írások a nyomtatott sajtóban, érdemi, célzott közvéleménykutatások. Hogy ebben minek volt a legnagyobb szerepe, azt nehéz megmondani. Eleve lefutottnak, vagy kérdésfelvetést sem érdemlőnek ítélték meg a kérdést? A kormánypárti sajtó az egyértelmű kormányzati szándékkal szemben semmilyen teret nem akart adni ennek a kérdésnek? A Paksi Atomerőmű Zrt., vagy az MVM hirdetési költései jelentenek kellő meggyőző erőt? Bármi is a helyzet, elég lelombozó, hogy a magyar sajtó alapvető feladatát, hogy a közösség fontos döntéseivel kapcsolatos nyilvános viták tere legyen, nem tudja, vagy nem akarja betölteni. Magyarországgal  a paksi hosszabbítás, az új blokkok építése csak úgy megtörténik, vita, támogatói és ellenzői vélemények, érvek ütköztetése nincs, a döntés megértését segítő információáramlás a sajtóban nincs. No persze, máshol is nehézkesen, a Pakssal kapcsolatos alapvető információkat rendre bíróságon kell kiperelni, hiába állapítja meg sokadszorra a bíróság, hogy ezek nyilvános adatok. Vita nincs, atom van.